Képviselőházi napló, 1931. V. kötet • 1932. február 25. - 1932. április 19.

Ülésnapok - 1931-59

124 Az országgyűlés képviselőházának mérnöki hivatalok átszervezésének kérdése is szóba került, de hogy ez az átszervezés miként hajtassék végre és hogy az mennyiben érintheti Szeged városát, az egyáltalában nem képezte még tárgyalás anyagát E kérdésben a döntés meghozatala még hosszabb tanulmányozást és alapos megfontolást igényel úgy, hogy a szegedi folyammérnöki hivatallal való egyesítéséről és ennek során Szegeden a folyammérnöki hivatal megszüntetéséről szóló hír, feltevéseken alapszik. Hasonlóképpen tévesek a szegedi királyi ítélőtábla, a szegedi kir. tanfelügyelőség és a magyar államvasúti üzletvezetőség megszüntetésére vonatkozó hírek is, mert ezen intézmények megszüntetésének kérdésével a kormány nem foglalkozott. Ami végül azt a kérdést illeti, hogy az országos takarékossági akció érinteni fogja-e és ha igen, milyen mértékben a szegedi magyar királyi Ferenc József tudományegyetemiét, erre a kérdésre ezidőszerint egyáltalában nem áll módomban nyilatkozni. Amint tisztelt Képviselőház előtt ismeretes, a háború után felállított új tudományegyetemek fenntartásának költségeit az ország adófizető polgárságának legnagyobb része sokalja és az ezen intézményekre fordított kiadások csökkentését kívánja. A fennforgó körülmények között a kormánynak ezzel a kérdéssel tehát komolyan kell foglalkoznia, amire a közvélemény nyomásától eltekintve, az is készteti, hogy az állami bevételek az ország jelenlegi kiadásainak fedezésére nem elegendők, s így az ország egyéb szükségletei mellett, a közoktatásügyi kiadások csökkentését is mérlegelés tárgyává kell tennie. Előrelátható, hogy az általános országos érdeket képező kiadási csökkentések az egyetemeket sem fogják érintetlenül hagyni, de hogy ez a csökkentés milyen mértékben fog a szegedi tudományegyetemre ós ennek intézményeire kiterjedni és milyen befolyással lesz azok fenntartására, azt a jelen körülmények között még előre látni nem lehet. Részemről teljesen átérzem, hogy Szeged város közönségét azok az intézkedések, melyeket a kormány a közigazgatás racionalizálása során végrehajtani szükségesnek tart, fájdalmasan érintik, de a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben a kormány nem zárkózhatott el attól, hogy az ország java érdekében Szeged város állami szerveinek elhelyezése tekintetében bizonyos változtatásokat eszközöljön. A kormány ezidőszerint is a legnagyobb jóindulattal és megértéssel viseltetik Szeged város helyzete iránt, de nincsen módjában a már elrendelt, illetve végrehajtott intézkedésein változtatni. Kérem a t. Képviselőházat, hogy ezen válaszomat tudomásul venni méltóztassék. Gróf Károlyi Gyula s- k. m. kir. miniszterelnök.» Elnök: Az interpelláló' képviselőtársunk kíván a viszonválasz jogával élni. Kéthly Anna: T. Képviselőház! A választ valóban tudomásul kellene vennem nekem, mint szegedi képviselőnek, akkor is, mikor kötelességem megbízóim érdeke felett sokszorosan és különösen őrködni. Mert a kerületi érdekeknek mindig háttérbe kellene és kell szorulniuk az ország egyetemességének érdekével szemben és bármilyen fájdalmas is, bele kellene nyugodnunk a hosszú éveken át tartó könnyelmű gazdálkodás után abba, hogy fogunkhoz verjük azt az adógarast, amelynek kipréselése napról-napra nagyobb megrázkódtatással jár. Csakhogy ebben az esetben egyáltalában nem erről van szó. A takarékosság, t. 59. ülése 1932 április 1-én, pénteken. . Képviselőház, illetőleg az okos takarékosság az, amire ma szükség van, az események azonban inkább azt igazolják, hogy sem általában a takarékosság, sem speciálisan az okos takarékosság a kormány erényei közé nem tartozik. Amikor egy városnak, szerencsétlen körülmények találkozása folytán sokszorosan sújtott városnak megmaradt életerejét akarják lecsapolni, amikor nehéz áldozatokkal megszerzett, ott székelő intézményeket el akarnak vinni és ezzel elveszik a lehetőségét annak, hogy ez a város önmagát fenntarthassa, akkor az adóalanyok egész sorát, egész tömegét pusztítják el és amit megtakarítanának a réven, azt sokszorosan ráfizetik a vámon. Nem okos takarékosság tehát az, ami a szegedi intézmények leépítésével, lebontásával történik, de még csak nem is takarékosság. Tegnap — mint már előttem beszéltek róla — megkapta, a Ház a kimutatást a 37 és fél millió pengős túllépésről, a táborozó regősökről, akik valóban nem Rákos mezején táboroznak, (Sauerborn Károly: Igricek! Tinódi Lantos Sebestyén!) hanem a Sóház-utcai kiskocsmákban és hasonló helyeken. Benne van ebben a Szegeden tanúsított takarékossággal szemben az a pocsékolás, amellyel ezt a kérdést egészen más világításba helyezik. Benne van ez a komikus középkor-imitáció egészen stílusosan a kormány feudális allűrjeihez, amihez hozzátartozik szervesen a jobbágy verés is; benne van a pólólovacskák rendszere, (Sauerborn Károly: Azokból van exportunk! Javítják a külkereskedelmi mérleget!) ahol meg kell kérdeznem azt, vájjon nem szégyellik-e azok, akiknek ez privát mulatságuk, hogy ezt közpénzzel fizettetik meg? Benne van a nemzeti munkavédelem címen fenntartott sztrájktörő intézmény alimentálása; benne van a vadászterületek bérlete; és benne van talán az első őszinte szó, amikor a sportnak deklarált levente-oktatás oktatói részére lövölde bérletéről és lövölde címén kiadott túlkiadásokról^ beszél és amikor ezt a 37 és fél milliót előkelő gesztussal ide a Ház elé, terjeszti; amikor nagyobb nyugalom kedvéért még ki sem nyomtatják, csak úgy félfüllel tudjuk elkapni azokat a számokat, amelyek ebben benne vannak, akkor másnap idejön a Ház elé egy miniszteri válasz, .amely a fontos és életet jelentő intézmények lebontását takarékossági rendszabályokkal indokolja meg. Azt hiszem, hogy annak a tegnapi bejelentésnek és a mai válasznak szembeállítása a legkeserűbb tréfa, amelyet valaha ebben az országban lenyeltek. (Ügy van! Ügy vem! a bal- és szélsőbaloldalon. — Propper Sándor: Általában tréfa az egész rendszer! — Sauerborn Károly: De szomorú tréfa!) A szegedi erdőigazgatóság megszüntetése jelenti azt, hogy az Alföld erdősítése, ennek a döntő jelentőségű problémának a megoldása, egyszerűen egy mellékes skatulyába fog kerülni egy másik erdőigazgatóságnál, amelynek sem ideje, sem lehetősége nincs arra, hogy az Alföld kérdéseivel foglalkozzék. Az államépítészeti hivatal áthelyezése azt jelenti, hogy a fővonalon, tehát megközelíthetően elhelyezett hivataloknál érdekelt emberek kénytelenek lesznek egy vicinális közlekedés minden borzalmait elszenvedni, ha ott elintézendő ügyeik lesznek s ezenfelül a hivatali megtakarítást el fogják költeni kiszállásokra, útiköltségekre és hasonló jókra. (Propper Sándor: Talán ez a cél!) A szeged-rókusi javító műhely megszűnte-