Képviselőházi napló, 1931. V. kötet • 1932. február 25. - 1932. április 19.

Ülésnapok - 1931-62

202 Az országgyűlés képviselőházának dés'ben van, mert ha figyelembe veszi a törvénykezési előzményeket és különösen figyelembe veszi az 1907. évben Günther Antal igaaságügyminiszter által benyújtott törvényjavaslatot és azt megelőzőleg ia Plósz Sándor által benyújtott törvényjavaslatot és e törvényjavaslatok folytán kifejlődött vitát, akkor megállapíthatja, hogy az uzsoratörvény reformjánál mindig voltak olyan kérdések, amelyek ma is szükségessé és sürgősen megoldandóvá teszi az uzsora törvény reformját. Ilyen új eszmének állította Gál Jenő képviselőtársam azt, hogy a szellemi gyengeség mint egyik ismertető jelző van felvéve az uzsoratörvényjavaslatba. Bátor vagyok ezzel szemben utalni nemcsak az 1907. évben benyújtott uzsoratörvényjavaslat 6. §-ára, amely igenis használja az értelmi gyengeség kifejezését, hanem ugyanennek a (javaslatnak 1. §-ára is, amely szintén utal az értelmi gyengeségre; azonkívül bátor vagyok még megemlíteni, hogy az 1881. évi május 28-iki osztrák uzsoratörvény 1. §-a a Verstandesschwäche, tehát az értelmi gyengeség ismérvét már akkor érvényre emelte az uzsoratzrvényben. Meg kell tehát állapítanom, hogy t. képviselőtársamnak ez az állásfoglalása nélkülözi a ténybeli alapot. Azt is hallottuk, igen t. Képviselőház, hogy az igazságügyminiszter úr ezzel a javaslatával tulajdonképpen légüres térben mozog. Légüres térben mozog azért, mert egy statisztika szerint, amelyet Gál Jenő t. képviselőtársam itt félolvasott, körülbelül^ harminc volt azoknak az uzsoraügyeknek a száma, amelyekben 1930. vagy 1931. évben a bíróság büntetést szabott ki. Elhiszem azt, hogy talán a büntetőbíróságnál jogerős büntető ítélettel befejezett uzsorásügyek száma kevés volt, ámde ez nem jeleinti azt, hogy az országban kevés az uzsora. (Jánossy Gábor: Azért kevés, mert nem merik feljelenteni az uzsorásokat!) Az uzsorások száma az országban nagy, (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) a kiuzsorázott emberek száma, lehet mondani, megszámlálhatatlan. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) Hogy ezek nem jönnek a bíróság elé, annak több oka van, de nem is az a fontos, hogy a mértéket ahhoz szabjuk, hogy vájjon a büntető bír ónak a keze minden egyes uzsorásesetben utólérte-e az illetőt. Számtalan olyan eset van, amikor az ilyen uzsorásügyek vagy magánjogi vonatkozásban, vagy pedig a Deres felek, illetőleg a sértett és a károsító között talán magánegyezség alapján nyernek megoldást. Kétségtelen, hogy az uzsoratörvénynek meg kell,_ hogy legyen és meg is van a maga erkölcsi javító hatása és arra igenis minden országban komoly súlyt kell fektetni. De abban sincs igaza t. képviselőtársamnak, hogy az uzsoratörvényjavaslattal kapcsolatosan néma, halotti send van az országban. Véletlenül a tegnapi napon került a kezembe a Magyar Törvénykezés című füzetnek az idei 7, száma abból a célból, hogy a mezőgazdasági hitellel kapcsolatos rendelkezéseket tanulmányozzam és mint gyakorlati jogász, aki a ke zébe kerülő könyvet azután tovább is lapozza, én is átlaüoztam ezt az egész kis füzetecskét és ebben a pár oldalra terjedő füzetben véletlenül két bírósági határozatot találtam, amely az uzsorakérdéssel foglalkozik. Mindkét határozat polgári vonatkozású. Amikor tehát egy ilyen kis füzetecskében, amely csak a legutolsó két-három hét igazságügyi eseményeire terjed ki, két uzsorásesetet találunk, igaz, hogy magánjogi vonatkozásút, ez kétségtelenül bizo?. ülése 19S2 április 7-én, csütörtökön. nyitja azt, hogy az uzsorával kapcsolatosan bíróságaink azért eléggé el vannak foglalva T. képviselőtársam azt a kérdést vetette fel, hogy ne az uzsorások, hanem előbb az állam kezdje a javulást, mert tulajdonképpen az állam a legnagyobb uzsorás. A magam részéről egy ilyen kijelentéshez még a legtávolabbról sem tudok hozzájárulni, sőt az ellen óvást kell emelnem, de kijelentem egyszersmind azt is, hogy az olyan kijelentések, amelyek a köztudatban ilyen felfogás megerősödését vannak hivatva szolgálni, a legjobban mutatják, hogy igenis, erre a törvényjavaslatra szükség van, igenis, a törvényjavaslat rendelkezései kell, hogy a köztudatba átmenjenek (Jánossy Gábor: Pridem debuisset!) Végül még egy dolog volt, amelyet különösen sérelmezett t. képviselőtársam és ez az, hogy ebben a törvényjavaslatban sok a javítás. Ez a kijelentése engem határozottan meglepett. Határozottan meglepett pedig azért, mert hiszen az igazságügyminiszter úrnak az a törekvése nyilvánult meg ebben, hogy minél jobbat és minél tökéletesebbet nyújtson és mindazokat az észrevételeket figyelembe vegye, amelyek ezen a téren felmerültek. (Ügy van! Ügy v>an! a jobboldalon. — Zaj. — Elnök csenget) Természetesen, nézeteltérés lehet ebben a tekintetben és ilyen nagyon sok van. Különösen eltérők lehetnek a nézetek abban a tekintetben, hogy a mai gazdasági helyzetben és a mai gazdasági viszonyok között aktuális-e az uzsoratörvényjavaslat tárgyalása és a gyakorlatban a gazdasági bajok enyhítését várhatjuk-e a törvényjavaslat intézkedéseitől. Lehetnek olyanok, akik azt modják, hogy az uzsora elleni küzdelemben az uzsoratörvény a legkevesebb eredményt ígérő fegyver. Az uzsora gazdasági f és társadalmi kórjelenség^ amelynek gazdasági és társadalmi intézkedések és reformok a gyógyszerei: társadalmi téren mondhatjuk azt, hogy a szükségletek olcsóbb kielégítésére, az igények csökkentésére, a. takarékosság fejlesztésére, gazdasági téren pedig olyan intézmények létesítésére van szükség, amelyek a tömeguzsora áldozatait vagy talán az uzsora tömegáldozatait, a személyi hitelre szorulókat gyorsan és olcsón hitelhez juttatja. Vannak olyanok, akik azt mondják, hogy ha volna olyan intézmény, amejy^ tisztán és kizárólag arra bazirozná működését, hogy a rászorulóknak hitelt adna, a személyi hitel szolgálatában állana — talán ide vág az, amit tegnap Kelemen Kornél t. képviselőtársamtól az úgynevezett intelligens és úri adósokkal .' kapcsolatban hallottunk — ez nagyobb szolgálatot tenne, mint a legdrákóibb jogszabály. Ezekkel az álláspontokkal szemben azonban kénytelen vagyok annak a határozott álláspontomnak kifejezést adni, hogy igenis, erre az uzsoratörvényre szükség van, hogy az uzsoratörvény reformja megalkotandó, sőt merem állítani, hogy ez már alig használható. Kétségtelen, hogy az uzsoratörvények megalkotása legtöbbnyire gazdasági érdekeknek és a gazdasági érdekek harcának az eredménye, a hitelezők és az adósok küzdelmének visszatükröződése. Egyes időkben uzsorának címeztek minden kamatszedést s voltak idők, amikor megszüntettek minden olyan korlátozást, amely a kamatszedést tilalmazta. A nagyipar és nagykereskedelem térhódításával a kamatszedési szabadság mindinkább nagyobb tért nyert. Majd változott a helyzet és a tőkében szegény országokban, különösen ott, ahol a hitelviszonyokban adósi szerepet játszó mezőgazdák