Képviselőházi napló, 1931. V. kötet • 1932. február 25. - 1932. április 19.

Ülésnapok - 1931-60

Àz országgyűlés képviselőházának 6 natkozó jogügyleti uzsorát, tehát nemcsak a Kreditgeschäfteket, hanem ismét minden kétoldalú jogügyletet, amelynek tárgya dolog, vagy jog és ez érdekes dolog, mert a többi büntetőtörvénykönyvek a jognak szolgáltatása által elkövetett uzsorát nem ismerik. Ez a 4. § így hangzik: Ha valaki iparszerűleg és tervszerűen kizsákmányol valakit olyan jogügylet megkötésénél, megváltoztatásánál vagy közvetítésénél, amely jogügylet tárgya dolognak vagy jognak megszerzése vagy elidegenítése, 6 hónaptól 3 évig terjedhető szigorú elzárással büntettetik. Tehát az osztrák törvény a Kreditgeschäfteket bünteti, ha uzsorásak s kiterjeszti minden ügyletre, melynek tárgya dolog vagy jog, ha iparszerűleg forog fenn. Ezek azok a külföldi intézkedések, — rövidre fogom az ismertetést az idő előrehaladottsága miatt — (Halljuk! Halljuk! jobb felől.) amelyek arra mutatnak, hogy nem alapos az a kifogás, hogy mi most ezzel a törvényjavaslattal az uzsora büntető következményeit a szerződések akkora területére terjesztettük ki, amely a külföldi büntetőtörvénykönyvekben ismeretlen, amelyeket az elmélet sem igazol és amely alkalmas arra, hogy megzavarja a gazdasági, a kereskedelmi és a pénzügyi életet. Nem alapos ez az állítás, tájékozatlanságból ered, mert bebizonyítottam, hogy mind a norvég, mind a svájci, mind a német, mind az osztrák törvény igenis bizonyos minősített esetekben mindenfajta kétoldalú szerződésre és különösen nemcsak a hitelszerződésekre, hanem a reálszerződésekre, a kézközi azonnali teljesítés és viszontteljesítés szerződéseire is kiterjeszti az uzsora büntetőkövetkezményeit. Mi tehát ma a mi javaslatunk lényege? A mi javaslatunk lényege ma is az, hogy első szakaszában megállapítja az uzsora magánjogi fogalmát; erre a magánjogász uraknak szükségük volt. Wolff Károly^ igen t. képviselőtársam szerint a büntetőjogászoknak volt erre szükségük. Egyezzünk ímeg: a gyakorlati jogászoknak volt rá szükségük. Megállapítja az uzsorásszerződés fogalmát. Mit mond? Uzsorásszerződés az a szerződés, amelyben valaki a vele szerződő fél szorult helyzetének, könnyelműségének, értelmi gyengeségnek, tapasztalatlanságának, függő helyzetének, vagy nála elfoglalt bizalmi állásának kihasználásával — ez a lényeg: kihasználásával — kölcsön nyújtása és általában bármilyen szolgáltatás előlegezése fejében feltűnő aránytalan mértékű ellenszolgáltatást köt ki. Tehát feltűnő aránytalan mértékű ellenszolgáltatást köt ki: ez magánjogi fogalom. Ennek a magánjogi fogalomnak, amelyet az első szakasz ilyen gyönyörűen és precízen, félreértést kizáró módón, igazán mondhatom, jogászilag kiforr ottan és klasszikus tökéletességgel fejez ki és határoz meg, vannak magánjogi következményei és azután vannak büntetőjogi következményei. Nézzük meg most ami engem, mint büntetőjogászt érdekel, mik a büntetőjogi következmények. Teljes tiszta helyzetet teremt a javaslat, amidőn azt mondja, hogy uzsora vétségét követi el és egy évig terjedhető fogházzal büntethető, aki olyan uzsorásszerződésben köt ki vagyoni előnyt, vagy szerez meg a maga, vagy harmadik személy számára, amelyben előlegezett szolgáltatás tárgya pénz-, vagy más ingó dolog. Azt hiszem, ez elég tiszta^ Minden olyan ügylet, ahol előlegezzük a pénzt, vagy előlegezzük az ingó dolgot és az ellenszolgáltatás később következik be, a kikötött ellenszolgáltatás uzsorás ellenszolgáltatás lehet, amely a törvény'. ülése 1932 április 5-én, kedden. l4í ben foglalt körülmények fennforgása esetén az uzsora vétségének megállapítására alkalmas. Mikor lesz ebből bűntett? Nemcsak ezekre vonatkozóan, hanem minden hitelügylet területén megköthető kétoldalú szerződésekre vonatkozóan ott, ahol az uasorásszerződések üzletszerűen követtetnek el, az illető az uzsorával üzletszerűen foglalkozik és azonkívül minden uzsorásszerződésre vonatkozóan, ahol az uzsorás vagyoni előnyt színlelt ügylet, váltó, kötlevél, előzetes bírói határozat, vagy bírói egyesség alakjában kötik ki. Tisztában vagyunk tehát a magánjogi következményekkel, nincs benne sok újdonság, az általában a magánjog gyakorlatában él, ami magánjogi következményként a javaslatban meg van említve. Következik a büntetőjogi következmény. A büntetőjogi következmény pedig teljesen tiszta helyzetet teremt. Az egyik előlegezés vonatkozik a pénzre, az ingó dologra, a többi előlegezés tárgya minden néven nevezendő vagyoni értékű szolgáltatás. (Zaj.) Igen, lehet szellemi szolgáltatás is, kerülhet abba a helyzetbe a művész, az orvostanár, az ügyvéd is, ha iparszerűleg űzi az uzsorás kikötéseket, mikor a v'ele szemben álló szorult, gyengébb felet kihasználja, kiuzsorázza, kizsákmányolja annak szorult helyzetét, tapasztalatlanságát, tudatlanságát, kizsákmányolja és olyan kikötés mellett hitelezi, előlegezi a maga a szellemi szolgáltatását is, mely az általa előlegezett szellemi szolgáltatással feltűnően aránytalan nagy.^ Ez a kikötés, mely a szellemi munkát túlértékeli és a másik szorult helyzetét kihasználja, mint ez a művész, építész, orvos, ügyvéd esetében előfordulhat, igenis alkalmas lehet a túlnagy kikötés folytán az uzsoráskodás, az uzsoraszerződés megállapítására s az uzsora büntetőjogi következményeinek kimondására. Nyugodtak lehetnek azonban a szellemi pályán élők, hogy nem igen fog a gyakorlatban erre sor kerülni, mert a szellemi munkánál nincs értékmérő; hogy mit ér valomely szellemi, művészi munka, a szellemi és művészi szabadság nevében aligha tudjuk megállapítani. De ha meg tudjuk is állapítani, akkor is még mi kell?. Bizonyítani kell az iparszerüséget, azt, hogy uzsoraszerződésekkel üzletszerűen foglalkozik, vagy bizonyítani kell a színlelt okirat alakjában való elrejtést. Ez tehát nem lesz olyan könnyű, mint ahogy azok félnek, akik azt hiszik, hogy ezzel az intézkedéssel a gazdasági, a kereskedelmi és szellemi élet szabadsága zavartatik meg. Ne méltóztassék félni: a gyakorlatban az uzsora vétségével lépten-nyomon fogunk találkozni, de harmincéves büntetőjogi prakszisom alatt ha találkoztam is burkolt, a színlelt, az előzetes bírói határozati egyességbe és közjegyzői okiratba burkolt uzsoraszerződésekkel, azokat kibogozni, bizonyítani nern^ igen lehetett, mert senki sem visz tanút a bíróhoz vagy a közjegyzőhöz akkor, amikor a szorult helyzetben lévő adóst arra kényszeríti, hogy elismerje tartozását. A szellemi munka előlegezésénél nagy korlát az üzletszerűség s így komoly veszélyt nem jelent. Igen t. Képviselőház! Ezeket kívántam előterjeszteni. Hangsúlyoznom kell ismét: amint láttuk, a hitelügyletek, vagy a kvázi — hitelügyletek s előlegezési üzletek területére van szorítva az uzsorásszerződés büntetőjogi következménye, a reálüzletek, a kész ügyletek pedig ki vannak hagyva. Tehát, a kézközi üzleteknél, ahol a szolgáltatásra az ellenszolgáltatás nyomban következik: a szerződések