Képviselőházi napló, 1931. V. kötet • 1932. február 25. - 1932. április 19.
Ülésnapok - 1931-59
Az országgyűlés képviselőházának 59. eszközlése, stb. tekintetében. Az 1901 : XXIV. te. tehát megállapítja az összeférhetlenséget, ha a képviselő ilyen esetekben a kormánynál közbenjár. (Gr. Hunyadi Ferenc: 11. §!) 13. §! Legyen szíves képviselőtársam, bízza csak ezt reámi A házszabályokból azonban, ahol meg van állapítva az összeférhetlenségi eljárás, ahol meg van állapítva a hatáskör, csodálatosképpen ez a 13. ^ kimaradt, mert a házszabályoknak 62. §-a értelmében az állandó összeférhetlenségi bizottságnak csakis az 1., 2., 3. és 12. §-ok esetében van joga eljárni és az összeférhetlenséget r megállapítani. A 13. |-ra vonatkozólag tehát nincs intézkedés. Ezen végtelenül csodálkozom. Nem tudom rekontrollálni, de valószínű, hogy a régi házszabályokban is elkerülhette az akkori törvényhozás figyelmét és nem volt errevonatkozó an intézkedés. Most azonban, amikor örffy Imre képviselőtársam javaslatára a szólásszabadságot illetően olyan súlyos gonddal megállapíttattak az^ új házszabályok^ az összeférhetlenség 13. y-ara, a notórius kijárási esetekre vonatkozóan nem adatott meg a Darlament összeférhetlenségi bíráskodó szervének a hatáskör, hogy eljárhasson. Ma tehát úgy áll a dolog, hogy a törvény megállapítja az Összeférhetlenséget, ellenben a házszabályok gyarlósága folytán ennek az összeférhetlenségnek megállapítása, a képviselőre való kimondása tekintetében a parlament összeférhetlenségi bíráskodó szervének nincs hatásköre. Azt hiszem, ez olyan súlyos erkölcsi hilba, 'amelyet különösen a mai időkben reparálnunk kell. Erre bátorkodtam a Ház és az igen t. elnök úr figyelmét felhívni, abban a reményben, hogy a Ház idevonatkozóan a házszabályokat sürgősen és megfelelően módosítja, hogy a notórius kijárások miatt is eljárni lehessen. {Helyeslés a Ház minden oldalán. — Andaházi-Kasnya Béla: Helyeselni, helyeselnek, de a kijárásnál iis helyeselnek!) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. T. Képviselőház ! A képviselő úr által előadottakat megfontolás tárgyává fogom tenni abból a szempontból, hogy ez a hiány tényleg fennforog-e, s amennyiben fennforog, törvényhozási intézkedésre van-e szükség, vagy pedig a házszabályok 187. §-a alapján elvi jelentőségű határozat hozatala iránt tegyek-e a t. Képviselőháznak előterjesztést. (Helyeslés.) Most rátérünk a törvényjavaslat további tárgyalására. Szólásra következik? Brandt Vilmos jegyző: Magyar Pál! (Kabók Lajos közbeszól.) Elnök: Mi a képviselő úr észrevétele? (Györki Imre: Farkas Tibor az első és nem Magyar Pál! Mindössze csak ennyiről van szó!) A (képviselő úr közbeszólásával nem vagyok tisztában. Hiszen kijelentettem, hogy rátérünk a törvényjavaslat tárgyalására. A jegyző urat kértem, hogy a szólásra következő szónokot hívja fel, s a jegyző úr felhívta Magyar Pál képviselő urat. Nem tudom, mi a kifogása. (Györki Imre: Farkas Tibor képviselő úr következik!) A képviselő úrnak abszolúte nincs igazsága. Sorrend szerint Magyar Pál képviselő úr következik; mást nem lehet felhívni. (Kabók Lajos: Mindegy az!) Tisztázhatjuk a kérdést. A jegyző úr hivatott megmondani. A jegyző úr azt jelenti, hogy Farkas Tibor és Magyar Pál képviselő urak egymás között megállapodtak. Így van ez? (Farkas Tibor: így van, de megállapodtunk, hogy mégis megmarad az eredeti sorrend! — Derültség. — ülése 1932 április 1-én, pénteken. 101 A helyzet t. L, ahogy értesültem és meggyőződtem arról... — Magyar Pál: En teljesen átengedem a szót.) Az egész kérdés könnyen tisztázható, hiszen Magyar Pál képviselő úr lojálisán kijelentette, hogy elismeri Farkas Tibor képviselő úr jogát. Méltóztassék megkezdeni. (Kabók Lajos: Mégis igazam volt! — Györki Imre: Nincs semmi baj!) A t. képviselő úrnak igaza van, nincs semmi baj, viszont nekem is igazam van; ez az a különös eset, amikor mind a kettőnek igaza van. (Friedrich István: Soha se legyen nagyobb baj, elnök úr!) Farkas Tibor: T. Ház! Azzal kezdem beszédemet, hogy a t. Ház tudomására hozam azt az okot, amely arra vezetett, hogy a Magyar Pál képviselőtársammal eszközölt helycserét megváltoztassam. Megtettem ezt azért, mert időköziben meggyőződtem arról egészen határozottan, amit eddig osak félig tudtam, hogy az a javaslat, amelyet mi itt mast tárgyalunk, tulajdonképpen egészen más javaslat, mint amelyet a bizottság a Ház elé terjesztett. Elnök: Tisztázzuk teljesen a kérdést. Bejelentem még, hogy a jegyző úr közlése szerint az urak a második megállapodást nem hozták a jegyző úr tudomására; ezért történt Magyar Pál képviselő úr felhívása. (Jánossy Gábor: Nem fontos! — Magyar Pál: Sajnos, időszerű marad, amit mondani akarok, másodiknak is.) Méltóztassék folytatni. Farkas Tibor: A javaslaton a miniszter úr beleegyezésével olyan változtatásokat végeztek, illetőleg olyan módosító indítványokat terjesztettek elő, hogy az a javaslat, amelyet a bizottság a Ház elé terjesztett, alig ismerhető fel az új formában. Azért tartottam szükségesnek, hogy a vita kezdetén. a jövőre való tekintettel megállapítsam, hogy a pontos, rendes törvényhozásnak •lehetetlenné tétele az, ha egy ilyen szakszerű javaslaton az együttes bizottság jelentése után a kormány részéről olyan változtatásokat eszközölnek, amely változtatásokról még a bizottságban sem tudtunk semmit. Ennélfogva a rendes törvényhozási technika tulajdonképpen megkívánná, hogy a törvényjavaslat visszaküldessék a bizottsághoz azért, (Simon András: Van magyarázat! — Dinnyés Lajos: Nincs magyarázat!) hogy azok. a tervezett változtatások, amelyek majd talán nyomtatásban is rendelkezésünkre fognak állni, mire & javaslat tárgyalásával végzünk, a bizottságban tárgyaltassanak meg. Hiszen nem szükséges hosszan indokolná, hogy különösen szakszerű jogászi javaslatoknál a tárgyalás lényegének a bizottságban kell lefolytatódnia. A plénum nem arra való, hos:y minden módosítást itt beszéljünk meg. (Friedrich István: Ez a plénum semmire sem való. — Kabók Lajos: Ez a plénum már csomagolhat.) Igazán mondom, különösnek tartom, hogy amikor november 27-én a bizottság azzal az előterjesztéssel nyújtja be a javaslatot a Háznak, hogy a törvényjavaslat napirendre tűzése iránt annak sürgősségére való tekintettel három nap közbevetésének mellőzésével intézkedjék és a javaslatot úgy általánosságában, mint részleteiben a bizottság által javasolt módosításokkal elfogadni méltóztassék, — ez a sürgősség — november 27-ike óta várunk arra, hogy azután most tárgyaljuk ezt a javaslatot és tárgyaljuk a módosítások olyan tömegével, amelyekről most a Ház tárgyalásának megkezdésekor a képviselő tagok még tudomást sem szereztek. (E,qy hang a baloldalon: Nem tudjuk, honnan származnak.) Származnak ezek a házszabályok bizonyos magyarázatával onnan, hogy a kép15*
