Képviselőházi napló, 1931. V. kötet • 1932. február 25. - 1932. április 19.

Ülésnapok - 1931-65

348 Az országgyűlés képviselőházának 65. ülése 1932 április 13-án

} szerdán. Dinnyés Lajos: T. Képviselőház! Két okból tartom szükségesnek a Ház plénuma elé hozni azt a sajnálatos eseményt, amely 1932 február 26-án Hártyán községben >a képviselőtestületi tagok választása alkalmával a községben történt. Az első ok az, hogy meg nem engedhetőnek tartom ezekben a mai súlyos időkben és az amúgy is túlfűtött atmoszférában, hogy a közhangulat, a köznyugalom feleslegesen fel kavartassék, másodszor pedig azért, hogy az ilyen felesleges, nagyzási hóbortból eredő sajnálatos esemény előidézői statualisan megbüntettessenek, illetőleg, hogy ezek megtoroltassanak. T. Ház! Teljes tárgyilagossággal hozom a kérdést a Ház plénuma elé. Magam lenyomoztam az esetet, a szereplőkkel magam is beszéltem és előre is kötelességemnek tartom hangsúlyozni azt, hogy itt a hatóságoknak semmi néven nevezendő közük nem volt e sajnálatos esemény megtörténtéhez, tisztán és kizárólag az ott jelenlévő Domonkos László _ tiszthelyettesnek tapintatlan, értelmetlen eljárása volt az, amely a sajnálatos eseményt kirobbantotta. A nevezett napon Űjhartyán községben képviselőtestületi választás volt. (Halljuk! Halljuk! balfelől.) Teljesen tisztában van a Ház minden tagja avval, hogy az ilyen választások alkalmával nem 90 ezer liter borok szoktak elfogyni, de legyünk egészen őszinték, hozzá tartozik az ilyen falusi választáshoz, hogy itt inkább lát az ember jókedvű, berúgott, mint józan embereket. Ez nemcsak sporadikus jelenség, ez Magyarországon mindenütt így van, akár a Dunántúl, akár a Tiszántúl, akár az Alföldön. A szavazás során egy Hliva nevű ember berúgva ment szavazni a szavazatszedő küldöttség elé. Valami megjegyzést tett részegségében, mire a szavazatszedő bizottság elnöke az ott jelenlevő csendőrnek azt az utasítást adta, hogy «Kérem, ezt a részeg embert távolítsák el.» Magam is több helyen és többször vettem részt ilyen képviselőtestületi választásokon ós tapasztaltam, hogy amikor az elnök ilyen utasítást kiadott. a jelenlevő csendőr vagy kisbíró azt a részeg embert egyszerűen kivezette, megfogta, vagy odaadta hozzátartozóinak vagy kocsira rakta, szóval eltüntette a tett színhelyéről. A jelen esetben, sajnos, nem ez történt, mert Domonkos László tiszthelyettes parancsára Papp Ferenc törzsőrmester ezt a részeg embert bilincsekbe verte és a csendőr-pihenőszobába vitte. Itt a csendőr-pihenőszobában tartózkodott az az ember egészen éjjel három óráig. Utána jegyzőkönyvet vettek fel vele és 28-án reggel 8 órakor bekísérték az alsódabasi járási főszolgabírói hivatalnak fogdájába. Ott volt 12 óráig.

r 12 órakor kihallgatták és 100 pengő pénzbírsággal sújtották. Nagyon természetes, hogy amikor egy ilyen részeg embert, aki olyan részeg volt, hogy jóformán állni sem tudott, ott megbilincselve látták, amint beviszik a fogdába, a jelenlevő asszonyok és rokonolk, hozzátartozók természetesen elkezdték kérlelni Domonkos László tiszthelyettest, aki ott a karhatalom parancsnoka volt, bocsássa el. Domonkos erre azt válaszolta, nem engedheti szabadon, mert politikai ügyben van letartóztatva. (Ulain Ferenc: Politikai ügyben letartóztatva! — Zaj. — Hof fer László: Mondott valamit a választási elnökre a szavazóhelyiségben.) Nagyon szívesen meghallgatom, t. képviselőtársam, az ön felfogását is, de engedje meg, hogy ugyanolyan tárgyilagosan, mint ahogyan elkezdtem, befejezzem mondanivalómat. Nem tudom, a képviselő úr ott volt-e, de én ott voltam. (Egy hang a jobboldalon: Kár egy ilyen részeg ember ügyével ennyit foglalkozni!) A választást negyedöt órakor lezárták. Öt órakor, amikor ezek kérlelni kezdték a csendőrtiszthelyettest, hogy engedje szabadon Hlivát, erősítésért telefonált és Nyáregyházáról 4—5 csendőr jött. Amikor azután Beniczky Antal, hernádi lakos megint kérte ennek az embernek szabadonbocsátását, minden további ok nélkül, mert a tömeg semmi r agresszív magatartást nem tanúsított, csak bírálta ezt az intézkedéstlóra vezényelték a csendőröket, — mert lovascsendőrök voltak — mely elkezdte a tömeget szétverni és akit értek, megkardlapoztak. Tudomásom van róla, hogy majdnem odáig fajult a dolog, hogy már fegyvert akart használni a csendőrség. Méltóztassék elképzelni azt a községet, mert itt nem lehet azzal előjönni, amit már hallottam, hogy mindenféle részeges és mindenféle csőcselék — mert ez ,a kedvenc kifejezésük — volt az utcán és csak azokat verték meg. Itt bátor leszek a dolgokat ismertetni s a névsort. Vannak nagyon sokan olyanok, 200 holdas parasztgazdák, akiket a csendőrök minden ok nélkül, ebben a nagy purifikáló lázban, mert másnak nem tudom mondani, ott megkardlapoztak. Ennek én semmi néven nevezendő komoly és alapos értelmét nem látom. Itt elismerem, hogy a hatóságnak erről tudomása nem volt, sőt továbbmegyek, beszéltem a választási elnökkel és ő maga is azt ^mondotta, hogy neki minderről nem volt tudomása és maga sajnálja legjobban, ami történt. A szomszéd őrsökben, a csendőrökkel beszéltem és mindannyian azt mondották, hogy tényleg nem helyesen és nem tapintatosan járt el Domonkos László. Arra vonatkozólag, amit igen t. képviselőtársam felemlített, hogy részegek voltak, elismerem, voltak részegek, ez a Hliva is részeg volt, de a karhatalomnak nem az a kötelessége, szerény felfogásom szerint, hogy az eseményeket kirobbantsa, hanem a karhatalomnak tapasztalattal, józan előrelátással az ilyen kirobbanó szenvedélyeket elsősorban eltompítani és az ellentéteket elsimítani kell. Azok közül, akiket megkardlapoztak és akikkel saját magam beszéltem, legyen szabad egy pár ember nevét ismertetnem. Itt van Telepoczky Pál, aki a községi testület virilis tagja, 120 hold földje van, négyéves frontszolgálata, kint volt a harctéren. Az utcán ment haza, a háza előtt minden felszólítás nélkül hátulról kardlappal rávágtak, úgyhogy a ruháján keresztülment a vágás és a könyöke vérzett; aztán beszaladt házába. Utána másnap letartóztatták, de azután megint szabadon engedték. Legyen szabad itt még közölnöm azt is, hogy ezzel kapcsolatban másnap a csendőrség hét vagy nyolc egyént letartóztatott, akiket felkísért a pestvidéki királyi ügyészség fogházába, azonban ezeket is hazaengedték, mert a jelentésben az ügyészség maga nem talált semmit. Itt is csak azt látjuk igazolva, hogy a csendőrségnek nem volt semmi alapos oka, mert ha lett volna, az ügyészség bizonyára nem engedte volna őket szabadon. Itt van a másik eset. Kalteneoker Márton, 40^ hold földje van és szintén négyévi frontszolgálata. Ez a nagy zajra .kiment egyik barátjának lakásából a kapuba megnézni, mi van ott. Két vágást kapott, erre elesett és akkor annak a fejére^ is rávágtak, aki behúzta, sőt a kapun is meglátszik a vágás nyoma. Szintén letartóztatták, 28-án a pestvidéki ügyészség azonban őt is szabadon eresztette. Itt van azután egy te-