Képviselőházi napló, 1931. V. kötet • 1932. február 25. - 1932. április 19.
Ülésnapok - 1931-63
Az országgyűlés képviselőházának 6 zett vetőmagért; de amikor azok is tudomást szereztek ezekről a dolgokról, odamentek a községházára és azt mondották, köszönjük, nem kérünk belőle. A magyar föld termőképessége és a termelés folytonosságának biztosítása olyan fontos probléma, hogy ezen ilyen könnyen átsiklani nem lehet. Végtelenül csodálkozom a földmívelésügyi kormányzaton, amely most ismét egy bankkal jutott valamiféle kapcsolatba. Mert mi a helyzet? A helyzet az, hogyha valaki nem tagja az Okh. kebelébe tartozó hitelszövetkezetnek, akkor először be kell lépnie tagnak és 5 pengőt kell lefizetni részvényjegyzés fejében. Ezzel a rendelettel elérjük azt, hogy az Okh. tagjainak létszáma bizonyosan emelkedni fog. A rendeletnek azonban nem az volt a célja, hogy az Okh. tagjainak létszáma emelkedjék, hanem az kellett volna, hogy legyen az intenciója, hogy a nincstelenek, akiknek nincs vetőmagjuk és nincs pénzük sem vetőmagra, vetőmaghoz juthassanak. (Ügy van! Ügy van! — Zaj a jobboldalon.) Egy másik fontos gazdasági kérdés, — a sok közül csak egyeseket kapok ki — a dohánytermelési előlegek kérdése. 1931-ben a kormány a termelőkkel kétoldalú szerződést kötött, amelynek értelmében úgy, amint békében is volt, úgynevezett termelési előlegeket adott a termelőknek. Ez a termelési előleg 80—80 pengő volt, amelyet a gazdák márciusban és júniusban kaptak kézhez. December 1-én, amint ezt Vay Miklós képviselőtársam is szóvátette, •a termelőket kellemetlen meglepetés érte, mert a beváltási árát az állam — hangsúlyozom: egyoldalúlag t — leszállította 20%-kal, mondván, hogy már igen nagy a készlete, és hogy ráfizet a dohánytermelésre. Akkoriban a lapok foglalkoztak vele és Hadik János gróf is a pénzügyi államtitkár úrral éles hírlapi nyilatkozatokban polemizált erről a kérdésről. Felvetődött ekkor mint tény az, hogy a Battanische Tabakkompagnie amszterdami cég 10 esztendőre előre le akarta kötni az egész magyar dohánytermelést. Hogy ez miért hiúsult meg s egyáltalán miért nem is vették fel a tárgyalás fonalát, ezirányban erre nézve az illetékes körök semmiféle felvilágosítást, tájékoztatást nem adnak. A magyar gazdák ezt a 20%-os leszállítást magasabb szempontok figyelembevétele miatt elfogadták, nem is tehettek mást. Most, 1932ben a termelési előleget már csak 120 pengőben, 60—60 pengőben limitálták, hozzátették azonban, hogy akinek 1931 július 1-től visszamenőleg adóhátraléka van, nem kap termelési előleget. Tisztelettel kérdem, melyik az a gazda, akinek ma nincs adóhátraléka? Sajnos 80—90%-ra tehető (azoknak a gazdáknak a száma, akiknek adóhátralékuk van. A termelési előleg kvázi vetőmag volt, amely előleget az állam minden körülmények között visszakapott. Sőt ia beváltásnál,^ abban az esetben, ha valakinek (adóhátraléka volt és még járt volna neki pénz, ezt adóba visszatartották és n©m kapott semmit. De ettől eltekintve, szociális kérdés is ez, amely okvetlenül kötelességévé teszi az illetékeseknek, hogy folyósítsák ezt a termelési előleget. Nevezetesen itt ' vannak a dohányosok, akik, mint köztudomású, mind nagycsaládos emberek, ,8—10 ember van a családban, ezek felesben művelik a dohányt, mivel maga sem kap pénzt, azt hitelezni nem tudja & gazda és előáll az a helyzet, hogy sok száz, és ezer család nem tud munkába állani, nem tudja megkapni ?. ülése 1932 április 8-án, pénteken. 261 az előleget és kénytelen lesz ismét a nincsteleneknek amúgy is nagy légiójába beállani. T. Képviselőház! Amikor itt ezeket a kér. déseket tárgyaljuk, méltóztassék ezekre az illetékeseknek gondot fordítani, még ma, ebben a percben és méltóztassék valamit csinálni, úgy ennél ia kérdésnél, mint a másiknál, mert ha nem csinálnak valamit, meg fog állni a termelés folytonossága, niem lesz dohánytermelés, de ettől eltekintve azok ia befektetett tőkék is, amelyeket annak a dohánytermelőnek pajtákba, kötelekbe, m/eleghágakba kellett befektetniük, ott fognak állani gyümölcsözetlenül és az adóalanyok száma ezáltal is kevesbbedni fog. Éppen ezért, mivel a 'mélyen t. elnök úr^ napirendi indítványa ilyen gazdasági jelentőségű dolgokat mem tartalmaz, tőlünk pedig az iország ilyen javaslatoknak és kérdéseknek tárgyalását várja, az elnök úr napirendi indítványát nem fogadom el. (Elénk helyeslés a baloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Esztergályos János jegyző: Szinyei-Merse Jenő ! Szinyei-Merse Jenő: T. Képviselőház! Az előttem szólott t. képviselőtársam indítványával, — illetőleg miután indítványt nem is tett — azzal a kijelentésével szemben, hogy mivel az elnök úr napirendi indítványa nem tartalmaz gazdasági természetű javaslatokat, ő azt nem fogadja el, én hátor vagyok az elnöki napirendi, indítványt elfogadásra ajánlani éspedig azért, mert nem tudom osztani előttem szólott i képviselőtársamnak abbeli megállapításait, hogy az elmúlt egyhavi parlamenti szünet alatt nem történt volna semmi a kormányzat részéről, ami a nehéz gazdasági helyzetnek a megjavítását célozná. Éppen a tegnapi pártértekezlet során volt szerencsénk és volt módunk megismerhetni a kormánynak a gazdák megsegítésére irányuló elképzelését és konkrét javaslatát, amelyből örömmel állapítottuk meg, hogy a kormány a gazdáik megsegítését egyrészt a földadónak elengedése útján, amely a gazdatársadalom régi óhaja volt, kívánja elérni, másrészt pedig a liszt forgalmi adónak, a földadó elengedése után megmaradt összegéből, (Rassay Károly: Két évig örültek a bolettának. — Zaj.) a gazdatársadalom továbbmienő megsegítését célozza. Es ami különösen nagy örömmel töltött el mindnyájunkat, hogy a kormány honorálja pártunknak régi óhaját és a közmunkaváltság modernizálása terén az első kezdeményező lépést megtette, mégpedig olyképpen, hogy éppen a kisexisztenciáknál a közmunkaváltságot a mai törvényes állapottal szemben igen lényegesen enyhíteni fogja. Amiikor tehát ezt egyrészt^megállapítom és ismétlem, hogy meggyőződésem szerint az elmúlt hónapot a kormányzat tényleg felhasználta arra, hogy a gazdák megsegítését célzó intézkedéseket előkészítse és megtegye és a boletta rendszere helyett (Rassay Károly: Miért lelkesedtek annyira a bolettáért?) a gazdatársadalomnak más módon való megsegítését határozta el, iákkor semmi okát nem látom annak, hogy most ötletszerűen az elnök úr napirendi indítványa helyett más javaslatot tűzzünk napirendre. Annál kevésbbé látom okát ennek, mert hiszen ma -kezdtünk 'bele egy ugyancsak igen nagyjelentőségű törvényjavaslat tárgyalásába, amely az ipartestületi reformot és 1 az ipartestületi központi szervnek létesítését célozza. (Zaj a szélsőbaloldalon. — Malasits Géza: Üres mogyoró- — Farkas István: Ujabb terhek!) amelyet az ország igen tekintélyes és nagy rétege, az iparosság régóta kí37*