Képviselőházi napló, 1931. VI. kötet • 1932. április 20. - 1932. május 04.

Ülésnapok - 1931-72

As országgyűlés képviselőházának 72 budget meg volt szavazva és a szükséghelyzet­ben maga a parlament megadta a kormánynak azt a jogot, hogy ezen a költségvetésen változ­tasson. A Ház újra az ő költségvetési jogát gyakorolta akkor, amikor ezt az engedélyt megadta. Most a helyzet valamivel nehezebb­nek látszik (Ulain Ferenc: Ugy-e?) és talán Ulain t. barátom ezt látja. (Ulain Ferenc: Ugy van, kérem!) Tudniillik a képviselő úr azt mondja, hogy költségvetés előtt állunk és adunk egy felihatalmazást. Ez az argumentum megállott volna akkor, ha már nem terjesztette volna be a kormány és nem tárgyalnánk magát a költségvetést, ami nyilvánvalóan mutatja, hogy a kormány nem költségvetést akar egy rendelettel, egy törvényt jelentő rendelettel létesíteni, (Váry Albert: így van!) hanem jú­nius 30-án lejárván a felhatalmazása, már most gondoskodik arról, hogy július 1-én túl is meg­kapja a gazdasági és hitelélet rendjének bizto­sítására ezt a jogot és mivel tavaly! is előállt az az eset, emberi számítás szerint nem mond­hatjuk, hogy nem állhat elő az az eset, hogy ismét még valamit kell redukálnunk a költség­vetésben, éppen ezért a javaslat megtartja a törvény régi teljes szövegét, de e mellett a kormány beterjeszt egy költségvetést, amelyet, ha a Ház elvei akkor az egész épület ainúgyis megsemmisül. Itt tehát a budgetjog lényegében nincs el­konfiskálva, hanem csak ki van terjesztve kissé az a hatalom, hogy kivételes esetekben, ame­lyekre, azt hiszem, nem is kerül a sor, a kor­mány élhessen ezzel a felhatalmazással, amire, amint azt a t. miniszterelnök úr kifejtette, a hitelélet és a gazdasági élet rendje miatt szük­ség lehet, Ha pedig már megvan az alaptör­vénv. miért hagyjuk ezt ki, amikor nincs el­konfiskálva a budgetjog. Bevallom, hogy ez egy kis csorba, die nem olyan érteiemhen, mint ha elkonfiskáltatnék a budgetjog és azzal le­hetne iönni, hogy diktatúrával készül a költ­ségvetés és a parlament egyáltalában félre van téve. Ha szaibald egy hasonlattal élnem, ezi a,z egész törvényjavaslat olyan, mint a színház­ban a vészkijárat. Rendesen más utakon szok­tunk a színháziból kijárni, de ha tűz üt ki és menekülni kell!, a vészikijáratokat is kinyitják és azon fog menekülni a közönség. (Nagp Emil közbeszól. — Zaj. — Derültség.) Aki mehet a kulisszák mögé, nem irigylem tőle. T. Ház! Megállapíthatom tehát ezek után, hogy szerintem a (budgetjog nincs feladva. Mindössze egy biztonsági szelep ez a törvény­javaslat a budgetjog szempontjából, . amelyre egyszerűen a hitelélet és a gazdasági élet rend­jének biztosítása érdekében van szükség. A mi­niszterelnök úr is elmondotta, hogy nyolc nap a legkisebb idő, — ha az ellenzék hosszasabban tárgyal. — amely alatt egy javaslatot letár­gyalhat az országgyűlés, sőt, ha a benyújtást s a bizottsági tárgyalást is hozzá számítjuk, esetleg més" több időre is szükség van. Ulain Ferenc igen t. barátom felolvasta a nagy angol koncentrációs nemzeti kabinet •Dénzügyminiszterének nyilatkozatát. (Ulain Ferenc: A miniszterelnöknek!) amelyben azt mondotta, hogy íme, vissza fogunk jönni egy hónap múlva és most csak azt kéri. hogy ezt a köil+ségvetést stb. szavazzák meg. Ő pedig azt mondja, hogy ez a kormány és vele mind­annyian, akik támogattuk, elfutamodnak, nem mernek idejönni rendeleteikkel, amiket kod­nak, vagy megváltoztatnak. (Mozgás a balolda­lon.) Ulain t. képviselőtársaim maga is tudja, hogy ez nem áll, mer.t a régi törvényben is ülése 1932 április 22-én, pénteken. 153 benne van a kormJánynak ama kötelezettsége, hogy jelentést kell tennie. A pártom nevében benyújtott javaslatban egyenesen félévre kor­látozzuk ezt a jogot és nemcsak a kormányi kötelezzük, hanem az országos bizottságot is. De például Ulain Ferenc t. barátomnak az a nagyon erősen kiszínezett kifogása^ hogy nem adták oda a 33-as bizottság üléseinek jegyzőkönyveit, egyszerre összeroppan, ha megmondom, hogy eddig jegyzőkönyvet nem is vezettek a 33-as bizottságban, (Ulain Ferenc: Nagyszerű, legalább ezt is megtudjuk!) mert a bizottságnak nem volt kötelessége jelentési tennli, minthogy a bizottság csak vélemény­adásra van felhatalmazva. (Ügy van! jobb­felől.) Én voltam az, mert szerencsétlenségemre tagja vagyok a 33-as bizottságnak, aki köröm­szakadtig védelmeztem azt iaz álláspontot, hogy a bizottság nem jogosult jelentést tenni, mert csak véleményező testület. ,'Kun Béla: Akkor csak mondvacsinált bizottság!) Azért mondtam beszédem elején, hogy alkotmányjogi szempontból tisztábbnak tekintettem volna, ha egy szaktanács adja a tanácsokat, de ha olyan emberek is, mint Wolff Károly t, bará­tom, éppen alkotmányosi érzésüknél fogva azt vitatták, hogy mégis csak jobb, ha a tanács­adószerv valami nexusban, ha egyébben nem, erkölcsi kontaktusban van a parlamenttel, e mellett a módszer mellett foglaltak állást, , ezt is elfogadom. Tudom, hogy nem a mód­szereken múlik a dolog lényege, t. i. azon, hogy kik adnak tanácsot, hanem azon, hogy tényleg tudnak-e olyan rendeleteket kiadni, amelyek a gazdasági helyzetnek megfelelnek. (Ulain Ferenc: De a 8. § szerint a kormány­nak be kellett terjesztenie a jelentést!) Be is terjesztette t. képviselőtársam, novemberben. (Bessenyey Zeno: Még akkor a közigazgatási bíróságnál volt a képvinelő úr!) Nem méltóz­tatott akkor még képviselő lenni. (Ulain Fe­renc: Ami azóta történt, az beterjesztetett 1 ?) Elnök: A képviselő úr beszédideje lejárt, szíveskedjék beszédét befejezni. Túri Béla: Kérek 10 percnyi meghosszab­bítást. Elnök: Méltóztatnak a kért meghosszabbí­tást megadni? (Igen!) A Ház a kért meghosszabbítást megadta. Túri Béla: Csak ilyen erős Ulain másik argumentuma is. Megvallom őszintén, nagy ha­tása alatt voltam t. képviselőtársam beszédé­nek és elgondoltam, hogy azt, aki nem foglal­kozik jogilag ezekkel a kérdésekkel, ez ,a be­széd rendkívül megtéveszti. Azt mondotta Ulain t. képviselőtársam^ hogy a kormány még az 1931: XXVI. te. 7. §-át sem tartja be, mert kiadott egy rendeletet — vigyázzunk a sor­rendre — (Ulain Ferenc: Kilencedikén) a 33-as bizottság megkérdezése nélkül', amire még joga van, de ugyanakkor értesíteni kell a bi­zottság elnökét és — mint felolvasni méltózta­tott — köteles összehívni az elnök a bizottsá­got. (Ulain Ferenc: Megtörtént?) Ebben az esetben nem történt meg, mert az a rendelet, amelyet a miniszterelnök úr kiadott, nem azon­nal lép hatályba, hanem július 1-én. (Ulain Fe­renc: Benne van az, hogy azonnal össze kell hívni, vagy nincsen benne?) Ha ennek a ren­deletnek a hatálva rögtöni lett volna, amilyent a XXVI. te. előír, akkor az elnök rögtön kö­teles lett volna a bizottságot összehívni. (Ulain Ferenc: Akkor ki sem kellett volna bocsátani!) Megmondom, hogy miért bocsátott?^ ki. En is azt vitattam, hogy nem kell kibocsátani, de a jogászok egy része azt vitatta, (Ulain Ferenc: A jogászokkal sok baj van! — Derültség jo&&-

Next

/
Oldalképek
Tartalom