Képviselőházi napló, 1931. V. kötet • 1932. február 25. - 1932. április 19.

Ülésnapok - 1931-59

Az országgyűlés képviselőházának 5l Ion teljesít, a másik oldalon elleniben a szolgáltatást elhalasztják és csak később teljesítik. Ebben a széles körben annak az uzsorafogalomnak, amelyet a javaslat felállít, két főpillére van. Van egy szubjektív, egy alanyi mozzanat, mely nevezetesen megkívánja azt, hogy egy gazdasági inferioritási helyzet használtassék ki és a másik oldalon megkívánja azt, hogy ezen kihasználás eredményeképpen a szolgáltatást feltűnően aránytalan mértékben meghaladó, tdhát uzsorás vagyoni előny köttessék ki. Ez a tárgyi mozzanat. Az uzsora fogalmának e két pillérét összeköti az, hogy ennek a kizsákmányolásnak okozati összefüggésben kell lennie azzal az inferioritási helyzettel és az elkövetési cselekmény a kihasználás, az inferioritási helyzet kihasználása. Újítási ebben az, hogy bevette a törvény a szoiruít helyzet, a könnyelműség, tapasztalatlanság mellé az értelmi gyöngeséget is és bevette a függő helyzetet s a bizalmi állást is. Újítás továbbá ebben ^ a fogalomkörben az. hogy akkor is uzsorásszerződés fogalma alá esik az^ illető szerződés, ha egy nem uzsorásszerződésben vállalt kötelezettség teljesítésére később halasztás adatik, vagy módosíttatták az a kötelezettség, tehát például novatio vagy datio in sohitum történik, azonban olyan körülmények között, amelyekben kizsákmányolás rejlik, olyan előnyök ellenében történik a szerződés változtatása, a teljesítés halasztása, vagy a ^szerződés megszüntetése, amelyek uzsoráselőnyök. Nagy kérdés, t. Ház, Ihogy az uzsorának őrre a széles fogalomkörre való kiterjesztése helyes-e? Erről meglehetősen ellentétes nézetek hangzottak el és megnyilvánult az a gondolat, amelynek az igazságügyi bizottság is kifejezést adott, hogy talán helyes volna, ha az uzsorának ezt a széleskörű fogalmát meghagyjuk a magánjogi üldözés szempontjából, ami tulajdonképpen az uzsora ellen teendő intézkedések súlypontja, ellenben a büntetőjogi üldözést szűkebb körre szorítjuk, mert hiszen a magánjog terén eredményeket büntetőjogi intézkedésekkel csak korlátozott mértékben lehet elérni

% Mint Szászy-Schwartz Gusztáv, nagy magánjogászunk szellemesen mondotta: «Lehetőleg ne lőjünk a büntetőjog ágyúival magánjogi verebekre!» Fontos kérdés, hogy az uzsorás ügyletnek mik legyenek a magánjogi következményei. A magánjogi következmények szempontjából különböző álláspontokra helyezkedhetik a törvényhozás. Helyezkedhetnék arra az állásapontra, hogy bírói jogvédelmet uzsorás ügyletnek nem nyújt, avagy elfogadhatja azt a nézetet, hogy ^semmisnek nyilvánítja. A javaslat tulajdonképpen az uzsorás szerződés magánjogi minősítését, hogy az megtámadható-e, semmis-e, nem tartalmazza kifejezetten. Ellenben •minthogy minden uzsorás esetet büntetendő cselekménynek minősít a javaslat, ebből következik, hogy tiltott ügyletről lévén szó, az lényegében semmis. E semmisségnek következményeit a javaslat igen szigorúan vonja meg és azt histzem, hogy ennek a magánjogi üldözésnek terén tovább menni, mint ezt a javaslat teszi, nem volna célszerű és nem volna indokolt. A kiuzsorázott fél részletfizetési kedvezményt, halasetást kaip'hat, magát a kapott tőkeösszeget sem köteles visszaadni abban az egészen kivételes esetben, ha ebből anyagi romlása következnék be. Ez a legkényesebb pontja az uzsora magám jogi szabályozásának, (Jánossy Gábor; De ). ülése 1932 április 1-én, pénteken. 97 mennyire!) mert hiszen nem szabad kecsegtető ! jutalmat kilátásba helyezni a kiuzsorázott félnek, hogy minden ügyletet evvel a kifogással támadhasson meg, mert akkor a zsarolásoknak egész hadjárata indul meg, már pedig a jogbiztonságot meg kell óvni. Azért a maximum, ameddig el^ lehet (menni, az, hogy vagyoni romlás esetén a bírói mérlegelés Árgus szeme elé helyezve engedjük meg ennek az esetleges előnynek megtartását. A javaslat nagy súlyt helyez arra, — mint már említettem — hogy ne lehessen kijátszani az uzsorára vonatkozó szabályokat harmadik személyeknek előtérbe tolásával. Ennélfogva kimondja azt, hogy ezek a következmények előállnak akkor is, ha az uzsoraszerződésre alapított követelést harmadik személyre ruházták át. Itt tulajdonképpen a javaslat csak két korlátozást állít fel. Az egyik eset az, ha váltó adatott és ez egy jóhiszemű harmadik birtokába kerül, aki ellen cmár a váltójog általános szabályai szerint fellépni nem lehet, akkor az uzsorás szerződés megfelelő üldözihetése végett nem megy olyan messze a javaslat, hogy a váltójog nemzetközi 'megegyezéseken alapuló évszázados épületén rést üssön, hanem igen szellemesen módot ad hogy ha harmadik személlyel szemben, mint jóhiszemű váltóbirtokossal szemben, nem lehet kifogást emelni, akkor a közvetlen kiuzsorázó féllel fordulhat szembe, hogy adja vissza, vagy szerezze vissza a váltót, vagy okiratot; ha pedig nincsen meg, helyezize bírói letétbe annak névértékét és az esetleges kár összegét. Ez olyan helyes állás• pont, amely megvédi a sérelmet szenvedő felet anélkül, hogy nagyobb értéket veszélyeztetne, s a váltójognak az évszázados gyakorlatban ^kiépült épületét megbontaná. Helyes

1 az a korlátozás is, hogy a jóhiszemű telekkönyvi szerződés szabályait az uzsoratörvény szintén nem érinti. Ami azután a kérdés magánjogi részét tovább illeti, foglalkozik a javaslat a kizsákmányoló ügyleteknek nevezett külön ügyletcsoporttal is. Nevezetesen, ha nem hitelbe adatik valami, vagyis nem olyan kétoldalú szerződés forog fenn, amelynél az egyik oldalon teljesítve van a szolgáltatás, a másik szolgáltatás pedig csak később teljesíttetik, hanem úgynevezett reálügyletről van szó. ahol kézen-közön,^ Zug um Zug átadatik az ügylet társrya — például veszek egy öltöny ruhát, vagy élelmicikket — ezeknél a reálügyleteknél nem indokolt a magánjogi és a büntetőjogi üldözés egész apparátusát életbeléptetni, ennélfogva ezeket az ügyleteket nem pönalizálja a javaslat. Ellenben előfordulhat ezeknél az ügyleteknél is, hogy valamely könnyelműségi, tapasztalatlansági, alárendeltségi vagy függőségi helyzetet használnak ki. Ezeken az eseteken a mi bírói gyakorlatunk tulajdonképpen már segített, mert a magánjogi törvénykönyv nyomán kifejlesztette azt a szabályt, hogy az ilyen ügylet semmis, avagy megtámadható — ez nincsen határozottan kialakulva — akkor is, ha nem hitelügyletről van szó. Ha tehát a javaslat azt mondaná, hogy csak a hitelügyleteket üldözöm, ha uzsorás jellegűek, csak azokat nyilvánítom semmisnek, de nem érintem azt az ügyletet, amelynél minden kellék ugyanúgy fennforog arranézve, hogy üldözhetném, de nem forog fenn a hitelezés, mert az reálügylet, egy kézen-közön teljesített ügylet, akkor ezeket az ügyleteket szankcionálná, vagyis a bírói gyakorlatot megvál. toztatná olyan irányban, hogy amely ügylet nem hitelügylet, de uzsorás• jelenségeket tüntet fel, azt érvényesnek deklarálja. Ebbe a hibába