Képviselőházi napló, 1931. V. kötet • 1932. február 25. - 1932. április 19.

Ülésnapok - 1931-63

256 Az országgyűlés képviselőházának denesetre az életet ismerve, ez valószínű — gyakorlatilag mégis azt fogja eredményezni, hogy a magyar közvélemény, a beígért választójogi reformot nem fogja olyan komoly ígéretnek tekinteni, ha ilyen momentumok merülnek fel, mint amilyen komolynak azt a mai viszonyok között tekinteni kellene. Csak ezekre a körülményekre vagyok bátor a t. Ház szíves figyelmét felhívni. Nincs módomban, hogy itt javaslatokat, módosításokat terjesszek be, de egyrészt nyilatkozatot kérek a belügyminiszter úrtól, mielőtt a Ház a javaslatot megszavazza, a költségkímélés mérvére nézve, másrészt ha talán sikerül egyes képviselőtársaimban, vagy a kormány képviselőiben mégis bizonyos 'aggodalmat kelteni, amit nem hiszek, vagy pedig talán sikerül kételyeket támasztanom a jelen intézkedés abszolút szükségességére nézve, akkor még megvan a lehetőség arra, hogy ez a javaslat ne olyan hosszú időre intézkedjék. Gyakorlatilag igazán nem látom akadályát annak, hogy az intézkedés csak egy évre szóljon. Azt hiszem, az az intézkedés annyira ad hoc intézkedés, hogy ha már egyáltalán szükséges változtatni a fennálló törvényen, s ha már pénzügyi okokra hivatkozunk, akkor legjobb, ha ezt csak egy évre csináljuk meg. Ezzel nem azt állítom, hogy bízom- benne, hogy a pénzügyi viszonyok annyira megjavulnak a (jövő évben, hogy erre már nem lesz szükség, de mégis kívánatos volna, hogy éppen a kormány hirdessen bizonyos optimizmust, aminthogy sokszor hirdet is. Ha a takarékosság szempontjából szükség is van arra, hogy bizonyos közjogi biztosítékokat ideiglenesen hatályon kívül helyezzünk, de ha ezt hosszú időre előre teszszük, akkor némi aggályok támadhatnak a tekintetben, hogy azok a remények a gazdasági helyzet gyors megváltozására és javulására nézve, amelyeket a kormányzat hirdet, >még sem látszanak annyira biztosaknak, mert a másik oldalon olyan intézkedéseket látunk, amelyek ezzel szemben éppen az ellenkezőre nyújtanak támpontot. Ha tudniillik hosszabb időre és évekre előremenőleg csináljuk ezt, akkor némi támpontot mégis meríthetünk arra, hogy ha ilyen nagy takarékossági intézkedésekre szükség van, s a kormány véleménye iszerint még évek múlva is szükség lesz, akkor mégsem lehetnek azok a gazdasági téren lévő remények olyan nagyszerűen igazoltak, mint ahogy véleményem szerint mégis kívánatos volna, hogy legyenek. A hirdetett optimizmus és a gyakorlatban jelentkező, ha nem is pesszimizmus, de szkepticizmus — bizonyos kétely és aggály — nehezen egyeztethetők össze. Kérem a miniszter urat, mivel látom, hogy ennek közjogi aggályai lennének, hogy e kérdésnek véleményem szerint helyesebb megoldására — értve a szkepticizmus és optimizmus összegyeztetését — a javaslaton némi változtatást teljesíteni szíveskedjék. A javaslatot így nem fogadom el. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Frey Vilmos jegyző: Feliratkozva nincs senki. Elnök: Kérdem, kíván-e még valaki szólani? (Nem!) Ha senki sem kíván szólani, a vitát bezárom. A^ belügyminiszter úr kíván szólani. vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter: T. Képviselőház! Farkas Tibor t. képviselő úr felszólalására a Ház tájékoztatása céljából mindenekelőtt bejelentem, hogy »a meg63. ülése 1932 április 8-án, pénteken. ejtett számítások szerint ez a javaslat évi 215.000 pengő megtakarítást jelent az áHamháztartásra nézve. A javaslat egyedüli és kizárólagos indoka ez a megtakarítás. Ne méltóztassék ebben semccni mást keresni és ne méltóztassék ebből semmi messzebbmenő konzekvenciákat levonni sem a választójog kérdésében, sem pedig a gazdasági helyzetre vonatkozólag. A kormány ezt a javaslatot azért és attól a meggyőződéstől vezettetve terjeszti elő, hogy az állami igazgatás egész vonalán kell tenni olyan intézkedéseket, amelyek azt olcsóbbá teszik, mert tekintet nélkül a gazdasági viszonyokra, a kormánynak az a meggyőződése, hogy az állami és egyáltalán az adminisztratív apparátusnak azt a költséges voltát és azt a nagy méretét, amely ma van, fenntartani ebben az országban nem lehet (Helyeslés.) még akkor sem, ha a gazdasági viszonyok megjavulnak. Abból tehát, hogy ezzel a javaslattal jövök, ne méltóztassék és nem lehet arra a következtetésre jutni, mintha a kormány pesszimista volna a gazdasági helyzet javulása tekintetében. (Éber Antal: A külföldi kollégiumokon és az egyetemeken kellene kezdeni, nem ezen!) Majd rá fog mindenre kerülni a sor. méltóztassék egészen nyugodt lenni. Ami már most azt a kérdést illeti, hogy a kormány rövidebb időre tegye ennek a javaslatnak hatályát, ebben a tekintetben legyen szabad csak annyit megjegyeznem, hogy azok a bizonyos rövid hatályú törvények azzal a konzekvenciával járnak, hogy évenkint kell a kormánynak foglalkoznia és a törvényhozást terhelnie ezekkel a problémákkal. Nem történik semmi baj, mert egy hatályban levő törvényt egy másik törvénnyel mindig hatályon kívül lehet helyezni. Bármely pillanatban következik be az a helyzet, hogy a választójog kérdésével a parlament foglalkozni fog, akkor ezt a törvényt egyszerűen hatályon kívül helyezi. En itehát tisztán takarékossági szempontból és mindenféle egyéb vonatkozásokra való tekintet nélkül és minden egyéb vonatkozás nélkül kérem,, méltóztassék ezt a javaslatot elfogadni. (Helyeslés a jobboldalon és a középen.) Elnök: Az előadó úr kíván szólni? Kelemen Kornél előadó: Nem! Elnök: Az előadó úr nem kíván szólni. Minthogy szólásjoga többé senkinek sincs, a tanácskozást^ befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e az imént tárgyalt törvényjavaslatot a bizottság szövegezésében általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a törvényjavaslatot általánosságban a bizottság szövegezésében a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat címét felolvasni, Frey Vilmos jegyző (olvassa u törvényjavaslat címét, valamint 1—5. §-ait, amelyeket a Ház észrevétel nélkül változatlanul elfogad). Elnök: Ezzel f a Ház a törvényjavaslatot részleteiben . is letárgyalta. Annak harmadszori olvasása iránt később fogok a t. Háznak előterjesztést tenni. Napirendünk szerint következik az ipartestületekről és az ipartestületek országos központjáról szóló törvényjavaslat (írom. 114., 152, sz.) tárgyalása.