Képviselőházi napló, 1931. V. kötet • 1932. február 25. - 1932. április 19.
Ülésnapok - 1931-62
Az országgyűlés képviselőházának 62. pit meg a képesség- és tapasztalás tekintetében, ezek nagyon elasztikus fogalmak. Mert lehet az egyik bírónak az a felfogása, hogy az egyik úr, aki azt a szerződést kötötte, járatlan volt, a másik bírónak lehet az a felfogása, hogy nem lehet megkövetelni a speciális jártasságot, de azért értelmi gyöngeség nincs ezen a vonalon és akkor, ha az illetőt vétség miatt mégis elmarasztalja, mondjuk megbünteti a bíró 1000 pengő pénzbüntetésre, jön a 1C0.0OO pengős kártérítés és akkor az igazságügyminiszter úr rendelete alapján ezt az igényt olyan nagynak és fontosnak kell tartani, hogy az mindent megelőz. Azt hiszem, ez méltánytalan, és helyesebb volna egyszerűen elhagyni ezt a szakaszt és a törvény rendes útjának érvényesítését biztosítani. Elnök: Szólásra következik 1 ? Frey Vilmos jegyző: Ulain Ferenc. Ulain Ferenc: Kérném, méltóztassék felszólalásomat holnapra halasztani. Elnök: Méltóztatnak ehhez hozzájárulni? (Igen!) A Ház a beszéd elhalasztásához hozzájárult. Az idő előrehaladott voltára való tekintettel a vitát megszakítom. Zsindely Ferenc képviselő úr, mint a közigazgatási és pénzügyi bizottság előadója kíván jelentést tenni. Zsindely Ferene előadó: T. Képviselőház! "Van szerencsém a képviselőház közigazgatási és pénzügyi bizottságainak együttes jelentését tisztelettel beterjeszteni az önkormányzati testületek háztartásának hatályosabb ellenőrzésére vonatkozólag az 1927 : V. te. III. fejezetében foglalt rendelkezések érvényességéről szóló 150. számú törvényjavaslat tárgyában. Kérem a t. Házat, hogy a jelentést kinyomatni, szétosztatni és annak tárgyalására a sürgősséget kimondani méltóztassék. Elnök: A beadott jelentést a Ház kinyomatja, szétosztatja és annak napirendre tűzése iránt később fogok a t. Háznak előterjesztést tenni. Minthogy az előadó úr a sürgősség kimondását is kérte, kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a sürgősséget kimondani? (Igen!) A Ház a sürgősséget kimondta. Bemutatom a t. Háznak az állandó összeférhetlenségi bizottság elnökének jelentését, amelyben gróf Károlyi Gyula országgyűlési képviselő űr ügyében az állandó összeférhetlenségi bizottság határozatát megküldi. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az állandó összeférhetlenségi bizottság határozatát felolvasni. Frey Vilmos jegyző (olvassa): «A képviselőház állandó összeférhetlenségi bizottsága folyó évi április hó 1-én tartott ülésében Esztergályos János országgyűlési képviselő által gróf Károlyi Gyula országgyűlési képviselő i ellen bejelentett összeférhetlenségi ügyben a'le- I folytatott tárgyalás ntán megtartott zárt ülés- i ben a következőleg határozott. Az állandó összeférhetlenségi bizottság az i eljárást megszünteti. Megokolás: Esztergályos János országgyűlési kériviselő a Képviselőház 1932. február 11-én tartott ülésében gróf Károlyi Gyula mi- | nisztere^ök és országgyűlési képviselő ellen , összeférhetlenségi bejelentést tett azon az alapon, hogy értesülése szerint a kormány az op- ; tán sok részére az optánsok kasszájába 600.000 • sváici frankot utalt be, amelyben a kormány | egyik tagia, nevezetesen gróf Károlyi Gyula | miniszterelnök és képviselő érdekelve van. I Szerinte a beutalás minisztertanács határozata KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ V. ülése 1932 április 7-én, csütörtökön. 225 alapján, a Nemzetközi Fizetések Bankjának az útján az optánskassza javára történt, összeférhetlenséget lát fennforogni gróf Károlyi Gyula miniszterelnök és képviselő személyére nézve, mert ő maga 8738, a gróf Károlyi család pedig 97.017 kat. holddal van érdekelve az optánsok kártérítésében. Az állandó összeférhetlenségi bizottság az 1931 : XI. te. alapján, amely a trianoni szerződésből folyó kötelezettségeinkre vonatkozó egyezmények becikkelyezéséről szól. továbbá Walko Lajos külügyminiszternek a Képviselőház 1931. február hó 11-iki ülésén történt felszólalásában foglalt február 9-iki külügyi bizottsági előadását szórói-szóra ismertető felszólalása alapján a következőket állapította meg. Békeszerződési teherfizetésünk az 1931. évben évi két részletben fizetendő 8 millió és az 1932. évben évi ugyancsak két részletben fizetendő 9 millióban van megállapítva. Az Egyesült Államok elnökének múlt év nyarán közzétett felhívása folytán Magyarország az e tárgyban összehívott konferenciához fordult és arra kérte, hogy a most említett annuitásokra alkalmazta ssék az Egyesült Államok elnökének felhívásában javasolt halasztás, vagyis r az úgynevezett Hoover-moratórium. A szakértői konferencia arra való tekintettel^ hogy az említett annuitások nem kizáróan jóvátételi jellegűek, egy kompromisszumos megoldást ajánlott., amelynek értelmében a moratóriumot az annuitásoknak 92-73%-ára engedélyezni vélte, a megmaradó 7*27% erejéig azonban nem, amit a magyar kormány el is fogadott. Ilyenformán Maoryarország múlt évi december hó 31-én a 4 milliós annuitásból már csak 7-27%-ot fizetett a Nemzetközi Fizetések Bankjába nem az optáns-kassza, hanem «Magyarország hitelező államai» javára. A bitele'/ő államok ezt az összeget, amely egyébként 290 000 aranykorona, nem osztották fel maguk között, hanem átutalták a nemzetközi úgynevezett A-alapba. amelybe egyébként ez összegen kívül, valamint a B-alapba is pontosan befizették azokat az összegeket- amelyek befizetésére a nemzetközi egyezmények alánján kötelezve vannak. E két alapba a hitelező államok réiszéről befolyó összegek jóval meghaladják az általunk teljesített 7-27% befizetést. A magyar kormánv. midőn nemzetközi ee'veTrrénvedből kHVvó]a*> , an<v'\s!7öv o tsfigi kölcsön fizetésére vonatkozó fizetést teljesít, csupán törvényes kötelezettségének tesz eledet, téliesen eltekint attól, hogy e f : zetés a 100% bevett amú^v 5<^ csunén 7*27^ ere^éie- történt. Nem áll tehát az, hogy nem is a 600.0Ö0 sváici frank, hanem 290^00 aranykorona fizetésének a jogalapja minisztertanácsi határozat volna. E tényállás alapján vizsgálta az Összeférhetlenségi bizottság, hogy gróf KárolW Gyulára, mint képviselőre nézve egyáltalában az összeférhetip-n^éo-i ^sptek valnmelvíke fennfToa*Tiat-e. VVpcrálnia kellett ezt azért is. mert Esztprgálvo* -T^nos képviselő a h ; ány^san előadott ténválHtás mellett a bázszabálvok ^0. {s-ána™ foio-laH ren^elk 017 ^ J^cáw sem jelölte meg tüzetesen az összeférhetlenségi esetet, sem a 7 ö cBr '< :ifA-b" + Vuségi törvény illető szakaszára nem hivatkozott. A k'^n+tsAo" a házPza^álv^k 62. ^-a alfTiinn kifen^ődött gvakorlat értelmében, nr'vel a hpieIpnt^s alnrn-ává az íd^von^Vozó ö«ozefér^ p tIpns^"-' +öT-y:ény 1—12. ^-ainak. továbbá az 1 9 9 5, évi XXVI. te. 131. és 139. fainak, végül a ház32
