Képviselőházi napló, 1931. V. kötet • 1932. február 25. - 1932. április 19.

Ülésnapok - 1931-61

Az országgyűlés képviselőházának 61 demokratapárt egyesek szerint oly mértékben . vált konzervatívvá, mások szerint annyira el­aggott, hogy a polgári társadalmi rendnek őreivé váltak azokban az országokban. (Far­kas István: Ahol demokrácia és kultúra van! — Zaj. — Elnök csenget.) Nálunk a szociálde­mokratapárt a polgári társadalmi rendnek nyíltan és bevallottan ellensége. Hogy ez ki­nek bűbájából van így, azt felszólalásom kere­tében nem keresem és nem kutatom. (Farkas István: Pedig ez volna a helyes! — Kertész Miklós: A demokratikus és szoeiáliis fejlődés hiánya miatt! — Zaj a szélsőbaloldalon. — Reisinger Ferenc közbeszól.) Elnök: Csendet kérek. Reisinger képviselő urat is kérem, maradjon csendben. Gróf Hunyady Ferenc: így azután termé­szetes, hogy minden rendelkezésre álló eszköz­zel támad azon polgári rend ellen, amelyet ellenségnek tekint, természetes, ha ezzel szem­ben a polgári társadalom védekezik. Enneka védekezésnek keménynek, határozottnak, cél­tudatosnak és bölcsnek kell lennie. (Ügy van! jobb felől.) Az utolsó jelző szempontjából iázon­ban kételyeim vannak, mert nem tudom, hogy a Népszavának betiltása a politikai bölcsesség­nek volt-e a megnyilvánulása vagy sem? (Ügy van! Ügy van! a baloldalon. — Malasits Géza: Sajtőhóhérok! — Kun Béla: Szamártövis volt az egységespárt politikájában. — Zaj.) De ha a szocialistapárt állásfoglalásán és taktikáján csodálkozni nem lehet, csodálkozni lehet azo­kon az eredményeken, amelyeket taktikája fel tud mutatni és akkor rá kell mutatnom, hogy ezért az eredményességért felelős Bethlen Ist­ván gróf kormánya és tízéves kormányzati rendszere. (Ügy van! Ügy van! a bal- és a szél­sőbaloldalon.) Ez a tízéves kormányzati rend­szer magát nemcsak kereszténynek, de keresz­tény-keresztyénnek nevezte, noha én a keresz­tény etika követelményeit ebben a kormány­zati rendszerben megvalósítva sohasem lát­tam; (Ügy van! Ügy van! a baloldalon.) kon­zervatívnak nevezte magát, holott a szociális konzervatív gondolat megcsúfolását lát­tam sokszor az ő rendszerében. (Jánossy Gábor: Támogatta!) Ez a politikai rendszer abból élt, hogy a konszolidáció eredményeit mint hatalmas kormányzati eredményeket han­goztatta tíz éven keresztül (Ulain Ferenc ^Gyö­nyörű konszolidáció!) és ennek a tíz évnek eredménye az, hogy a magyar tömegek még a szocialista megmozdulásokra is felfigyelnek és sok helyütt csatlakoznak hozzá. (Ügy van! a baloldalon.) Ez azt jelenti, hogy ez a kor­mányzat eredményeiben és kormányzati igaz­ságában egyaránt gyenge volt. Megrendült a bizalom a keresztény konzervatív politika irányában a tömegek részéről, noha ezt az irányzatot a Bethlen-rendszer nem lényegnek, hanem csak köntösnek tekintette tíz eszten­dőn keresztül (Ügy van! Ügy van! a balolda­lon.) és ennek következménye, hogy feltámad- i tak olyan politikai irányzatok, amelyekről pedig úgy hittük, hogy 1919-ben legalább egy emberöltőre temettük el, (Ügy van! Ügy van! a balközépen.) De amikor ma reggel felébredtünk és nem kaptuk meg a sajtótermékeket, akkor megálla­píthattuk azt, hogy ennek a rendszernek egy. másik nagy bűne és hibája is van. ji modern élet, sem a köz-, sem a magánélet nem tud a sajtó hírszolgálata nélkül meglenni és mégis azt lát­juk, hogy tízévi kormányzás után, amelynek kiinduló pontja a szocializmus, vagy a bolse­vizmus elleni keresztény akció volt és amely­KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ V. ülése 1932 április 6-án, szerdán. 177 nek eredménye a polgári konzervatív konszoli­dáció hangoztatásában áll, e tíz év után mégis azt látjuk, hogy a szociáldemokratapárt éppen úgy, mint 1918-ban, egyetlen egy gombnyomás­sal el tudja hallgattatni az egész sajtót, mint annakidején tette. (Kabók Lajos: Még mást is tud! Vigyázzanak jól! — Büchler József: Még egyebet is tud! — Farkas István: Gsak szítsák! — Peyer Károly: Magukon múlik, hogy egyéb ne legyen! — Nagy zaj a Ház minden oldalán.) Tíz éven keresztül Bethlen István azzal aratott ebben a teremben politikai «ikereket, hogy (Gúnyos felkiáltások a baloldalon; Éljen Bethlen! A nagy vezér!) hogy — úgy mond­hatnám — legázolta azt a 10—12 szocialista kép­viselőt, aki a rendszer jóvoltából bekerülhe­tett a Házba, de ugyanakkor nem gondosko­dott arról, hogy ennek a szociáldemokrata­pártnak tömegei helyes és jó politikával a nemzeti és keresztény magyar gondolatnak megnyeressenek. (Farkas István: A mi pár­tunk keresztényibb, mintáz önök kormánya! — Zaj.) Ez a kormány, amely éveken keresztül köl­tötte az ország pénzét nyakló nélkül, (Ügy van! Ügy van! a baloldalon.) nemcsak az előbbi jó években, de 1931-ben is, (Ügy van! Ügy van! a baloldalon.) a gazdasági válság idején, a nyomorúság költségvetését is a 878 millió megszavazott költségvetéssel szemben 955 milliós költségvetésre tudta felduzzasztani, nem talált magában elég erkölcsi és anyagi erőt ahihoz, hogy a polgári társadalom önvé­delmét megszervezze. (Ügy van! a baloldalon.) Ezért felelőssé kell tenni a polgári ellenzék oldaláról^ Bethlen István kormányzatát és rendszerét. {Ügy van! Ügy van! — Taps a bal­és szélsőbaloldalon. — Jánossy Gábor: Támo­gatta!) Ez kell, hogy felismerést keltsen a kormányban, a parlamentben és az országban egyaránt. Ma egy önvédelmi harc küszöbén állunk, amely önvédelmi harcot a nemzetért és a nem­zet lelkéért vállvetett munkával kell megvív­nunk, (Ügy van! a baloldalon.) de ennek a vállvetett munkának előfeltételei vannak. Első­sorban gazdasági téren- Meg kell szűnnie az eddigi politikai rendszernek, amely egyes klik­kek gazdasági előnyeit szolgálta, (ügy van! Ügy van! a baloldalon.) Olyan szociálpolitikát, olyan gazdaságDolitikát s főleg olyan mező­gazdasági politikát kell inaugurálni, amely a kisemberek jogos érdekeit megvédi. (Helyes­lés a baloldalon. — Kun Béla: Akiket eddig tönkretettek!) r Hogy csak egyre mutassak rá, ami nem pártkérdés, mert a többségi párt soraiban ülő t. képviselőtársam kezdeményezte, ilyen az állástalan diplomás fiatal emberek el­helyezése. (Ügy van! Ügy van! a baloldalon.) Az ebben az irányban folytatandó politikát pártkülönbség nélkül támogatnunk kell. (Zaj.) De még eery előfeltétel van: a becsületes, tisz­tességes és önzetlen emberek összefogása, ki­rekesztve azokat a selejtes elemeket, amelyek­nek gyönge erkölcsi nívója veszélyeztetné egy új összefogás^ erejét. Nem lehetséges az, hogy ebben a nehéz helyzetben pártpolitikai érde­kek a nemzet érdekei fölé emelkedjenek, s a tisztességes, becsületes és jószándékú ejnberek összefogását nem akadályozhatják meg olya­nok, akik eddig elért előnyeiket vagy pozíció­jukat féltik és védik. (Ügy van! Ügy van! a baloldalon.) Csak akkor, lka ilyen önzetlen összefogás létrejön, remélhetjük, hogy a ma­gyar történelem folyamatos fejlődése nem fog fennakadni <s csak akkor fogjuk elkerülni az erőszakos kirobbanások lehetőségét. Ennek, elő-­26

Next

/
Oldalképek
Tartalom