Képviselőházi napló, 1931. V. kötet • 1932. február 25. - 1932. április 19.

Ülésnapok - 1931-64

Az országgyűlés képviselőházának 6£. ülése 1932 április 12-én, kedden. 289 most az Ipartestületek Országos Központja is rajta ül majd ezeken a nyomorult vidéki és városi kis ipartestületeken. Amint itt a törvényjavaslatban is látható, az ipartestületek felett a hatósági felügyele­tet a polgármester, vidéken pedig az elsőfokú iparhatóság látja el. Itt formálisan államosí­tása folyik az ipartestületeknek. Nem akarok kortéziát, de nagyon sokan szerte az ország­ban tudják, hogy az elsőfokú iparhatóságok, a főszolgabírák a választások alatt egyenes utasításokat adtak az ipartestületeknek, mond­ván: Maguk állami szervek! (Ulain Ferenc: Azt ismerjük!) Engedelmet kérek, ez állami szervvé való degradálása az ipartestületeknek és ez ellen a magyar iparosságnak a leghatározottabban állást kell foglalnia és a legesélyesebben tilta­koznia kell. Ezek a hozzájárulások, amelyeket említe­nek, — Örffy t. képviselőtársam mondotta, hogy 0.8—0.9 fillért tesznek ki fejenkint és hóna,­ponkint — mind olyan költséges kiadások, ame­lyeknek igazán semmi néven nevezendő lét­jogosultságuk nincs. Ha már nem csinálták meg az országos kézműves kamarát, van ne­künk másik kamaránk, a kereskedelmi és ipar­kamara. Eddig megvoltunk vele és nálunk vidéken az ipartestületek mindenkor a legna­gyobb megértéssel beszéltek a kereskedelmi és iparkamarák mindenkori működéséről. Most jön ez a javaslat, mely egy új szervet létesít, ez a gazdasági javaslat, amelyért egy hónapi szünetre küldtek bennünket. Magam is azon az állásponton vagyok, hogy ehhez a javas­lathoz ebben az érdemi részében jóformán hozzá sem lehet szólni. Az ipartestületek működésének szakszerű egységes irányítása;, önkormányzattal: ez van a törvényjavaslatban- De amikor az egyik pontban ez van, a következő pontokban már ismét ott vannak az első és másodfokú ipar­hatóságok, amelyek mindenkor, ráülnek az ipartestületekre és amelyek, mint említettem, Damokles^ kardjaként függnek az ipartestüle­tek munkája felett. A további szervezeti szabályokban kimond­ja a javaslat, hogy az ipartestületeken kívül az Ipartestületek Országos Központjának más szervezetek tagjai nem lőhetnek. Nekem az a megbízatásom a helybeli ipartestülettől, az a kérelmem és indítványom, hogy szíveskedjék mé^ azt is belevenni, hogy az ipartestületek se lehessenek máshol tagok. Elismerem a mi­niszter úr intencióját és jóindulatát abban a tekintetben, hogy ezzel a törvényjavaslattal azért jöttek elő, hogy az iparosságon segít­senek. Az előbb említést tettem arról, hogy itt ismét újabb címek kreáltatnak, ismét újabb hivatalokat állítunk fel; mert az Ipartestületek Országos Központja iradaszèmélyzetének fő­nöke részére nagyon szép cím adomány oztatott: az Ipartestületek Országos Központjának igaz­gatója. Ez felesleges, hiszen ma annyi méltó­ságos és igazgató van, ez mégis csak nem olyan javaslat, amely ilyen címek adományo­zására való volna. Úgyis azt látjuk, hogy túl vagyunk terhelve mindenféle címekkel. Itt van továbbá a mindénféle megtérítések kérdése, amely a magyar iparosság számára újabb és újabb terhet jelent. Mivel ebben a javiaslatblan semmi olyat nem látok, ami a nyomorban, a tönk szélén álló, vajúdó magyar iparosság gazdasági hely­zetén segítene, a javaslatot nem fogadom el­(Helyeslés a baloldalon.) KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ V. Elnök: Szólásra következik? Esztergályos János jegyző: Éber Antal! Éber Antal: T. Képviselőház Tekintettel az idő előrehaladott voltára, tisztelettel kérem, engedjék meg, hogy beszédemet a legközelebbi ülésen mondhassam el. Elnök: Méltóztatnak ehhez hozzájárulni? (Igen!) A Ház a halasztást megadta. Görgey István képviselő úr, mint a külügyi, valamint közgazdasági és közlekedés­ügyi bizottság előadója kíván jelentést tenni. Görgey István előadó: T. Ház! Van szeren­csém a Képviselőház külügyi, valamint köz­gazdasági és közlekedésügyi bizottságának a Genfben, 1931. évi július hó 18. napján kelt magyar-német kereskedelmi szerződés életbe­léptetése tárgyában beadott 188. számú tör­vényjavaslatra vonatkozó együttes jelentését, továbbá ugyanezen bizottsságnak a Franciaor­szággal 1925. évi október hó 13-án kötött és az 1926 : V. tcikkbe iktatott kereskedelmi egyezménynek, valamiint az 1926. évi december hó 18-án kötött s az 1927 : XVI. tciikkbe iktatott pótegyezménynek, illetőleg az 1929. évi decem­ber hó 21-én kötött s az 1930 : XXI. tcikkbe iktatott második pótegyezménynek kiegészí­téseként 1931. évi szeptember hó 25-én aláírt megállapodás becikkelyezéséről szóló 186. számú törvényjavaslatra vonatkozólag együt­tes jelentését, végül ugyanezen bizottságnak a magyar királyi külügyminiszternek, a Né­metországgal való r kereskedelmi és forgalmi viszonyunk rendezéséről szóló 189. számú je­lentésére vonatkozó jelentését tisztelettel be­nyújtani. Kérem, méltó ztassék a jelentéseket ki­nyomatni, szétosztatni, azok tárgyalására vo­natkozólag pedig a sürgősséget kimondani. Elnök: A jelentéseket a Ház kinyomatja, szétosztatja s azok napirendre tűzése iránt később fogok a t. Háznak jelentést tenni. Minthogy az előadó úr a jelentések tár­gyalására a sürgősség kimondását is kérte, kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a sürgősség kimondásához hozzájárulni? (Igen! Nem! — Kabók Lajos: Olyan mindegy!) Kérem azokat, akik hozzájárulnak, méltóztassanak felállani. (Megtörténik! — Felkiáltások a szélsőbalolda­lon: Kisebbség!) Kérem a jegyző urat, szíves­kedjék a képviselő urakat összeszámlálni. Esztergályos János (megszámlálja a képvi­selőket) : 29. Elnök: Most pedig kérem azokat a képvi­selő urakat, akik nem járulnak hozzá a sür­gősség kimondásához, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Kérem a jegyző urat, szíves­kedjék a képviselő urakat összeszámlálni. Esztergályos János jegyző (megszámlálja a képviselőket) : 24 ! Elnök: A Ház a sürgősség kimondásához hozzájárult. Az idő előrehaladván, a vitát megszakítom. Bemutatom a t. Háznak Peyer Károly úr levelét, amelyben külföldi útja tartamára öt heti szabadságidő engedélyezését kéri. Javas­lom a t. Háznak, hogy méltóztassék a kért szabadságidőt megadni. (Zaj és felkiáltások a jobboldalon: Ki az? — A Hág a szabadságot megadta. — Felkiáltások a jobboldalon: Ki az? - Zaj.) Bejelentem a t. Háznak, hogy a holnapi ülésen a legközelebbi ülés napirendjének meg­állapítása után a miniszterelnök úr írásbeli választ ad Turchányi Egon képviselő úrnak f. évi február hó 24-én a gazdasági válság és a szükséges intézkedések tárgyában előterjesz­tett interpellációjára. 43

Next

/
Oldalképek
Tartalom