Képviselőházi napló, 1931. V. kötet • 1932. február 25. - 1932. április 19.
Ülésnapok - 1931-59
112 Az országgyűlés képviselőházának törvényjavaslatoknak sürgős letárgyalását az ország etikai érzésének megjavítása céljából sürgősnek tartom. (Helyeslés a jobboldalon. — Zaj és ellentmondások a szélsőbaloldalon. — Peyer Károly: Maguk ne beszéljenek az etikáról! — Elnök csenget.) A Házat a kormány tervszerű munkával akarja foglalkoztatni. Semmi okom, hogy kételkedjem benne, hogy a Ház minden egyes tagjának meg lesz az a szuverén joga, hogy a kormány működése felett ott és akkor gyakoroljon bírálatot, amikor annak helye és ideje a házszabályokba lefektetett módon elérkezik. (Jánossy Gábor: Igaz!) Mivel én ebben az ellenjavaslatban inkább kormánytámadási, semmint a Ház 'munkarendjére vonatkozó tendenciát látok, a Ház elnöke által javasolt napirendet fogadom el. (Jánossy Gábor: Egészen jól van! — Éljenzés és taps a jobboldalon.) Elnök: Szólásra következik? Takách Géza jegyző: Györki Imre! (Büchler József: Etikáról beszélhetnénk mii is! — Létay Ernő: Én beszélhetek etikáról! — Gáspárdy Elemér: .a szélsőbaloldal felé): Maga beszél etikáról*? Itt beszélhetnek! — Zaj a szélsőbáloldalon. — Peyer Károly közbeszól. — Zaj. — Peyer Károly: Labancoknak jut ez a szerep, igen! — Létay Ernő: A t. képviselő úr talán rám céloz 1 ? — Peyer Károly: Igen, önre! — Létay Ernő: En nem voltam szociáldemokrata! — Peyer Károly: Labancoknak jut ilyen szerep, csak labancoknak! — Létay Ernő: A labancokhoz Habsburgok is kellenek! Nem látom a Habsburgokat! — Zaj. — Jánossy Gábor: A labancokat Rákóczi Ferenc már elintézte! Nyugodjanak békében!) Elnök: Méltóztassék elkezdeni beszédét, képviselő úr! Györki Imre: T. Ház! (Kelemen Kornél: Halljuk a kurucokat!) Az előttem szólott t. képviselő úr, ha jól értettem szavait, azt mondotta, hogy azért lépett át az egységespártba és azért vállalt egységespárti képviselői mandátumot a választások alkalmával, mert a kisemberek védelmét látta biztosítottnak. Nem kellene egyebet tennie t. képviselőtársaiminiak, .mint titkos ; szavazással megkérdezni saját választópolgárai közül a kisembereket, vájjon helyeslik-e azt a politikát, amelyet a képviselő úr 'támogat, vagy széjjel kellene néznie az országban, hogy miként sikerült önnek és .annak a pártnak a kisemberek védelme, (Brogly József: Bízza ránk!) akkor megkaphatná a feleletet, hogy soha úgy tönkre nem tettek kisembereket, mint ahogyan az önök kartellpolitikája. az önök adópolitikája (Peyer Károly: Pazarlása! — Zaj a jobboldalon.) tönkretette azokat az embereket, akiknek érdekét állította oda a túloldalról a t. képviselő úr átlépése indokául. A t. képviselő űr nem azért ment át a túlsó oldalra innen, ellenzéki oldalról, mert a kisemberek védelmét jobban látja ott a képviselő úr, (hanem átment oda azért, mert ,az előző, az 1926. évi, képviselőválasztásoknak levonta r tanulságát. Akkor ellenzéki képviselői minőségiben próbált bejutni a Képviselőházba s akkor az a híres bihari közigazgatás 1 , amely most a képviselő úr mellé állott (Nagy zaj. — Létay Ernő: Nem kellett! Es honnan tudja a képviselő úr, hogy mellém állt?) és mia mandátumot adott önnek, szembefordult a képviselő úrral és kiszorította a mandátumból. (Létay Ernő: Honnan veszi magának ,a bátorságot, hogy ilyent mond 1 Nálam nem volt 'közigazgatási beavatkozás, képviselő úr, tessék tudomásul venni! — Nagy zaj,) 59. ülése 1932 április 1-én, pénteken. Elnök: Csendet kérek! (Létay Ernő: Kikérem magamnak az ilyen inszinuációt! — Malasits Géza: Csak a szuronynak meg a zsandárnak köszönheti mandátumát! — Weltner Jakab: Lépjen be a regősökhöz! — Jánossy Gabor: Az országot ez nem érdekli, kérem!) Györki Imre: Nem ön ellen volt, hanem ön mellett volt iá magyar közigazgatás, a csendőrszuromy és az egész közigazgatási apparátus. En teljes egészében elfogadóim azt az indokolásit, amelyet a napirend megváltotatása kérdésében Ulain t. képviselőtársam előterjesztett. Ha mégis van közöttünk különbség, akkor ez a konzekvencia levonásában van, mert abban az esetben, ha a többség elfogadja, azt a napirendi indítványt, amelyet Ulain képviselőtársunk előterjesztett, semmi kétségünk, sincs nekünk, akik ismerjük ennek a Képviselőháznak összetételét, hogy a zárszámadási bizottság útján idekerülő javaslatot a 37H millió pengős Ihiteltúllépéssel együtt ez a terrorisiztikus, nyilt választással összehozott többségi párt szó nélkül tudoímásul fogja venni. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Nem erről vian szó és mi nem mehetünk icsiak odáig, ameddig Ulain képviselőtársunk ment, — akiknek, ismétlem, indokolásával teljesen egyetértek — hogy tűzzük napirendre azt a javaslatot amelyet a miniszterelnök úr tegnap beterjesztett. Nekünk tovább kell mennünk, ha tiszta helyzetet akarunk iteremfteni ebiben az országban, és* nem szabad megállanunk mindaddig, amíg a Károlyi-kormány vád alá helyezése meg nem történik. (Ügy van! a szélsőbaloldalon. — Mozgás a jobboldalon.) Az a tény, t. Képviselőház, hogy 'eljuthattunk odáig, hogy a mostani kormányzat folytatja azt a politikát, amelyet az előiző kormány folytatott, amely hiteltúllépésekkel, költségvetésen kívüli összegek folyósításával körülbelül egyévi költségvetési tételt, közel 800.000 milliót utalványozott ki és ezt megtehette anélkül, hogy a felelősségrevonás megtörtént volna a magyar parlamentben: mutatja azt, hogy ez a kormány is nyugodtan folytathatja ezt a politikát, mert itt a konzekvenciáktól ta/rtami nem kell. Ha a mostani parlament a felelősségrevonást kiimondotta volna a Bethlen-kormánnyal szemben, semmi kételyem nincs, hogy akkor nem következhetett volna be az a 37H millió pengős hiteltúllépés, amelyeit oly am könnyedséggel terjesztett tegnap a miniszter úr a Képviselőház elé. T. Képviselőház! Nézzünk egy kicsit vissza a múltra. Emlékeztetem a t. Ház tagjait arra, micsoda nagyhangú kijelentésekkel és szólamokkal foglalta el helyét a mostani kormányzat. Hangoztatta azt, hogy a költségvetést egyensúlyba fogja hozni; hangoztatta azt, hogy nem lesznek hiteltúllépések és nem lesznek költségvetésen túli kiadások. Mégis fél év alatt 37H millió pengős hiteltúllépést látunk, amelyről mindenki tudja, hogy ebben a második költségvetési félévben nemhogy csökkenne, hanem ellenkezőleg, még emelkedni fog. Azt látjuk^ hogy a Károlyi-kormány már nyolc hónapja van kormányon és eddig egyetlen ígéretét sem váltotta be. (Weltner Jakab: Ügy van! Ügy van! Sőt!) ígérték és hangoztatták, hogy nem lesz éhező ember ebben az országban {Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) és ha S'zertenéznek ebben az országban, akkor a városokban, a falvakban, a megyei városokban sehol sem látnak -mást, mint lerongyolódott, teljesen tönkrement embereket, akik az éhséggel küzdenek most már hónapok óta és nincs a kormány koncepciójában egyetlen