Képviselőházi napló, 1931. V. kötet • 1932. február 25. - 1932. április 19.

Ülésnapok - 1931-64

290 Az- országgyűlés képviselőházának Ugyancsak írásbeli választ ad a pénzügy­miniszter úr Farkas Tibor képviselő úrnak 1931. évi december hó 22-én az ország nehéz gazdasági és pénzügyi helyzetében az új pénz­ügyminiszter úr által megteendő sürgős és halaszthatatlan intézkedése tárgyában és f. évi február hó 18-án Teleszky János felsőházi tag külföldi tárgyalásainak eredményei tár­gyában előterjesztett interpellációira; továbbá Peyer Károly képviselő úrnak f. évi február hó 24-én a Nemzetközi Fizetések Bankjába tör­tént 600.000 svájci frank átutalása tárgyában előterjesztett interpellációjára. Végül írásbeli választ ad a belügyminisz­ter úr Büchler József képviselő úrnak a múlt év december hó 16-án a csendőri brutalitások tárgyában előterjesztett interpellációjára, Dinnyés Lajos képviselő úrnak f. évi feb­ruár hó 24-én a 'bihari közigazgatás magatar­tása tárgyában előterjesztett interpellációjára, Dinich Ödön képviselő úrnak f. évi február hó 24-én Lukács Béla szigetcsépi községi jegy­zőnek a nyomorenyhítő-akcióval kapcsolatos visszaélései tárgyában előterjesztett interpel­lációjára és^ Zsigmond Gyula képviselő úrnak f. évi január hó 15-én a községi jegyzők illet­ményeinek sürgős folyósítása tárgyában elő­terjesztett interpellációjára. Most pedig előterjesztést teszek legköze­]ebbi ülésünk idejére és napirendjére nézve. Javaslom a t. Háznak, hogy legközelebbi ülé­sünket holnap délelőtt 10 órakor tartsuk és annak napirendjére tűzessék ki: 1. Először a gazdasági bizottság jelentése. 2. Az ipartestületekről és az ipartestületek országos központjáról szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása. 3. A korlátolt felelősségű társaságok adó­és illeték-kötelezettségéről szóló törvényja­vaslat. 4. A Genfben tartott Nemzetközi Munka­ügyi Egyeteme® Ertekezletein elfogadott nem­zetközi egyezmény becikkelyezéséről szóló tör­vényjavaslat. 5. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet ér­tekezletén elfogadott ajánlásokról és egyez­ménytervezetekről szóló miniszteri jelentés. 6. A könyvtári és múzeumi bizottság je­lentése. Végül 7. a hitelsértésről szóló törvényjavaslat. A napirendhez fel van írva valaki? Esztergályos János jegyző : Kéthly Anna. Kéthly Anna: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon.) Az elnök úr napirendjével szemben javaslom, hogy a Ház holnapi ülésének 1. pontjául tűzzük ki a bel­ügyminiszter úrnak a Ház április 7-i ülésén Peyer Károly képviselőtársam napirendi fel­szólalása után elmondott nyilatkozatát. (He­lyeslés a szélsőbaloldalion.) T. Képviselőház! A Népszava törvénytelen és egyedül a «Macht geht vor Recht» állás­pontján történt betiltásának ürügyéül a bel­ügyminiszter_ úr a lap szerinte izgató és lá­zító cikkeit jelölte meg. Nos, t. Képviselőház, ezeknek a cikkeknek előzményei vannak, (Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon. — Pa­kots József (a jobboldal felé): Ne kaszinózza­nak kérem! r — Zaj.) amint a himlős beteg ar­cán a kiütések csak következményei annak, hogy nem törődtek a megelőzéssel. Az ese­mények történelmi sorrendjét kell elmonda­nom. A szociáldemokratapárt eszméit terjesz­tendő, kiment a mezőgazdasági munkásság­hoz. A falun azután szembetalálta magát az­6 If. ülése 1932 április 12-én, kedden. zal a feudális gőggel, azzal az anakronisztikus szellemmel, amely Európában már csak ezen a darabon, ezen a folton található, (Ügy van! Úgy van! a szélsőbaloldalon.) amely maradék­talanul ragaszkodik ahhoz a felfogáshoz, hogy a falu népe az ő jobbágya, amely a falu és város közötti demarkációs vonalhoz görcsösen ragaszkodik. Ne nyúljatok a pa­raszthoz, ez a jelszó, amely kérés és fenye­getés formájában elhangzik felénk. Miért? Mert az olcsó napszámot, az olcsó napszám­bért féltették, ezért folytatják ellenünk oda­lent a gyilkos harcot? Hogy bennünket sem kérés, sem fenyegetés kötelességünktől el nem tántoríthatott, megindult ellenünk ennek a feudális anakronizmusnak az egész közigaz­gatási apparátusa. A folytatás, a következő lépés az volt, amit később napirendi felszóla­lásom keretében néhány esettel külön is il­lusztrálni fogok. (Halljuk! Halljuk!) Mi be­jelentettük ezeket a törvénytelenségeket az il­letékeseknek, legalább is a szerintünk illeté­keseknek, mert nem tudom megállapítani, hogy a belügyminiszter úrnak több köze van e csendőrséghez annál, hogy ennek a költségei az ő tárcájánál vannak elszámolva. Most azután e bejelentések után kétféle elintézés következett. Az egyik elintézési mód az volt, hogy nem jött a bejelentés után sem­miféle vizsgálat, a másik elintézési mód az volt, hogy igenis, történtek vizsgálatok és itt felelősségem teljes tudatában merem állítani azt, hogy hamistanúkat állítottak, sőt egyes helyeken még olyanokat is felhajszoltak, akik a csendőrök helyett vállalták ezeknek a bru­talitásoknak az elkövetését. A dolgoknak ez az elkenése mindenütt megtörtént, ahonnét bejelentést hoztunk. Az elkenés az alsó hatósá­goknál történt meg, de nem merném azt ál­lítani, hogy mindezt meg merték volna tenni, ha a belügyből, vagy nem tudom honnan ki­sugárzó szellem erre fel nem bátorítaná, vagy fel nem hatalmazná ezeket az alsó hatóságo­kat. Ennek igazolására csak egy esetet hozok fel. A minap bejelentettünk a belügyminisz­tériumban egy parasztverést. A telefónjelen­tést felvevő fogalmazót megkérdezte a mel­lette álló miniszteriális úr, hogy miről van itt szó és azután egészen hangosan kifejezést adott ama meggyőződésének, hogy jól teszik, akik ezt elkövetik. (Farkas István: Ez a köz­igazgatás szelleme! — Kertész Miklós: Ez az önök szelleme! — Farkas István: Ütni, verni kell a parasztot! — Halljuk! Halljuk!) Nem tudom a nevét ennek az úrnak, nem tudom, hogy a parasztot deresrehuzató őseinek gőgje szólalt-e meg benne, vagy a lézengő Ritter-utód szelleme, akinek még köze sincs ehhez, a szenvedő néphez, de tudomásul kell venni mindenkinek, ; hogy^ a más formában felállított deresrehúzásnak és az azon jajgató parasztnak jaj szava ma már messzebb hallat­szik el a megyeház udvaránál. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon. — Buchinger Manó: Egész Európában meghallják!) Mi el­hozzuk ide azt a jajgatást azoknak a fülébe, akik jobban szeretnének felelőtlenül és kényel­mesen élni egy anakronisztikus politikai és gazdasági rendszer nekik minden bőséget nyújtó sáncaiban. Ezért írt a Népszava cik­keket, amelyeket most lazításnak és izgatás­nak mondanak. Mi a véleménye a belügyminiszter úrnak ezekről az előzményekről? Beszélnek törvény­ről, de úgy látszik* hogy a parasztra más tör-

Next

/
Oldalképek
Tartalom