Képviselőházi napló, 1931. VI. kötet • 1932. április 20. - 1932. május 04.
Ülésnapok - 1931-72
142 As országgyűlés képviselőházának 72. ülése 1932 április 22-én, pénteken. akadályozni, ezt elébe írta Keresztes-Fischer Ferenc t. belügyminiszter úrnak (Ulain Ferenc: Annak ugyan nem kell bíztatás!) és erélyes intézkedést sürgetett. Ugy látszik, hogy a néhai miniszterelnök úr (östör József: Néhai!) intézkedést sürgetett. Mint miniszterelnök, szerintem néhai. (Farkas István: Politikailag meghalt!)... és a népjogok őszinte érvényesülése .legyében hangoztatom, hogy harcsak mindörökre lenne néhai miniszterelnök. (Zaj.) Egyénileg nem mondok rá semmit, nem is mondhatok, (Jánossy Gábor: Nem is lehet!) mert hiszen régen, évtizedekkel ezelőtt folytatott parlamenti küzdelmek emléke összefűz vele. ö is itt volt akkor ebben a képviselőházban, amikor gróf Andrássy Gyulával és a többiekkel együtt kivezették az ellenzéket. (Ulain Ferenc: Tisza!). Akkor a nemzeti élet teljességének követelésében ő is ott állott azokkal egy sorban, akik követelték a hadi erényeknek a nemzeti hadseregben való érvényesülését és a népjogokat. Hogy hová tántorodott és távolodott el, .az más kérdés. (Ulain Ferenc: Most a kartell-erényeket dicsőíti!) A nemzeti jövő munkáláisa érdekében mérhetetlen ballépésnek tartanám azt, ha a t. miniszterelnök úr csak egy pillanatra is eltántorodnék ettől a gondolattól, hogy azt a szándékot, amely eddig őt vezette, keresztülviszi. Ha nem is cselekszik mindenben úgy, mint az nekem tetszene, aki a népjogok érvényesülésének tántoríthatatlan híve vagyok és aki ma belhoznám a titkos választójogot és feloszlatnám a Házat, de mégis meggyőződésem az, hogy^ jót akar és le fogja magáról rázni a piócákat és a polipkarokat, (Felkiáltások jobbfelől: Már hallottuk!) .amelyekre Ulalins t. képviselőtársam hivatkozott. (Ulain Ferenc: Akkorra meghal már szegény, vér nem lesz benne!) Nemzeti szerencsétlenségnek tartanám, ha a t- miniszterelnök úr másként gondolkoznék, s visszaadná a hatalmat annak, vagy azoknak, akik a falrafestett ördögként jelenleg jelentkező, vagy perdig a valóságban keresztülviendő diktatúrának ördögeiként akarják kezükberagadni a kormányhatalmat. (Ügy van! Ügy van! a baloldalon.) Monda gróf Bethlen István, hogy izgatás folyik az országban. (Dinnyés Lajos: Hol?) Hol van izgatás, <— kérdezem — mi ellen kell itt erőszakos rendszabály? T. szociáldemokrata barátaink nem gyűlésezhetnek, lapjuk sem jelent meg heteken keresztül, míg végre a kormány jobb belátásra jutva, visszaadta nekik a lapmegjelenési jogot; a sajtószabadságot, amelyet elvett, úgy ahogy visszaállította. A polgári ellenzéknek nincs szervezkedési szabadsága vidéken oly mértékben, amint azt szeretné. Önök, t. miniszterelnök úr és t. túloldal, nem gondolkoznak arról, hogyha a garnitúrájuk kifogyott mindenből, nincs ^ ami hozzájuk fűződnék: a nép bizalma, amiből sarjadzott és táplálkozott, nincs alulról gyökerük, csak amit felülről a hatalom áld szemfényvesztésként, nem gondolkoznak önök, hogy jöjjön utánuk más polgári tagozódás, jöjjön azután az ellenzék, amely ha kell, koncentrálva minden nemzeti erőt, minden demokráciát és minden népjogot, ami a jobb jövő kialakulása és munkálása érdekében szükséges, át fogja venni ennek az országnak kormányzását. Önök úgy gondolkoznak, hogy ha végük lesz, nem törődnek mással, legyen vége az országnak is. (Farkas István: Utánuk a vízözön!) legyen vége a polgári hatalomnak, legyen vége a polgári túlsúlynak ebben az országban. (Jánossy Gábor: Ezt maga sem hiszi el!) Ezekkel az én megállapításaim szerint nem törődnek. (Ellenmondások jobbfelőt) Lehet, hogy szívbelileg igen, de a tényekben ellenkezőleg cselekednek. Idevonatkozólag kérdem, mit értenek önök és a tisztelt volt miniszterelnök úr az alatt, hogy izgatás folyik ebben az országban 1 ? Ha a mai rendszerrel szemben elégedetlenek azok, akik küzdenek és verejtékeznek, ez izgatás? Ha szab ad s ági okokat kívánunk és követelünk, az is izgatás?' Ha azt mondjuk, hogy a múlt rendszer exponensei külföldi utakon jártak s volt fényes fogadtatásuk Berlinben, Párizsban és Londonban, még Kis-Ázsiában, Kemal pasánál, Angorában is, meg tegyük hozzá, hogy Mussolininál és ha dicshimnuszokat zengettek ezen külföldi utakat elsősorban végző legfőbb exponens: gróf Bethlen István javára, kérdezem, mi lett ennek a kézzelfogható eredménye? Hol van a mi mezőgazdasáigi produktumaink és agrártermelésünk eredményének exportba' Se Ausztriába, se Csehországba, se Németországba, se Olaszországba nincs meg oly mértékben, mint kellene. Ott volt a háerai győzelem, az optánspör, a szuverenitás ellenértékül való visszaszerzése, ott volt kapcsolódólag az oláhok által okozott károk elengedése. Mi volt ez? Nem volt más, mint 'öncsalás, nem volt más, mint a nemzetnek megcsalása. Ezekután azt kérem, hogyha az egységespárt csakugyan nem akarja a börtönőr szerepét játszani a a szabadságjogok bekasztlizásánál, akkor a t. miniszterelnök úrnál hasson oda. hogy amit, mint a szegedi ellenforradalmi első miniszterelnöke megígért, hogy törvénybe fogja iktatni ési iktattatni a szólásszabadságot a gyülekezési, é«! egyesülési szabadsá.got, és mindazt, ami a nép jogokkal és a demokráciával összefügg, akkor azt csakugyan megcsinálja. Elnök: A képviselő úr beszédideje lejárt. Kun Béla: Végzek, csak 10 percet kérek és befejezem. (Bessenyey Zénó: Nem lehet! — Felkiáltások balfelől: Megadjuk!) Elnök: Kérem azokat a képviselő urakat, akik megadják a 10 perc meghosszabbítást: méltóztassanak íelállani. (Megtörténik. — Fábián Béla: Miért ilyen szigorúak? Komolytalan dolog ez? — Bessenyey Zénó: Éjfél után lesz vége megint. — Fábián Béla: Micsoda szerencsétlenség ez a meghosszabbítás egy 14 órás tárgyalásnál? Tessék felállni! — A jobboldali képviselők felállónak-) Többség. A Ház a meghosszabbítást megadta. Tessék foytatni beszédéi (Sándor Pál: Máir megint bolondoztok! Már megint bolondgomba van a fületekben! — Derültség. — Bessenyey Zeno: Sohase szokunk le erről^ a bolondságról. — Rassay Károly: Zénó, mint pártvezér megbukott!) Csendet kérek! Kun Béla: Annak dacára, hogy a túloldalról az urak szívesek voltak a házszabályokban biztosított jogukkal élve beszédemnek 10 perccel való meghosszabbítását engedélyezni. kénytelen vagyok megmondani önökkel szemben is, — mert az igaz szó kötelez rá — hogy rendszerük oda juttatta ezt az országot, hogy most két kategória van a kisembereknél arranézve, hogy miképpen tudják teljesíteni kötelességüket az állammal szemben a köztartozások terén. Az egyik kategória a fizetésképtelenek kategóriája^ a másik pedig azoké, akik képtelenek fizetni. Az előbbinél hivatalos megállapítás aa, hogy: «fizetésképtelenek». f A sötét tények konstatálásával belenyúlt életükbe a jogszabály, a törvény. Ezek a fizetésképtelenek megszűntek önállóan rendelkező, fizetni tudó adó- és egyéb alanyokként létezni
