Képviselőházi napló, 1931. V. kötet • 1932. február 25. - 1932. április 19.

Ülésnapok - 1931-65

Az országgyűlés képviselőházának 6 a 10%-ra a biztosítótársaságoknak joga van kamatmegtérítés címén, minthogy a magyar gazda nem a naptári év elején, hanem legjobb esetben a termés betakarítása után tud fizetni. Kérdem, hát nem mindegy annak a biztosítótársaságnak, hogy a díjakat mikor kapja meg, január elsején, vagy szeptember elsején? Kérdem, megvan-e minden okunk arra, hogy azt kérdjük a kormánytól, hogy felügyeleti jogánál fogva avatkozzék bele t ebbe a kérdésbe; igyekezzék a biztosítótársaságokat több /belá' tásra, a rendeletek betartására szorítani és főleg igyekezzék Ő is abba a sorba beállani, amelybe ma minden társadalmi réteg egyformán beáll, azzal a célzattal, hogy ő is igyekezzék a mai nehéz életet -elviselhetővé tenni. Rá kell még mutatnom a jégkárbiztosítás problémájára ezekben a napokban. A jégkárbiztosítás kérdése most aktuális. A jégkárbiztosítást a biztosítók az idei évben jelentékeny mérvben fel akarják emelni azzal az indokolással, hogy az elmúlt két esztendő alatt a jógii árbiztosítási ágazat veszteséges volt rájuk nézve. Elhiszem, hogy az utolsó két esztendő alatt a jégbiztosítás veszteséges volt rájuk nézve, de méltóztassanak nekem mutatni egyetlen termelési ágat ebben az országban, amely nem veszteséggel zárja az ő üzemét? (Egy hang a jobboldalon: Azelőtt lukrativ volt!) De mindentől eltekintve, nemcsak lukrativ üzlet volt a biztosítás, -hanem ha a jégkárbiztosításra momentán ráfizetnek, meg vagyok győződve róla, hogy megtalálják busásan a hasznukat a többi biztosítási ágazatban. Harmadik kérdésem a pénzügyminiszter úrhoz azt célozza, hogy igyekezzék a kormány felügyeleti jogánál fogva odahatni, hogy a biztosítási piac szabaddá tétessék ebben .az országban. Méltóztassék tekintetbevenni azt, hogy van egy rendelet, amely szerint 1932 június 1-éigf a hazai biztosítótársaságoknak monopóliumává tétetik a magyarországi biztosítás. Értendő ez alatt az, hogy 1932 június 1-é'ig idegen biztosító Magyarországra nem teheti be a lábát és le nem telepedhetk. T. Képviselőház! (Én a biztosítótársaságok szabad konkurrenciáját kérem és követelem. Nincs semrníi indoka annak, hogy a biztosítást szabad piaccá ne tegyük Magyarországon. Ha egy külföldi tőkeerő« biztosítótársaság nálunk le akar telepedni, azt erőhatalmi szóval ne tiltsuk ki az országból, hiszen karteltörvénnyel operálunk, karteltörvénnyel akarjuk az ipari kartelek kinövéseit lenyesegetni. Kérdem, mi magyarázza meg azt a körülményt, hogy a biztosítótársaságok be ne tehessék lábukat ebbe az országba? A kormány részvételével és résziegyzésével alakíttatott egy biztosító, a Gazdák Biztosítója. Tisztességesen, becsületesen végzi a munkáját, nincs kifogásom ellene, de meg kell állapítanunk azt is, hogy nem nyiltan, de burkoltan a Gazdák Biztosítója is benne van már a kartelben. Ügy jártunk ezzel az állami szervvel is, mint a többi állami alapításokkal, hogy előbb-utóbb beleestek .a kartell karj'al közé. T. Ház! Én ellensége vagyok minden demagógiának és egy tenger választ el engem azoktól, akik a kapitalista világrend felforgatásában látják az ő világnézeti végcéljaikat, és a kapitalista világrend felforgatásával gondolják a világ megbomlott gazdasági helyzetét helyreállítani. Azt Íriszem azonban, hogy akkor teliesítjük a kötelességünket, ha rámutatunk a kapitalizmus, a kapitalista világrend és kapitalista tőke hibáira és kinövéseire, KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ V. 5. ülése 1932 április 13-án, szerdán, 341 mert csak ezeknek őszinte feltárásával tudjuk szolgálni azt az eszményünket, amely én bennem él, hogy semmi mással, csak a kapitalista világrenddel fogjuk a világ rendjét helyreállítani. Igen t. Képviselőház! Ezeket a kérdéseket voltam bátor az igen t. pénzügyminiszter úrhoz intézni. Újból kérem a pénzügyminiszter urat és a kormányt: mindezek az anomáliák megszüntethetők akkor, ha a kormány több figyelmet fog szentelni ennek a nagyon fontos gazdasági ágnak és arra a maximális kötelességteljesítésre fogja őket rákényszeríteni, amelyet én ismételten úgy voltam bátor összefoglalni: a nemzetnek, az országnak _ átmentése jobb időkre. (Helyeslés és taps a .jobboldalon és a középen, — A szónokot üdvöslik.) Elnök: Az interpelláció ki adatik a pénzügyminiszter úrnak. Következik Andaházi-Kasnya Béla képviselő úr interpellációja a pénzügyminiszterhez. Kérem az interpelláció szövegének felolvasását. Frey Vilmos jegyző (olvassa): «Interpelláció a m. kir. pénzügyminiszter úrhoz. Van-e tudomása a miniszter úrnak arról, hogy a külföldi biztosítótársaságok letelepedésének, illetve új biztosítótársaságok, (intézetek) alapítására vonatkozó tilalmi rendelet 1932 június hó 30-án lejár? Hajlandó-e a miniszter úr elírendelni, hogy ezen rendelet további öt évre a magyarországi biztosítóintézetek érdekeinek megvédése érdekében meghosszabbíttassék? Andaiházi-Kasnya Béla s. k.» Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Andaházi-Kasnya Béla: T. Képviselőház! Elsősoirban köszönettel tartozom Farkas képviselőtársaimnak azért, hogy ezt a rendkívül nagy horderejű kérdést ismét a parlament elé hozta, mert a Ház tagjai közül talán, azt hiszem, kevesen hiszik, milyen rendkívül nagy gazdasági kérdést említett meg itt az igen t. képviselő úr. A biztosítók alig maradnak úgyszólván a bankszerű üzletek mögött és a legnagyobb diszkrécióval olyan üzleti politikát folytatnak, amelyet — sajnos — nem tudunk minden tekintetben magunkévá tenni. ' Be kell vallanom, hogy a képviselő úr felszólalásával ellentétes szövegű interpellációt jegyeztem be. A képviselő úr ugyanis felszólalásában azt kérte az igen t. pénzügyminiszter úrtól, hogy Ő engedje meg a külföldi biztosítóintézetek beözönlését. Bármennyire sajnálom és bármennyire a szabad verseny hívének kell, hogy valljam magamat, és annak is vallom magamat, be kell vallanom, t. képviselő úr, hogy más az elmélet és más a gyakorlat. Igen sok példát láttunk éppen a múltban arra, hogy a biztosítóintézetek azon a címen jöttek be Magyarországra, hogy árletörést fognak produkálni, illetve helyesebben mondva, kialakitolag fognak hatni az árakra, a biztosítottak érdekében. Ez meg is történt. Ha a képviselő úr figyelemmel kísérte ezt a kérdést, láthatta, ihogy annakidején, 1927-ben éppen a Royal Exchange révén vonult be egy csomó angol biztosítóintézet, amelyek meg is kezdték árromboló munkájukat. Hogy milyen eredményűvel, arranézve megjegyezhetem, t. képviselőtársam, hogy ennek legfőbb kárát — sajnos — éppen a magyar biztosítóintézetek látták. Még egyet jegyzek meg, t- képviselőtársam. Méltóztassék megnézni a Magyar Statisztikai Évkönyv legutóbbi számát, valamint 1929-es évfolyamát és meg méltóztatik látni, hogy Magyarországon 12 biztosítóintézet számolt fel. Ez a 12 biztosítóintézet, amely kény49