Képviselőházi napló, 1931. V. kötet • 1932. február 25. - 1932. április 19.

Ülésnapok - 1931-65

342 Az országgyűlés képviselőházának 65 telén volt felszámolni, mind magyar alapítás. Ez azt jelenti, hogy a külföldi biztosítóintézetek egymásután teszik tönkre a magyar biztosítóintézeteket. Ez az egyik. A másik pedig, t. képviselőtársam, a következő. Fel kell tennem azt a kérdést, hogy amikor a kormány itt a gyáripart, a nagytőkét bizonyos védővámos rendszerrel védi, amikor mindent elkövet ebben az érdekben, akkor miért éppen pont a magyar biztosítási ipar az, amely mostoha gyermek ebben az országban? Bocsánatot kérek, de akaratlanul is egy Arisztid-vice jut az eszembe: amikor háttal utazik végig Arisztid gróf, mert nincs szemben vele senki, akit megkérjen, hogy vele helyet cseréljen. Ez az eset ugyanaz. Itt a védvámhoz nem kell melegházi növényeket termelni, itt nem kell az államnak pénzügyileg hozzájárulni, itt"nem kell emelni sem, itt egy dologra van csak szükség: ki kell adni egy rendeletet — s ezzel ezt a kérdést már el is lehet generálisan intézni. Né méltóztassék rossz néven venni, t. képviselőtársam — nyíltan beszélek, mert a kulisszatitkokat ismerem, —- de azt hiszem, az igen t. képviselő úr elsősorban alz Institute Nazionale-ra gondolt, arra az olasz biztosítóintézetre, amely r most szintén be kíván vonulni Magyarországra s amelynek bevonulásához, amint tudjuk, igen nagy nehézségek elhárítására van szükség. Az 1927. évi törvény szabályozza a külföldi biztosítóintézetek bevonulási, illetőleg letelepedési engedélyét is és úgy intézkedik, hogy két évenként szabályozandó ez a kérdés, A legutolsó szabályozás 1932. június 30-án jár le. Amint t, képviselőtársam láthatja, én is át vagyok hatva a biztosítottak érdekeinek szempontjától és ugyanazon érzéssel vagyok eltelve, mint a t. képviselő úr, de ne méltóztassék rossz néven venni, ha én — aki régen foglalkozom ezzel a kérdéssel — kijelentem, hogy egyéni meggyőződésem, hogy^ a biztosítottak érdekeit jobban látom kiszolgálva, ha bizonyos tekintetben ki fogom küszöbölni annak lehetőségét, hogy először itt egy árletörés formájában találják meg számításaikat a külföldről bevonult intézetek, mikor pedig már egy ideig benn vannak, akkor a kartell berkein belül egész nyugodtan emelnek, amint ez legjobban látható a jelen esetben, amikor emelni kívánják az árakat. Farkas Elemér igen t. képviselőtársamnak a figyelmét fel kell hívnom arra a körülményre, hogy az Institute Nazionale dellaAssicurazione, — az Olasz Nemzeti Biztosító Intézet — amelyről már volt alkalmam napirend előtti vitában szólani, s amely most ide be akar vonulni — már 1928-ban tett kísérletet a bevonulásra, s az akkori olasz követ, Durini di Monza, éppen egy garden-party keretén belül kísérelte meg ennek az új biztosító intézetnek bevonulási lehetőségét. Az akkori helyzetben, amely még fokozottabb mértékben áll a mai viszonyokra, éppen az állami felügyelőhatóság, Teleszky János, azonkívül a Biosz. és egy óriási hírlapi campagne tiltakozott ennek a biztosítóintézetnek bevonulása ellen, mondván, hogy az olasz biztosítóintézetek éppen eléggé vannak képviselve Magyarországon. Ez nem is kétséges, mert hiszen méltóztassanak csak megnézni, hogy nálunk hány olasz biztosítóintézet van. Itt van a Generali, a Triesti, az Adria stb. Nem lényeges, hogy a neveket most felsoroljam, tény azonban az, hogy olyan nagy számban vannak Magyarországon az olasz biztosítók, hogy bár a leg. ülése 1982 április 13-án, szerdán. nagyobb tisztelettel és hódolattal viseltetem az olasz nemzet iránt, üzletpolitikai szempontból nem tartom megengedhetőnek újabb olasz biztosítóintézetek bevonulását, mert nem tudom, t. képviselőtársam tudja-e, hogy ugyanakkor Magyarországon egyetlenegy magyar biztosítóintézet sem fungálhat részben a feltételek miatt, — mert nagyon súlyos feltételek azok, amelyek kötelezővé teszik a díjtartalékok befizetését — részben pedig — alig merem kimondani — a bizalom hiánya miatt. Amikor itt egy újabb inváziós lehetőséget látok, kérdem: mit jelent ez? Azt jelenti, hogy Magyarország még mindig eldorádója a biztosítóknak. Ugyanakkor pedig a biztosítók a díjakat emelik azon a címen, hogy nem tudnak megélni. (Zaj.) A díjtételekre külön visszatérek majd. Most még csak azt akarom megjegyezni, hogy az Institute Nazionale ebben az irányban már tett kísérletet, ez azonban az akkori pénzügyminiszter úrnak, Teleszkynek, továbbá a Biosz-nak leghevesebb ellenzésén megbukott. Minden tekintetben ellenezték ennek a biztosítónak bevonulását. Igen t. képviselőtársamnak még arra is fel kell hívnom a figyelmét, hogy ezek akkor éppen az állami felügyelőhatóság javaslatára és tanácsára vették meg — ha jól emlékszem az Astra biztosítókeretet, amely annakidején a Phönix birtokában volt. A Phönix tárcájából vették ímeg az Astrát. Az Institute Nazionale az Astra keretében tulajdonképpen bevonult Magyarországba és 1930 óta fungál itt Magyarországon. (Farkas Elemér: Az Astral) Igen, az Astra. (Turchányi Egon: Sic itur ad Astra! — Derültség!) Ez a biztosító ma is itt van, mint az Institute Nationale egy filiája, helyesebben leány intézete. Ha telhát az Institute Nazionale bármilyen üzletpolitikát „akar itt folytatni, erre tulajdonképpen lehetősége van ma is leányintézetén keresztül. Meg kell azonban mutatnom a képviselő úrnak, hogy miért fontos, hogy a külföldi biztosítók quotaliter nagyobb mennyiségben jutnak be. A biztosítóintézetek között ugyanis a biztosítási díjtételeket, helyesebben a biztosítási objektumokat — egyrészt az államiakat, másrészt a fővárosiakat — az állami felügyelő hatóság quotaliter megfelelően osztja kii. Tehát az lényeges, hogy egy vezető nagy biztosítóintézet kapja ezt, mert hiszen méltóztatnak tudni, hogy a vezető biztosítóintézet a viszontbiztosítási díjtételen felül még 3% úgynevezett vezető viszontbiztosítási illetéket is kap, amely igen jelentékeny hasznot biztosít az illető félnek. Végeredményben csak azt akarom mondani, hogy én a magam részéről nemcsak, hogy nem látnám szerencsés üzletpolitikának azt, ha megengednők az idegen biztosítók bevonulását, hanem tisztelettel kell kérnem az igen t. pénzügyminiszter urat éppen a Magyarországon ïunigáló és a magyar biztosítóintézetek érdekében, hogy ezt ne engedje meg, sőt a már kifejezetten két évre biztosított jogot további öt esztendőre zárja le és ne engedje meg, ne tegye lehetővé, hogy ide külföldi biztosítóintézetek bejöhessenek. (Farkas Elemér: Hogy gondolja? Törvény van rá!) Ha igen t. képviselő úrnak az az^ álláspontja, hogy ez deviza-szempontból, valutáris-szempontból kívánatos volna, akkor ne méltóztassék rossz néven venni, de itt is a .kulisszák mögé kell mutatnom. Az Institute Nazionale tulajdonképpen a Banca Commerciale-val dolgozik. Miután a Banca Commerciale volna hivatott ennek az összegnek letételére, tehát ezt az itteni Olasz Bank intézné. Ez