Képviselőházi napló, 1931. V. kötet • 1932. február 25. - 1932. április 19.

Ülésnapok - 1931-56

Az országgyűlés képviselőházának 56 vassá): «Foglalkozzunk új földreformmal, és ennek megalapozásában, tervezésében vezéreljen az a nemzeti gondolat, hogy akikre hazánk sorsát a világháborúban öt hosszú esztendőn keresztül vészek-viharok idején rá mertük bízni, mindezek a nekik juttatandó néhány holdnyi föld megmívelésével nemzeti életünk széles kiépítésében szintén derekasan meg fogják állani helyüket.» Hát úgyis van, hogy valóban új földreformnak f

kell következni, mégpedig annál az egyszerű oknál fogva, mert mindazok a kérdések, amelyek a földreformot a törvényhozás házába hozták, ittmaradtak megoldatlanul. Ismét nem jutott a nép hozzá a földhöz. A hitbizományok területe a régi Magyarországon 2,363.000 katasztrális holdat tett ki, most pedig az egyharmadára csonkított Magyarországon 9Ï6.836 katasztrális hold a hitbizományok területe. A hitbizományok pedig a nemzeti élet haladásának és fejlődésének gátjai. Családok fényének emelésére és fenntartására alakultak annak idején ezek a hitbizományok, ma már azonban a családok fényét nem a száz- és százezer holdak alátámasztásával lehet fenntartani. A családok fénye attól függ ma, milyen hasznos munkát végeznek a köz érdekében, az ország érdekében. (Meskó Zoltán: Teljesen osztom!) Nem lehet a család fényének alapja az, hogy valakinek elődje valamikor a császári háznak hasznos szolgálatokat tett a magyarság hátrányára. Fel kell szabadítani a hitbizományi birtokokat a megkötöttség alól, hogy végre a magyar nép ezekhez a területekhez is hozzájuthasson. (Helyeslés jobb felől. — Büchler József: Azt mondják, helyes és nem csinálják meg!) . À mult alkalommal beszéltem erről a kérdésről, reklamáltam azokat az Ígéreteket, amelyeket a hitbizományok feloldása terén Bethlen miniszterelnök úr is annyiszor tett, mint aki más be nem váltott ígéreteket is tett a törvényhozásban. Zsitvay igazságügyminiszter úr azt mondotta akkor, hogy még Németországban is van hitbizományi birtok. Igaz, hogy megvan ott a hitbizományi birtok töredéke, a weimari alkotmány azonban ott is eltörölte ma már a hitbizományokat és csak idő kérdése, hogy a hitbizományok teljesen megszűnjenek. Ezzel szemben Magyarországon, egy agrárországban

% egy tipikus mezőgazdasági államban, ahol a nép csak a földben vetheti meg lábát, érintetlenül állnak ezek a hitbizományok- (Zsindely Ferenc: Nem találkoznak! — Büchler József: Miért nem csinálják meg? — Tankovics János: Nem válasz, hogy miért nem csinálják meg. Amit meg lehet csinálni, csináljuk szívesen! Ebben egyek vagyunk! — Ivabók Lajos: Meg lehet csinálni!) Ott vannak az egyházi birtokok, amelyek ugyancsak megkötött birtokok és amelyek most csak egyházi célokat szolgálnak. Magyarországon a háború előtt 2,506 000 kat. holdat tett ki az egyházi birtokok területe. Az ország területe harmadára csökkent, az egyházi birtokok pedig 916.836 kat, holdat, tehát kevés hiján egymillió kat. holdat tesznek ki ebben a csonkaországban. Az utóbbi időkben ezekről a birtokokról is beszéltek itt pro és kontra. Azt mondották a túloldalon, hogy az egyházi birtokok magasabbrendű célok szolgálatában állanak. Az egyházi birtokok azonban az állam tulajdonai és így államcélokat kell szolgálnia. Az állam az egyházaknak annakidején bizonyos kötelezettségek teljesítése ellenében adta csak át ezeket a birtokokat. Ama kötelezettségek pedig, amelyeket az egyházak annakidején vállaltak ezekkel a birtokokkal, megszűntek, átszállülése 19S2 február 26-án, pénteken. 43 tak az államra. Ebből önként következik, hogy igenis azok az egyházi birtokok pedig vissza kell, hogy szálljanak az államra. A múltkor olvastam egy cikket, amely az egyházi birtokokkal kapcsolatban (Meskó Zoltán: Iskolákat és sok mást tartanak fenn! — Zsindely Ferenc: Templomokat tartanak fenn!) azt mondja, hogy szegény emberek élnek ezeken az egyházi birtokokon. Azok a szegény emberek, akik ott dolgoznak az egyházi birtokokon és akik 60 és 80 filléres napszámokat kapnak, ott élnek most ezeken az egyházi birtokokon, de az egyház jövedelmét mások, nem ők élvezik. (Meskó Zoltán: Iskolákra, egyházi célokra! —• Kóródi Katona János: Egy csomó főiskola fenntartására! Miért tagadják lel) Ha az iskoláztatás kötelezettségének . terhét : nem hárították volna át az államra, akkor még lehetne ezekről a kérdésekről beszélni. De éppen a túloldalról hangzott el, hogy a felekezeti tanítók fizetésüknek csak állami kiegészítő részét kapják meg; amit az egyháznak kellene folyósítani, — s ez jelentéktelen része fizetésüknek — azt nem kapják meg. Nyilvánvaló tehát, hogy az egyházi birtokok tulajdonosai az oktatás költségeit is áthárították ma már az államra, mint ahogy más kötelezettségeket is, amelyeket az egyházi bitokokkal vállaltak, ugyancsak az állam teljesíti ma már. (Br. Urbán Gáspár: Ingatlanaik nem jövedelmeznek!) Akkor inkább és annyival is inkább. (Kóródi Katona János: Csupa valótlan adat! Tessék csak a Pázmány Péter egyetemet is felemlíteni! Főiskolákat, szemináriumokat és plébániáktat tartanak fenn! Miért tagadják le ezeket a dolgokat?! Közönséges agitáció folyik!) Az egyházaknak nem lehet vagyongyűjtés a céljuk, (Egy hang jobbfelől: Nem is gyűjtenek!) Krisztus szegény szolgáinak nem lehet vagyongyűjtés a céljuk. Elnök: Kérem a képviselő urat, méltóztassék a tárgyra térni; ne tessék ezzel a kérdéssel foglaLkozni, (Kóródi Katona János: Izgatás!) minthogy ez nincs a törvényjavaslattal összefüggésben. Szeder Ferenc: Mikor az egyházi birtokokhoz is hozzányúlok, (Meskó Zoltán: Az az egyházé!) úgy érzem, a törvényjavaslathoz szólok (olvassa): «Kívánatos, — mondotta a tridenti zsinat annakidején — hogy azok, akik püspöki szolgálatra vállalkoznak, melyek f legyenek az ő részeik, megismerjék és megértsek, hogy ők nem saját hasznukra, gazdagságra, fényűzésre, hanem isteni dicsőségre való munkálkodásra és buzgólkodásra vannak hivatva. Mert kétségtelen az, hogy híveik is a vallásra, az erkölcsi életre annál könnyebben fellelkesíthetők, ha látják, hogy papjaik is, akik felettük vannak, nem a világi dolgokról, hanem a lelkek üdvösségéről és az, égi hazáról gondolkoznak.» Elnök: Újból kérem a képviselő urat, tessék a tárggyal foglalkozni. Szeder Ferenc: Nagyon érdekes citátumokat és nagyon érdekes történelmi adatokat hozhatnék a körülöttünk lévő országokból, amelyekkel igazolhatnám azt a gondolatomat, hogy igenis az egyházi birtok is ugyanaz alá a gondolat alá esik nemzeti szempontból, mint amely alá esnek az előbb említett hitbizományi birtokok. Magyarországon már foglalkozott a törvényhozás azokkal a kérdésekkel, amelyeket előbb egyik igén t. képviselőtársam az iskolakérdéssel kapcsolatban ide vetett. 1870-ben, tehát jó néhány évtizeddel ezelőtt, 6*