Képviselőházi napló, 1931. V. kötet • 1932. február 25. - 1932. április 19.

Ülésnapok - 1931-59

Az országgyűlés képviselőházának 59. ülése 1932 április 1-én, pénteken. 123 viselő a Képviselőháznak folyó évi február hó 23-án tartott ülésében interpellációt intézett az összkormányhoz, amelyben panasz, tárgyává teszi különféle szegedi állami intézmények megszüntetését és áthelyezését. Ezen interpellációra van szerencsém bejelenteni, hogy egyes szegedi intézmények megszüntetése, illetve áthelyezése részét képezi azoknak az intézkedéseknek, amelyeket a kormány az állam mai nehéz helyzetében szemelőtt tartandó takarékosság megvalósítása és a közigazgatásnak célszerűbbé és olcsóbbá tétele érdekében az egész országra kitérj edőleg foganatosítani szükségesnek tart. (Sauerboni Károly: A regősöket szüntessék meg! — Ulain Ferenc: Ezek még megvannak!) A Szegeden végrehajtott hivatalmegszüntetések és áthelyezések tehát országos érdekből történtek és a kormány intézkedésének semmikép sem volt az az intenciója, hogy ezek által Szegedet hátrányos helyzetbe juttassa, A kormány tudatában van Szeged város nagy jelentőségének s arra fog törekedni, hogy ezen nagyfontosságú kultúrközpont érdekeit a maga részéről minden tekintetben előmozdítsa. Ami az interpelláló által felhozott konkrét eseteket illeti, (Györki Imre: Amit Klebi felépített, azt most lebontják!) őszinte és nagy sajnálattal vagyok kénytelen bejelenteni, hogy az erdőigazgatóság, az államépítészeti hivatal és a szeged-rókusi állam vasúti javítóműhely megszüntetését a kormány tényleg elhatározta. Az országban jelenleg 6 erdoigazgatóság működik, úgymint a debreceni, a gödöllői, a győri, a kaposvári, a miskolci ós a szegedi erdőigazgatóság. Az állami közigazgatás egyszerűsítésére és olcsóbbátételére irányuló törekvései során a kormány arra a meggyőződésre jutott, hogy az állami erdő igazgatás ellátására öt igazgatóság is elegendő és az egyik erdőigazgatóság megszüntethető. Hogy ennek a kérdésnek az elbírálásánál a választás Szegedre esett, annak okai a következők: 1. A dunántúli két erdőigazgatóság, nevezetesen a győri és kaposvári megszüntetése, illetve egyesítése nem jöhet figyelembe, mert a két erdőigazgatóság működési területe együttvéve 1,058.637 kat. hold erdőre terjed ki. Ekkora területet pedig egyetlen egy erdőigazgatóság alá utalni sem pénzügyileg, semszolgálatilag nem lett volna okszerű. 2. Nem lehetett megszüntetni továbbá sem a gödöllői, sem a miskolci erdőigazgatóságot, mert ezek mindegyiké tekintélyes nagyságú kincstári erdőgazdaságokat is kezel. Ennek a két erdőigazgatóságnak a működési területe együttvéve 764.406 kat. holdra terjed ki, egyesítésük tehát szintén^ nem lett volna okszerű. 3. A megszüntetés szempontjából tehát csak vagy a szegedi, vagy a debreceni erdőigazgatóság jöhetett 'számításba. A debreceni erdőigazgatóság megszüntetését azonban el kellett ejteni a következő okokból. A debreceni erdőigazgatóság 1 erdőfelügyelővel és 4 erdőhivatallal Debrecen város 26.966 kat. hold erdejét is kezeli, mégpedig úgy, hogy a közvetlen kezelés is az erdőigazgatóság feladata. Ha a debreceni erdőigazgatóság megszűnte ttetett volna, Debrecen város erdejét kivonta volna az államig kezelésből, ami pedig országos erdőgazdasági érdekekből is rendkívül káros lett volna. Figyelemmel kellett lenni arra is, hogy a debreceni erdőigazgatóság kerületében 42.755 kat. hold erdő van állami kezelésben, míg a szegedi erdőigazgatóság kerületében csak 24.083 kat. hold. KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ V. Ugyancsak az állami igazgatás racionalizálása tette szükségessé az erdőhivatalok számának apasztását, ennek során a szegedi erdőigazgatóság alá tartozó erdőhivatalok száma tízről ötre apadt le, ezenkívül a bajai erdőhivatalt a kaposvári erdőigazgatósághoz kellett áttenni, illetve a szekszárdi erdőhivatalba beolvasztani. Megmaradt volna tehát a szegedi erdőigazgatóságnál négy erdőhivatal, már pedig négy erdőhivatalhoz nem lett volna észszerű egy erdőigazgatóságot fönntartani. Meg kell még említeni azt is, hogy Pest vármegye déli része a szegedi, északi része pedig a gödöllői erdőigazgatósághoz tartozott. Ez a beosztás az államrendészeti igazgatásra nem mutatkozott előnyösnek, a szegedi erdőigazgatóság megszüntetésével ez a kérdés is kedvező megoldást nyert és az egész Gödöllőhöz tartozik. A szegedi államépítészeti hivatal megszüntetésének indokolásául a következőket van szerencsém előadni. 1. Azok az építkezések, amelyeknek gyorsabb és közvetlenebb végrehajtása annak idején indokolttá tette, hogy Csongrád vármegyében a vármegye székhelyén kívül egészen kivételesen még egy második hivatal is állíttassák fel. Szegeden teljes befejezést oiyertek és ezzel a Szegeden létesített hivatal keletkezésének indokai is megszűntek. 2. Az előbb említett építkezések befejezése folytán abban az esetben, ha a szegedi államépítészeti hivatal tovább is fenntartatnék, annak személyzete ügyforgalom hiányában csaknem teljes munkakör és foglalkozás nélkül maradna, ezzel szemben a többi államépítészeti hivatalok — a mérnöki személyzet legtöbbször lecsökkentett létszámára való tekintettel — hivatali feladatuknak még a végsőkig fokozott szolgálati igénybevételük mellett is alig képesek megfelelni. 3. Az államépítészeti hivatalok szervezetére és szolgálatára vonatkozó összes érvényben lévő törvényes rendelkezések szerint mindenik vármegyében éspedig annak székhelyén egyállamépítészeti hivatal szerveztetett és ettől a rendelkezéstől — Csongrád vármegyén kívül — egyetlen más vármegyében még a más aránytalanul nagyobb területénél és különleges egyéb körülményeinél fogva figyelembe jöhető Pest vármegyében sem szerveztetett egy második hivatal, illetőleg kirendeltség. Végül a szeged-rókusi államvasúti műhely megszüntetését az a körülmény tette szükségessé, hogy ez a műhely, amely régebben önálló műhely volt az államvasúti műhelyek átsaervezése során, 1925/26-tól kezdve fiókműhellyé minősíttetett át, aminek az lett az eredménye, hogy Szegeden két fiókműhely keletkezett (egyik^ a Szeged-rendezői fűtőházzal kapcsolatos fiókműhely, a másik a szeged-rókusi önálló műhelyből létesült fiókműhely), amelyek ugyanazon természetű munkafeladatokkal foglalkoztak. A Magyar Királyi Államvasutak újabb hitelkorlátozásainak folyományakép további gazdaságossági intézkedéseket kellett tenni és Szegeden — épúgy, mint Kaposvárott és Pécsett —, a két azonos munkakörrel dolgozó fiókműhelyt egyesíteni kellett, ami folyó évi május hó 1-én megtörténik. 'ÜÜ Kéthily Anna képviselőtársam interpellációjának indokolása során mintegy tényként említette meg a szegedi folyammérnöki hivatal megszüntetését, illetve Szegedről való áthelyezését is. Az állami közigazgatáe racionalizálásának tárgyalása során a folyam- és kultúr18