Képviselőházi napló, 1931. V. kötet • 1932. február 25. - 1932. április 19.

Ülésnapok - 1931-63

Az országgyűlés képviselőházának 6 kező 5., illetőleg most már új 4. § után új címfelirat alatt a következő új 5. § felvételét indítványozom (olvamu): «Az uzsora büntetőjogi következményei. Uzsora vétségét követi el és egy évig terjedhető fogházzal, valamint hivatalvesztéssel és a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztésével büntetendő, aki az uzsorás vagyoni előnyt oly uzsorásszerződésben (1. §) köti ki vagy szerzi meg a maga vagy harmadik személy javára, amelyben az előlegezett szolgáltatás tárgya pénz vagy más ingó dolog.» írásban benyújtott indítványom második bekezdését elejtem és törölni kérem. {Tovább olvassa): «Ezenfelül a bíróság akár vétség, akár bűntett esetében az elítéltet, ha külföldi, az országból kiutasíthatja s a visszatéréstől egész életére vagy meghatározott időre eltilthatja; oly külföldit, akinek a magyar állam területén sem lakóhelye, sem állandó tartózkodóhelye nincs, az országból ki kell utasítani s a visszatéréstől el kell tiltani. A belföldi elítéltet abból a községből, ahol iaz uzsorát elkövette, esetleg az egész törvényhatóság területéről, sőt a szomszédos törvényhatóságok területéről is, egyszersmándenkorra vagy meghatározott időre ki lehet utasítani, belföldi elítéltet illetőségi községéből és abból •a törvényhatóságból, amelyhez az a község tartozik, kiutasítani nem lehet. Ha az elítélt az uzsorát engedélyhez kötött ipar vagy foglalkozás gyakorlása körében követte el, ennek az iparnak vagy foglalkozásnak folytatásától egy évtől öt évig terjedhető időtartamra eltiltható. Pénzbüntetés tekintetében az 1928 : X. törvénycikk rendelkezései irányadók.» Ennek az indítványomnak indokolására a következőket terjesztem elő. A javaslatnak tulajdonképpeni második része a legfontosabb, amikor az uzsorásszerződések büntetőjogi következményeit vonja le, széles körökben aggályt keltett, hogy az uzsora fogalma oly nagy területre terjesztessék ki, amely az eredeti javaslatban foglaltatott, szemben az 1883 : XXV. tc.-kel és ily módon a büntethetőség körét is túlzottan megnöveli. Már a bizottságban is többen kifejezést adtunk annak az aggályunknak, hogy az uzsorás vagyoni előny kikötése a jogügyletek túlságos nagy területén von maga után súlyos büntetőjogi következményeket, főleg olyan esetben, mikor a szellemi, művészi, vállalkozási s általában a szellemi működés területén előlegezett szolgáltatásért kikötött uzsorás vagyoni előnyt képező ellenszolgáltatást büntetendőnek mondja ki. Az igazságügyminiszter úr az igazságügyi bizottságban aggályainkat nem fogadta el s így az eredeti javaslatot tartotta fenn. Utóbb azonban a kérdést újabb megfontolás tárgyává tette s egy új javaslat készült, amely megfelel annak a szövegnek, amelyet az igazságügyminiszter úr már a bizottságban megígért, tudniillik, hogy kisebb területre kívánja szorítani az uzsora büntetőjogi következményeit Ennek következtében az a módosító indítvány, amelyet előterjesztek, tulajdonképpen az igaziságügyminiszter úrnak ígéretéhez híven elkészített újabb, szabatosabb indítványa, illetve szövegezése. Ez a módosító indítvány vétség esetén az uzsorás vagyoni előny kikötését vagy megszerzését csak akkor bünteti, ha az előlegezett szolgáltatás tárgya pénz vagy más ingó dolog volt. Mással, például az ingatlannal, a szellemi vagy testi munkateljesítménnyel való uzsoráskodás '. ülése 1932 április 8-án, pénteken. 237 . nem oly elterjedt, nem oly veszedelmes s így J e téren a magánjogi szigorú szabályok is kielégítő védelmet adnak. Ez utóbbi szolgáltatásoknál a két szolgáltatás értékét más területen nem is könnyű összehasonlítani, nem lehet olyan kialakult forgalmi árakkal számolni, mint az ingó dolgok vagy pénz szolgáltatásánál. Ennélfogva nem is könnyű meghatározni, hogy egy-egy ingatlan vagy munkateljesítmény, vagy szellemi, művészi vállalkozási szolgáltatásért megállapított ellenértéknek mennyi ,az előlegezett ellenértéke. Ellenben e szerint az eredeti módosító indítvány szerint, amelynek második bekezdését most viszszavontam, a legveszélyesebb esetére az uzsorának, mikor tehát az üzletszerűleg, vagy elpalástolás alakjában köttetett ki, fenntartatott a rendelkezés bármely szolgáltatás előlegezésére, mert a bűncselekmény veszélyességére való tekintettel ezt a javaslat indokoltnak tartotta. T. Képviselőház! Az általános vita alkalmával felszólalásomkor már kimutattam, hogy azok a kívánságok, amelyek a büntetőjogi uzsora ilyen széleskörű kiterjesztése ellen emeltetnek, büntetőjogilag és elméletileg nem helytállók, mert az uzsora minden visszterhes kétoldalú jogügyletnél fennforoghat, (Ügy van! a középen.) ha vagyoni értékű szolgáltatás áll vagyoni értékű ellenszolgáltatással szemben. Rámutattam arra is, hogy közömbös, hogy az ilyen kikötés kölcsönöknél, hitelügyleteknél vagy bármely szolgáltatás előlegezésénél, tehát általában hitelügyletekkel, vagy az úgynevezett reálügyletekkel történik-e, vagy az úgynevezett kézenközi ügyleteknél fordult-e elő, ahol a szolgáltatás egy időben történik. Bemutattam e tekintetben főkép a külföldi törvényhozások idevonatkozó intézkedéseit, a norvég, a svájci, a német és az osztrák törvényeket, ahol mindenütt a jogügyleteknek nagyobb területére terjesztik ki az uzsora büntetőjogi következményeit, mint ennél az indítványnál történt. A norvég, a svájci törvények minden jogügyletre, a német törvény pedig az iparszerű vagy szokássaerű űzés esetére szintén mindenfajta jogügyletre kiterjesztik az uzsora büntetőjogi következményeit, tehát úgy a hitelügyletekre, mint a reálügyletekre. Az osztrák törvény a dolognak, vagy jognak megszerzésére, vagy elidegenítésére vonatkozó minden ügyletre kiterjeszti az uzsorát, ha az iparszerűen és tervszerűen történik. Tehát nemcsak az összes hitelügyletekre, hanem minden ügyletre, amelynek tárgya dolog, vagy jog, tehát a kézenközi reálügyletekre is. Ennek tudatában, ismervén a büntetőjogi elmélet álláspontját és a külföldi törvényhozások egyrészének idevonatkozó rendelkezéseit, már-már belenyugodtam abba a gondolatba, hogy az uzsorás-szerződések veszélyesebb eseteinél, tudniillik amikor üzletszerűen és elpalástolással történik bármely szolgáltatás előlegezése fejében az uzsorás vagyoni előny kikötése, az az uzsoráskodás büntetőjogi következményeivel járhat. Ismétlem tehát, hajlandó voltam belenyugodni, ismerve az elmélet s a külföldi törvényhozások álláspontját, bár kifejtettem, hogy a szellemi szolgáltatás előlegezése fejében való uzsorás vagyoni előny kikötése és annak a, büntetőjogi következményekkel való ellátása a szellemi, a művészi, a vállalkozási szabadság bizonyos korlátozásával és nyugtalanságával jár. Tegnap azután az igazságügyminiszter úr igen szép, jogászilag kifogástalan, mindannyiunk lelkét és szellemét egyaránt lenyűgöző és meggyőző beszédéből örömmel vettem 34*