Képviselőházi napló, 1931. V. kötet • 1932. február 25. - 1932. április 19.

Ülésnapok - 1931-65

Az országgyűlés képviselőházának 65, hogy hiszen hát szóvátettem, mikor lesz már törvény, miért teszik ezt? Azért, mert ha va- , laki a legnyomorultabb álláshoz akar jutni, az első követelmény az, hogy erkölcsi bizonyít- l ványa legyen. Három-négyhónapos fogházbüntetést elszenvedett emberek nem tudnak tízévi kifogástalan magaviselet után erkölcsi bizonyítványhoz jutni. Minden országban megvan a rehabilitációs törvény, csak nálunk nincs meg. Mutasson egy országot a miniszter úr, ahol nincs meg, még Komániában is megcsinálták azóta, amióta a trianoni békét — fájdalom — ránk kényszerítették. Képzelje el a t. Képviselőház, ott Romániában haladottabb az igazságszolgáltatás institúciója, mint Magyarországon, bármit is mondjanak róluk. Az ilyen törvényjavaslat, amely ezt célozza, mindössze 8—10. szakaszt igényel, nem áll sehol se több, mint 14—15 szakaszból és csak azt tartalmazza: kik részesülhetnek a rehabilitációban és milyen feltételek mellett, milyen legyen az eljárás? Bátor vagyok eszébe juttatni t. képviselőtársaimnak, hogy amikor láttam, hogy a miniszter úr nem terjeszti elő ezt a törvényjavaslatot, én készítettem! egy minden részletre kiterjedő törvényjavaslatot, benyújtottam a Házhoz, kinyomattatott, szétosztatott, 'megindokoltam s akkor a miniszter úr azt mondotta, hogy becses munkálat és várom, hogy majd a törvényjavaslatnál, amelyet a minisztérium készít, a képviselő úr értékes munkásságára számíthatok. Azóta folyton várom, mikor kezdünk már hozzá ahhoz, hogy ez az értékes munkásság érvényesülhessen. Azóta az egyes bíróság fenntartásáról, a gyorsított eljárásokról s egyebekről szóló novellák már mind napvilágot láttak, úgylátszik csak a rehabilitációs törvénynek van valami igen nagy akadálya. Mindig el szoktam mondani, hogy ennek a Háznak a működése egyaránt fontos, abból a szempontból, hogy itt mit tart róla az ország idebenn, de egyaránt fontos abból a szempontból is, hogy mit tart róla az a művelt külföld, amely nemzetközi vonatkozásokban kulturális erőt szeret látni a parlamentekben. Mit mondana valaki, ha idejönne hozzánk, látná tanácskozásainkat és látná azt, hogy a rehabilitáció kérdésében, az Igazsgügyi Orvosi Tanács kérdésében ilyen padok előtt beszél egy képviselő, aki ambicionálja, hogy az országnak törvényhozói működésével becsületes szolgálatot teljesítsen és ne botrányhajhászatokkal és személyes invektívákkal, hanem kocmoly tanulmány alapján munkálkodással mutassa meg azt, hogy mit jelent törvényt hozni, mit jelent törvényt alkotni, mit jelent éber őrének lenni a kultúrának és a törvényes állapotnak. Es ez a képviselő azt látja, hogy vele szemben üres padok, üres miniszteri fotelok vannak. Nem lehet, hogy a külföld jó szemmel, megértéssel és becsüléssel nézzen ezután a mi munkánkra». Nagyon kérem így a távolból a miniszter urat, ha már egyebet nem tesz, hívja össze azt az ankétet, amely sok szenvedő embernek elégtételül a rehabilitálást megadja. Ezt a törvényalkotást kötelessége a miniszter úrnak teljesíteni. Elnök: Az interpelláció kiadatik az igazságügyminiszter úrnak. Következik Hegymegi Kiss Pál képviselő úr interpellációja, az igazságügyminiszterhez Nagyléta, Álmosd és Kókad községeknek a debreceni járásbíróságtól való elcsatolása miatt. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az felolvasni. Frey Vilmos jegyző (olvassa az interpelláció szövegét): «Interpelláció az igazságügyICÉPVISELÖHAZI NAPLÓ V. ülése 1982 április 13-án, szerdán. 333 miniszter úrhoz. Szíveskedjék a miniszter úr tájékoztatni, mi az oka annak, hogy Nagyléta, Álmosd és Kókad községeket igazságügyi vonatkozásban elcsatolták Debrecentől, holott ezeket a községeket úgy vasúti, mint gazdasági összeköttetései mindenképpen Debrecenhez fűzik. Nem volt-e ez a rendelkezés kapcsolatos az aktuális közjegyzői kinevezésekkel és nern szolgálja-e egy közjegyző magánérdekeit. Hegymegi Kiss Pál.» Elnök: Az interpelláló képviselőt illeti a szó. Hegymegi Kiss Pál: T. Ház! Méltóztassék megengedni, hogy ezt az interpellációmat ne indokoljam meg, csak röviden leszegezzem, hogy a mai nyomorúságos időkben érthetetlen okokból három községet a közjegyzői kinevezések idején elcsatoltak a debreceni járásbíróság területéről és igazságügyi vonatkozásokban máshová csatolták. En nem akarom az igazságügyminiszter urat ezért meggyanúsítani, neki adom tehát át először válaszolásra a kérdést, mondja meg az igazságügyminiszter úr, miért történt ez az elcsatolás, azután majd megadom az igazságügyminiszter úrnak a választ. Legalább legyen szíves az igazságügyminiszter úr, küldjön egy levelet, hogy miért tette ezeket az intézkedéseket, nagyon különös hírek és nagyon különös felfogások hallatszanak. Elnök: Az interpelláció kiadatik az igazságügyminiszternek . Következik báró Kray István képviselő úr interpellációja az összkormányhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Frey Vilmos jegyző (olvassa az interpelláció szövegét): «Interpelláció az összkormányhoz az 5100/M. E. számú kormányrendelet (illetékrendelet) egyes sérelmes intézkedései tárgyában. Hajlandó-e a kormány sürgősen módosítani az 5100/M. E. 1931. számú rendelet 61. ^-ának azt a rendelkezését, amely szerinti az öröklési és ajándékozási illetéket 50 pengőig bélyegben kell leróni? Báró Kray István?». Elnök: A képviselő úr nincs jelen, interpellációja töröltetik. Következik báró Inkey Pál képviselő úr interpelációja a földmívelésügyi miniszter úrhoz. Kérem jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Frey Vilmos jegyző (olvassa az interpelláció szövegét): «Interpelláció a földmívelésügyi miniszter úrhoz. Hajlandó-e a miniszter úr gondoskodni arról, hogy a pengő ellenében való kiviteli engedély, mely a halak közül jelenleg csak az élő pontyra vonatkozik, kiterjesztessék egyéb halakra is, elsősorban a balatoni fogasra. Báró Inkey Pál.» Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Br. Inkey Pál: T. Ház! Minden ország gazdasági boldogulásának alapja az, hogy terményeiből minél többet szállíthasson a külföllre és ezen termények előállítására minél kevesebb import árura legyen szüksége.^ Ezen kiviteli termények közül Magyarországon elsőrendű fontossággal bír a hal. Magyarországnak halkivitele az utóbbi öt év átlagában évi 17000 métermázsát tesz ki körülbelül és ez megfelel körülbelül 2,700.000 P értéknek. Tudom, hogy ez az érték, ez a mennyiség nem közelíti meg sok más exportcikk mennyiségét mégis egy rendkívüli fontosságot ad a hal részére az, 48