Képviselőházi napló, 1931. V. kötet • 1932. február 25. - 1932. április 19.
Ülésnapok - 1931-69
508 Az országgyűlés képviselőházának szólították arra, hogy lejáró váltóikat újítsák meg. A régit vissza nem kapták a nagy bizalom miatt, s újból benyújtották az új váltókat. Tehát már kétszer 10.000 pengős váltójuk úszott kint ezért az intézettel szemben fennálló tartozásért és a végén kisült, hogy még kegyúri jogok is terhelik magát a feldarabolt ingatlant, sőt miután a Földhitelbank ezeket az ingatlanokat nem vette meg és nem tehermentesítette és csak betéti könyvvel fizette ki, szóval nem készpénzzel, hanem egy zárolt betéti könyvet adott, tulajdonképpen n«m történt más» mint az, hogy aki megvette a földjét, tehát olyan beruházott terheket is kellett váílalnia ; — átlagban 500 pengő értékben a kegyúri jogon kívül — hogy minden hold után még 500 pengő terhe volt annak a kisembernek. Igen t. képiviselőtársaim, mi történt ekkor? Az következett itt, — s azért tartom ezt szükségesnek idehozni, hogy lássuk, mennyire bizalom dolga ez a kérdés — hogy ezeket a váltókat a külföld velük szemben eszkomtáltatta, leszámítoltatta, nem egy emberrel szemben végrehajttatta és megindult a perek egész lavinája. Az, hogy egy bizonyos pillanatig elsimítható volt a dolog, Teleszky őexcellenciájának volt az érdeme, aki közbevetette magát a kisemberek érdekében és közbejárt, hogy a Nemzeti Bank hozzon áldozatot és váltsa vissza ezeket a váltókat, mert egyrészt ezeket az embereket elárverezik, másrészt a be nem váltott váltók miatt Magyarország nemzeti presztízse is kereskedelmi szempontból csorbát fog szenvedni. Az történt itten, (Kun. Béla: Kik csinálták ? Kik ülnek ott benn 1 ? *Kik tudnak róla?) hogy amikor az egyik helyen meg nem engedhető' óriási dividendákat fizettek ki haszon címén, a másik helyen látszólag egy gyönyörű üzlet volt, amelyet a férgek ezrei rágtak s rögtön össze is roppantottak és fel is habzsolták a megmaradt stokkot. De mi történt itten? Az történt, hogy az a vásárló kisember, aki 10 holdat vásárolt 10.000 pengőért, ma tartozik odakinn kétszer 10.000 pengős kint lévő váltóért, viszont tartozik a bekebelezett teher ért, amely alól nem mentesítették, tartozik a kegyúri jogért és minthogy most a Pénzintézeti Központ likvidációja alatt van a bank és ma még nagyon kérdéses, mikor és hogyan kerül a dolog elszámolásra, tehát tulajdonképpen fennáll a tartozás a bankkal szemben is. Ezek a kisemberek jöttek el hozzám, ezek kértek arra, hozzam ide ezt a dolgot. Ö,k a bizalom, a nemzeti bizalom alapján hagyták ott Csallóközt, cseh állampolgárok voltak és magyar lelkükben magyar föld. után vágytak, és amikor úgy adtak el nekik mindent, hogy lábon a termés, fillért se kell fizetni érte, majd csak aratáskor, amikor valósággal beugratták őket, amikor a Földhitelbank tőke híjján vásárolt, amikor a Földhitelbank igazgatója ugyanakkor az inflációs időiben nem vette fel leromlott papírkoronában az értékeit,- hanem megvárta, amíg a pengőszámításra áttérünk és aranyban valorizálva vette át azokat, és amikor a Földhitelbanknak az igazgatóságában nem egy képviselőtársunk ül (Felkiáltások balfelől: Kik azok? — Kun Béla: Kik tudtak róla?) akkor azt kell kérdeznem: hogyan lehetséges ebben az országban az, hogy amikor itt az ügyészség — nem én, az ügyészség — megállapítja a csalások, a sikkasztások egész sorozatát, amikor az ügyészség megállapítja, hogy a Földhitelbankot itt vétkes mulasztás, gondatlanságból okozott csalás terheli, ugyanakkor nem történik itt semmi? (Meskó Zoltán: Legyen világosság! — Kun Béla: Kik csinálták a gazságot? Kik I '9. ülése 1932 április 19-én, kedden. , voltak a statiszták?) Eddig ez tulajdonképpen nem más, (Kun Béla: Kik tették tönkre a kisembereket?) mint egy banknak a belső Összeroppanása, amiért a kormány, . il'etve a mai kormányzat, vagy a múlt kormányzat nem felel. Azonban nem ez a tényállás, igen t. uraim. Ezt nem csinálhatta volna meg a régi rezsim, illetve nem csinálhatta volna meg a Földhitelbank akkor, ha az Ofb. beköveteli a-zokat a dolgokat, amelyeket neki be kellett követelnie. Másodsorban nem szabad elfelejteni, hogy az első váltóknál, amikor az első váltók jelentkeztek, a kormány már hónapokkal, sőt másfél évvel ezelőtt tudta, hogy a Földhitelbank meg nem engedhető módon olyan váltókat forgat, amelyeknek birtokába illegális úton jutott. (Kun Béla: Honnan tudta?) Mert külföldről kérték a beváltást. Es amikor egy részt már fizetett, a kormány nem járt el ezek ellen. (Kun Béla: A múlt kormány tudta, hogy itten gazságokat követtek el?) Amikor azt látjuk, hogy tekintélyes képviselők benn ülnek ezekben a. vállalatokban ... (Felkiáltások balfelől: Kik? — Kálmán István: Neveketl^A képviselő úr tudja nagyon jól. Tekintélyes képviselők ülnek benn, akiknek súlyával hatalmas tőkéket vittek ebbe a bankba. Meg kell jegyeznem, hogy az ügyészi vizsgálat azt is megállapította, hogy az igazgatósági tagok és mindazok, akik tőkéket vittek ebbe a bankba, a bevitt tőkék után prémiumot kaptak. Nézzük meg, hogy micsoda állami pénzek voltak ebben az intézetben. (Kun Béla: Halljuk! Borzalmas dolog, ha ez így van!) Igen t. képviselőtársaim, azt csak mellesleg akarom megjegyezni, (Sándor István: Enynyi kisembert így tönkretenni! — Meskó Zoltán: A kisemberek elvesztették a pénzüket ottan! Eladták kis földecskéiket Komárom megyében! — Zaj.) hogy a Községi Takarékpénztár például a Földhitelbankban vesztett félmillió pengőt, (Sándor István: Csekélység) a Pesti Hazai 2,800.000 pengőt, a Pénzintézeti Központ két és félmillió pengőt, a Nemzeti Bank két és félmillió pengőt (Sándor István : Na!) és nagy összeget vesztett a Faksz. is, tehát a kisemberek pénze veszett oda. Hiszen én szegvári ^és mindszenti embereimről mondhatom, hogy végzett munkáik után nem tudom behajtani azokat a 300 pengős követeléseket, amikor tönkremennek azon, hogy a Faksz.-nak építettek, hogy a Faksz. megbízásából ilyen munkát vállaltak. A Faksz.-nak hárommillió pengője vesz így el a Földhitelbanknál, (Kun Béla: Felelősségre kell vonni azokat, akik ebben ludasok! A Nemzeti Bank mennyit vesztett?) Két és félmilliót. (Kun Béla: Hogy ezt behozza, azért nem szállította le a kamatot.) Ugyanekkor mi történik? Ugyanekkor az történik, hogy amikor azt mondották, hogy itt megmaradt egy stock, amelyet a Pénzintézeti Központ négymillióra becsült, amikor azt mondották, hogy itt lesz egy bizonyos stock, lesz egy bizonyos összeg, amely majd még felosztásra kerül, akkor ezzel szemben kisült, hogy 1928 óta likvidálják ezt a kérdést. A Pénzintézeti Központ úgy rendezkedett be, hogy én bizonyosnak tartom, hogy a 20 éves és 22 éves tisztviselőknek meg fog ott nőni a szakálluk, mire abból az intézetből kijönnek. Igen t. képviselőtársaim, amikor eddig 400.000 pengőt jelentett kizárólag a likvidálásnak költsége, helyesebben szólva, a Pénzintézeti Központ költsége, nem is szólva a 40.000 pengős havi rezsiről, könnyű kiszámítani, hogy ezek után azok a szegény kisemberek, akik behordták oda a filléreiket, ebből a bankból egy fillért sem fog-
