Képviselőházi napló, 1931. V. kötet • 1932. február 25. - 1932. április 19.

Ülésnapok - 1931-68

44:8 Az országgyűlés képviselőházának tanak elegendő garanciát. A zöldhitel nyújtásának éppen az a célja és értelme, t.„Ház, hogy azoknak a gazdáknak tegyük lehetővé a mezőgazdasági munka elvégzését, akik egyébként saját erejükből magukon segíteni már nem tudnak. (Ügy van! Ügy van! balfelől.) Ezért kellene tehát gondoskodni azokról a jogi biztosítékokról, amelyek feltétlen elsőbbséget nyújtanak a jövő évi termésre adott zöldhitel kapcsán azoknak a hitelezőknek, akik ilyen észszerű zöldhitelnyujtási politikát folytatni ihajlandók, mert az, ami ezideig történt, alig több a semminél és folytatása annak a látsaatagrárizmusnak, amely itt 10 éven keresztül már fennállott és solm semmiféle komoly eredményt a nemzet javára produkálni nem tudott. (Ügy van! Ügy van! balfelől. — Lázár Miklós : Egyetlenegy szőlőbirtokos sem kapott zöldhitelt az országban! — Ulain Ferenc: Vágják ki a szőlőt! — Dinnyés Lajos: Vetőmagot sem kaptak!) Méltóztassék megengedni, hogy a termelési ' problémák egészen röviden végigtekintve, rámutassak például a folyó év tavaszán papíron lebonyolított vetőmagakcióra, amelyet az Okh. útján • bonyolítottak le olyan formában, hogy egész vármegyék törvényhatósági bizottsága tiltakozott a vetőmagakciónak ilyen módon való lebonyolítása ellen, (Ügy van! Ügy van! bal felől.) amikor a kisembernek, akinek fél vagy egy ' 'métermázsa vetőmagra voltl talán szüksége, előzetesen be kellett lépnie az Okh. kötelékébe. (Egy hang a baloldalon: Ez volt a fő!) Elnök: Csendet kérek képviselő urak! (Kun Béla: Számtalan esetben még akkor sem kapott vetőmagot! Nem volt meg a bonitása! Vidéki fiókokat is elutasítottak bizalmasan a központból! Kinullázták a kisembereket!) Kun Béla képviselő urat kérem, ne szóljon közbe. (Kun Béla: Felháborító ez, elnök úr! -— Dinnyés Lajos közbeszól. — Zaj.) Dinnyés Lajos képviselő urat kérem, maradjon csendben! (Ulain Ferenc: Nem kell belépni, de akkor nem kap vetőmagot!) Ülain Ferenc képviselő urat kérem, maradjon csendben. (Zaj a bal- és a szélsőbaloldalon.) Kérem a baloldali képviselő urakat, tegyék lehetővé, hogy a szónok folytathassa 'beszédét. (Létay Ernő közbeszól. — Zaj.) Eckhardt Tibor: Létay Ernő képviselőtársam közbeszólásával kapcsolatban rá kell mutatnom arra, hogy Abauj és Borsod vármegyében — erről a két vármegyéről tudok — ia törvényhatósági bizottság vagy a közigazgatási bizottság tiltakozott éppen az ellen, hogy a vetőmagot az Okh. útján oly módon osztják ki, hogy aki vetőmagban részesül, köteleztetik arra, hogy előzetesen belépjen az Okh. kötelékébe (Ügy van! Ügy van! a baloldalon. — Zaj a jobboldalon.) és — tessék csak végighallgatni — noha nem köteles azonnal készpénzben kifizetni a belépési díjat, ellenben meghitelezik a belépési díj összegével is és ezt hozzászámítják a vetőmag-hitelhez, úgy hogy 20 pengős vetőmag után 60 pengőt kell fizetnie. (Létay Ernő: Tévesen magyarázzák! — Ulain Ferenc: Fel kell oszlatni ezt a sok altruistát! — Lázár Miklós: Idehozzuk az adatokat! Okh. uzsora!) Rá kell mutatnom folytatólag arra, hogy a magyar mezőgazdaság válságán és végeredményben egész csonka országunk válságán semimi más n-em tud lényegileg segíteni, mint ha mezőgazdasági exportunk számára kellő védett piacot tudunk biztosítani. Nem hitelre van szüksége ennek az országnak elsősorban, (Ügy van! Ügy van! a bal- és a szélsőbalolda68. ülése 1932 április 18-án, hétfőn. Ion.) nem arra van szüksége, hogy mindenféle külföldi kölcsönök ügyében misztikus tárgyalások folyjanak, hanem tisztán és kizárólag a piac kérdése fogja eldönteni azt, hogy a magyar mezőgazdaság talpraáll-e vagy sem. (Ügy van! Ügy van!) Es nem tudom elfogadni a pénzügyminiszter úrnak azt a felfogását^ amelyet itt expozéjában bejelentett, hogy néhány év múlva a mezőgazdaság helyzete meg fog javulni. Azt kérdezem

1 önöktől,^ t. uraim, hogy ba folyó évi termését betakarítja falun a paraszt és* azt látja, hogy hiába dolgozott, hogy az Úristen hiába adott neki termést, mert árak és piacok hiányában a termés birtokában is el kell pusztulnia, azt kérdezem, mi lesz ennek pszihológiai és gazdasági konzekvenciája? (Jánossy Gábor: Ki tud piacot biztosítani?) Méltóztassék Jánossy Gábor t. képviselőtársam végig hallgatni. Kénytelen vagyok rámutatni, hogy az én megítélésem szerint éppen most oly kedvező szituáció nyílik a piac biztosítása tekintetében, amilyen a közelmúlt években nem volt és lehet, hogy hosszú évekig nem lesz. Mert milyen helyzetben vagyunk? A dunai kooperációs terv felmerülése következtében világosan áll előttünk az a helyzet, hogy a német birodalom azt a merev és Európa, különösen pedig Közép-Európa szempontjából rendkívül káros elzárkózási gazdaságpolitikát, amelyet itt a Duna völgyében egy évtizeden keresztül oktalanul folytatott, a jövőben fenn nem tarthatja. Mert ha a német birodalom továbbra is a tengerentúlról vásárolja az

1 agrárproduktumokat,* akkor az ő iparcikkeinek elhelyezésére többé piacot Európa biztosítani nem fog és a német gazdasági politikának tisztán gazdasági szempontból megítélve, lehetetlen, hogy ne nyíljék fel a szeme előtt az a perspektíva, hogy ha a német birodalom eddigi politikáját folytatja itta Dunavölgyében, egy szabad betörési kapu nyílik a francia gazdasági politika számára, amely ki fogja használni ezeket a piacokat és ezeket a lehetőségeket, •amelyéket rövidlátó szűkkeblűségből a német politika egy évtizeden ,át elhanyagolt és semmibe sem vett; ezek akkor igenis a francia szervező erő, a francia pénz és a francia politika szolgálatában fognak megszerveződni, mert tovább vérezni és tovább pusztulni ez a világrész már nem. képesi (Ügy van! Ügy van!) Nem hirdetek sem francia, sem német politikát, én azt hirdetem minden előítélet nélkül: lássunk végre hoz'zá, hogy kihasználjuk a lehetőségeket, de ne kövessük azt a struccpolitikát, amely meg akarja várni azt, hogy mit fognak majd nekünk tálcán hozni, vagy mit fognak diktálni esetleg nálunknál sokkal élelmesebb ellenfeleink; mert legyünk tisztában vele, hogy Benes cseh külügyminiszter úr is ismeri azt a helyzetet, amelyet mi ismerünk és ha Benes fogja az angol és az amerikai hitelezőknek megmutatni azt az utat, amelyen keresztül a külföld a Közép-Európába kihelyezett kölcsöneit mégegyszer viszontláthatja vagy legalább is a kamatokat behajthatja, akkor a benesi koncepció lesz az, amelyet a nagyhatalmak magukévá fognak tenni. (Fábián Béla: És ő fogja kapni a prpvíziót! — Derültség balfelöl.) Úgy érzem, hogy a Duna medencében Magyarország a maga centrális fekvésénél, kultúrájánál és ezeresztendős történelmi érdemeinél fogva igenis rendelkezik azzal a súllyal, (Ügy van! Ügy van!) amely egy önálló magyar politikának legalább is gazdasági téren való inaugurálását, ennek eredményes és azt kell mondanom, türelmetlen követelését a nagyhatalmak felé éreztetni tudja, (Ügy van! Ügy van!) Ne