Képviselőházi napló, 1931. V. kötet • 1932. február 25. - 1932. április 19.

Ülésnapok - 1931-65

334 Az országgyűlés képviselőházának hogy Magyarországon főleg a mesterségesen tenyésztett halakat tekintve, a termelt menyiség aránya a kivitt mennyiséghez viszonyítva nagyon kedvező, amennyiben ötven százalékon felül van az a mennyiség, amely exportra kerül. Azonkívül fontos a kiviteli mérleg szempontjából az, hogy a hal egyike azoknak az exportcikkeknek, r amelyről el lehet mondani, hogy sem termelési, sem forgalombahozatali szempontból semmiféle import árut nem igényel. A halat nem terheli semmiféle ilyen importköltség. Logikus következménye tehát ia mostani nehéz gazdasági helyzetben az, hogy minden megtörténjék arranézve, hogy az olyan exportképes áru, mint a hal, lehetőleg minél nagyobb mértékben kivitessék az országból s ezért elsőrangú fontos kérdés a jelen helyzetben a halnak, mint exportcikknek a kérdése. T. Ház! Mikor a kormány a devizakorlátozásokkal kapcsolatban a kiviteli lehetőségeket nagy mértékben megakasztotta, ez különös mértékben érintette a halkivitelt Ezért az Országos Halászati Egyesület, amely úgy a :- haltermelésnek, mint a halkereskedelemnek képviselete az országban, a múlt év október 9-én kérelemmel fordult a jegy intézethez, kérve azt, hogy engedtessék meg az élőpontynak pengő ellenében való kivitele. Ezt a kérést megismételte október 3-án azzal, hogy necsak az jélőpontyra, hanem az összes kivitelre kerülő halakra adják meg a pengő ellenében való kiviteli engedélyt. November hó folyamán megérkezett a jegyintézet válasza, amelyben a kérést elutasította, Ez az elutasítás különösen súlyosan érintette a fogaskivitelt. A fogasra fokozatosan áll az, .amit általánosságban a halkivitellel kapcsolatban mondottam, amennyiben a fogasnál az évi termelés 1200 métermázsát tesz ki s ebből 300—400 métermázsa fogas kerül ki a külföldre. A magyar fogas olyan speciális hal, amelyet ész egész világ ismer, úgyhogy a fogas az egész világon keresett cikk és olyan valami, amelyhez hasonló egyáltalában nem található sehol, legfeljebb a Volga-süllő közelíti meg. A fogas tehát a kiviteli lehetőség korlátozása folytán elveszítheti egyszer s mindenkorra a piacát, amelyet aztán a Volga-süllő fog helyettesíteni. Nem kutatom, hogy miért csak az élőpontyra adatott meg kizárólag a pengő ellenében való kiviteli engedély, annak ellenére, hogy eszembe kell jutni annak a körülménynek, hogy Magyarországon a termelt élőponty túlnyomó részét a nagytőke egy vállalata forgalmazza, amely nagyvállalat úgy nálunk, mint Ausztriában és Németországban a nagytőke internacionális mentalitása folytán uralja az élőpontypiacot. Mondom, ezt nem kutatom, de megállapítom, hogy kétségtelenül nagy sérelem esett a fogassal szemben, ha felemlítem azt, hogy körülbelül 18—-20 ezer métermázsa élőponty ment ki az utóbbi esztendőkben két és félmillió pengő értékben s ezzel szemben a 300—400 métermázsa fogas nem vihető ki. Az egyik magáncég, — a legrégibb halkereskedő cégek egyike Magyarországon — amely a fogast a piacra viszi, január 23-án kérte a fogasnak Ausztriába és Romániába pengő ellenében való kiszállítási engedélyét a jegybanktól. Ugyancsak kérte a fogasnak pengő ellenértékében való kivitelét a Balatoni Halászati Részvénytársaság is, amely 25 év óta halászik a Balatonon. Március 16-án kérte ezt az engedélyt a Balatoni Halászati Egyesület, de ezt a kérést is elutasították. A de65. ülése 1932 április 13-án y szerdán. vizakorlátozás azt eredményezte, hogyha a fogas értékesítési alapjául elfogadjuk a í&rmelési és forgalombahozatali önköltségi árakat, — mert hiszen hasznot úgyszólván nem számítunk — akkor olyan árat kapunk, azon rendelkezés alapján, hogy be kell szolgáltatni a külföldi valutát, avagy, hogy a külföldi valuta elszámolásával szemben az aranypengő fikciója áll szemben, hogy külföldön a. fogas olyan drága lesz, hogy a külföldi vevő azt nem veszi meg. Vesz helyette Volga-süllőt és a mi fogasaink az exportfejlesztés nagyobb dicsőségére hűtőházakba kerülnek, és ott lassan elértéktelenednek. (Erdélyi Aladár: Ha a Magyar Altalános Kőszénbánya termelné, máskép volna!) (Az elnöki széket Czettler Jenő foglalja el.) Állítólag az volt a Nemzeti Bank álláspontja, azért utasította vissza, mert a fogas olyan luxuscikk, amely minden megszorítást megbír. Nem tudom, igaz-e ez, de ha megtörtént ez a megállapítás, akkor ez lehet egy, a gazdasági élettől elszakadt Aeropag bölcs kijelentése, de arra a külföldi vevőre, aki fogast akar venni, semmi hatással nem lesz, mert ha külföldi vevő kalkulációt csinál, nem a Nemzeti Bank főtanácsához fordul tanácsért. Eltérnék a tárgytól, ha a pénzügyi intézkedéséket bírálni és azokat jellemezői akarnám. A közelgő költségvetési vita során a ná- * lam sokkal hivatottabbak, nálam sokkal jobiban el fogják ezt végezni, ezért én megelégszem azzal, hogy azt a kérdést intézzem a földmívelésügyi miniszter únhoz, hogy ezzel az exportot megfojtó, szűkkeblű, illúzióban élő és a fikciókat szolgáló rendszerrel szemben a gazdaság igazi érdekeit vegye pártfogásába. Lehetetlen helyzet, hogy az exportra kerülő s kikívánkozó magyar termel vények 25—30%-ot kénytelenek legyenek az árukból leadni a deviizaintézkedések áldozati oltárán azért, hogy azok, akik ennek a rendszernek hasznát élvezik, akik most is a tűz mellett akarnak melegedni, s akiknek javát látszik szolgálni ebben az országban minden, olcsón jussanak valutához, bármilyen célra van arra szükségük. Lehetetlen helyzet az, hogy olcsó valuta álljon rendelkezésre, arra, hogy a budapesti csemege kereskedésekben • külföldi almát áruljanak; hogy külföldi iparcikkekkel legyenek tele az üzletek; hogy a budapesti divatszalonok egymás után küldözgessék szét értesítéseiket, hogy a legmodernebb párisi modelleket sikerült beszerezniük és hogy akiknek módjuk van rá, külföldre utazhassanak üdülni, amikor csak akanak — és ezt mind a magyar búza, a hízott marha, a hízott disznó és a fogas fizessék meg. Tudom nagyon jól, hogy ez a kérés, amelyet a földmívelésügyi miniszter úrhoz intézek, nem könnyű, nem egyszerű, de őt már elég régóta és elég jól ismerem ahhoz, hogy 'bizalommal legyek iránta, és hogy bizakodjam abban, hogy benne csalatkozni nem fogok. (Helyeslés bal felől.) Elnök: A földmívelésügyi miniszter úr kíván szólani. Vitéz Purgly Emil földmívelésügyi miniszter: T. Ház! Az imént elhangzott interpellációval kapcsolatban, amely az élőponty és fogas ki- ' vitelével foglalkozott, méltóztassék megengedni, hogy azt mondhassam: a tógazdaság egyik fő termékét képező élőponty kivitele ' mezőgazda- • Ságunknak egyik legintenzívebb ágazata, mely kétségtelenül fontos szerepet játszik, azonban