Képviselőházi napló, 1931. V. kötet • 1932. február 25. - 1932. április 19.

Ülésnapok - 1931-61

Az országgyűlés képviselőházának 61 hogy életét kriminális praxisban töltötte el, ön majd a fogházban letartóztatott embertől mer díjlevelet venni? Az a szorult helyzetben lévő ember azt fogja mondani: Hja, kérem, ügyvéd úr, azért írtam alá, mert bajban voltam, az ön munkája nem ért annyit, (Kelemen Kornél: Nem félek tőle!) Rendben van, nem is arról van szó, t. képviselőtársam, a lehetőségekről beszélek, ezt csak azért hoztam fel, hogy ne mondja nekem azt, hogy nem lehet. Nagyon is lehet és ezek azok az űrök, amelyek az életben támadnak a javaslat folytán. T. Képviselőház! A legfontosabb kérdés az, hogy valahonnan" ez a hitelélet feltámadhasson. Önök mindig Széchenyire, erre a nagykoncepciójú magyar politikusra hivatkoznak. Olvassák el akár a Hitelt, akár a Stádiumot. Nem az a fontos, hogy honnan jön, az a fontos, hogy jöjjön. De nem úgy, ahogyan itt csinálták, például — annyi kínálkozó alkalom van — a gyufakölcsönnél. Azt mondta a volt pénzügyminiszter úr, aki később kereskedelemügyi miniszter lett, hogy ezzel a pénzzel fogják talpraállítani a gazdákat. Nézzé^ meg, hol van a gazda, hol van ez a hosszúlejáratú kölcsön. (Weltner Jakab: Nem tud már gyufát sem venni!) Nézzék meg, hogy néz itt ki mindenki. amikor az elnémított sajtó világában ülünk itt és nyugodtan tanácskozunk, amikor odakint jajveszékelést hallunk, nem azért, mert uzsorások volnának, hiszen egész Magyarország területén nincs annyi uzsoraper, amelyért érdemes volna törvényt teremteni. (Zsindely Ferenc: De uzsora van! — Magyar Pál: Ha nincs panasz, nincs bíró!) Azt szokták mondani, amikor interpellálunk: csak tessék a hatóság elé menni, majd orvosolják, hát ha tud róluk t. képviselőtársam, vigye azokat a hatóiság elé, majd orvosolják azokat. Nem erről van szó, arról van szó, hogy egy gazdasági élet szörnyű meredélyein járva nem lehet korbáccsal kezünkben és büntető paragrafusokkal száguldozni azért, hogy itt jobb viszonyok legyenek. Azt mondták egyszer, amikor valaki a halálbüntetés kérdésében szónokolt, hogy kezdjék a javulást a gyilkos urak. Ne az uzsorás kezdje el, hanem az állam a jobb és különb felfogást, hogy ne mondják azt, hogy nem érdemiünk hitelt. Sajnálom, hogy az a nagy ősz államférfiú, aki bennünket oly gyakran képvisel a külföldön, nem tudja elmondani, <hogy ne adjanak arra, hogy itt ilyen javaslatok látnak napvilágot és his:yjék el, hogy itt több olyan értelmi erő és képesség van, amely a konszolidációt gazdasági téren keresi, nem pedig büntető területen. Valaki itt azt mondotta ezzel a javaslattal kapcsolatban, hogy íme Anglia is rátért a védekezés területére. Milyen naivitás ez, menynyire nem ismerik a helyzetet! Anglia nem tért rá a védekezés területére ezen a vonalon és aki azt hiszi, hogy Angliában maradandó berendezkedés volt az, hogy gazdasági elzár kózottság lépjen életbe, az nagyon csalódik. Éppen a fordítottja áll ennek. Már ott van a nagy angol mozgalom, a kormány már szutenálja a mozgalmat, hogy vissza a gazdasági liberalizmushoz, ott a szabadkereskedelem újra elfoglalja trónját. Amíg a fontot nem kellett menteni pillanatnyilag az árzuhanástól a gazdasági életben, addig azt mondták, hogy bezárom a kapukat, de amikor annak stabilitása a ^gazdasági élet tisztaságával, vállalkozóképességévol, becsületességévei megjavult, újra kezdődött világhatalma gazdasági téren.- Ezt a becsületes módszert kell követni ' ülése 19BÊ április 6-án, szerdán. 173 Vagy, ha más példát akar Angliából a t. kormány, akkor azt mondom, hogy miért jönnek itt elő azzal a gondolattal, hogy hivatalból üldözendő cselekmény ez? Angliában semmi sem hivatalból üldözendő, Angliában csak azt a magánembert képviseli a közhatalom képviselője és az az ura az ügynek. (Zsitvay Tibor igazságügyminiszter: Tévedni méltóztatik!) Hát kérem, már annyiszor vetettük egymás szemére, hogy tévedünk... (Zsitvay Tibor igazságügyminiszter: Méltóztassék talán Farkas Tibor képviselőtársunk véleményét kérni; azért ajánlom, mert engem talán elfogultnak tartana! — Ulain Ferenc: A kormány sohasem téved, miniszter úr! — Zaj.) Elnök: A képviselő úr beszédideje lejárt. (Felkiáltások: Meghosszabbítjuk.) Gál Jenő: Mindössze tíz perc meghosszabbítást kérek. Elnök: Méltóztatnak hozzájárulni, hogy a képviselő úr beszédideje tíz perccel meghoszszabbíttassék? (Igen!) A meghosszabbítást a Ház megadja. (Jánossy Gábor: Tíz pere! Elég szerény!) Gál Jenő: T. Képviselőház! A részleteknél majd az egyes szakaszok bírálatával leszek bátor foglalkozni. Most arra kérem a mélyen t. miniszter urat, ne háborodjék fel azon, íhogy valaki a maga meggyőződését a maga szigorú elméletével és gyakorlati érzékével adja itt elő. (Az elnöki széket Almásy László foglalja el.) Nekem az a meggyőződésem, hogy mielőtt ilyen törvényjavaslathoz fog, valamint a hitelsértésröl szóló javaslathoz, amely még pláne rosszabb ennél is -.. (Zsitvay Tibor igazságügy miniszter: Összeférhetlenség, részvény jogi reform,!) Azt tessék idehozni! (Vázsonyi János: Az összeférhetlenségről és a részvény jogról szóló javaslatot várjuk!) Az öszeférhetlenségről és a részvény jogról szóló javaslatot tessék idehozni, arra szükség van. De erre nincsen szükség, miniszter úr, és higyje el nekem, hogy borzalmas recenzusokat vált ez ki. Éppúgy, mint nem volt szükség arra, hogy átreformálja egyes bírói rendszerré . -. (Zsitvay Tibor igazságügyniiniszter: Sajnos, talán még tovább kell mennem!) Ha ott akar spórolni a miniszter úr, higyje meg, annak meg az igazságszolgáltatás adja meg az árát. (Jánossy Gábor: Dehogy adja meg! — Zsindely Ferenc: Most idézze Anglia példáját!) Ne itt spóroljanak, van más út. Itt lesz most legközelebb a költségvetés; remélem, addig ez még nem jut tető alá. (Zaj.) Mert mélyen t. miniszter úr, ön énráan azt a benyomást teszi, amikor ezt a törvényjavaslatot itt tárgyaltatja, hogy ön a puffer az egyes kormányszékek között. Éppen azért, ha az Ön átgondolása és meggondol tsága. ennyi javítanivalót talál most a bizottsági tárgyalás után még a javaslaton, akkor en azt mondom, én önt olyan embernek ismerem, akinek a lelkületében az fogamzik

( meg ebben az esetben, hogy akkor kezdjük elölről és tanuljunk többet belőle, üljünk össze, de ne itta plénummal tárgyaltassuk ezt. (Zsitvay Tibor igazságügyminiszter: Mondottam, hogy e tekintetben jó társaságban vagyok. Például Szilágyi is többször megtette ezt. Jó törvényt alkotni, ez a célunk!) Szilágyi Dezső? (Zsitvay Tibor igazságügyminiszter: Igen! — Felkiáltások jobbfelöl: Hát melyik lenne? — t Zsitvay Tibor igazságügyminiszter: Talán méltóztatik