Képviselőházi napló, 1931. IV. kötet • 1932. január 14. - 1934. február 24.

Ülésnapok - 1931-44

Az országgyűlés képviselőházának 44. ülése 1932 január 26-án, kedden. 75 mégsem hozták ide, pedig évek óta várjuk. (Zaj a baloldalon.) Tehát igen, van munkaerőnk ós van élelmiszerünk; ebből a kettőből igenis lehet termelni, és kérjük erre a két meglévő tőkére vonatkozóan a kormány prograinmját. Mi épitési, termelési programmot kérünk, haladást kérünk. (Ügy van! Ügy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Minket nem elégít ki tovább ez a Savanyú Vendel takarékoskodás és minden vonalon való leépítés, ez a lassú készülődés a nagyszerű halálra, amelyből mi nem kérünk. És ha a miniszterelnök úr nem képes ezt a feladatot megoldani, adja oda helyét másnak. (Elénk helyeslés és taps a bal- és' a szélsőbaloldalon. — Zaj a jobboldalon.) Higyje el a miniszterelnök úr, megmondom most már nyíltan a miniszterelnök úrnak: ha távoznék helyéről, senki nem reklamálná már. Tessék ezt tudomásul venni. (Taps a bal- és a szélsőbaloldalon. — Zaj. — Szeder Ferenc: Emberek éhen döglenek meg az országban és senki sem törődik vele! — Zaj a jobboldalon. — Elnök csenget. — Szeder Ferenc: Ott gyötrődnek százával és ezrével künn a falvakban!) Elnök: Szeder képviselő urat rendreutasítom. Tessék csendben maradni. A képviselő úrnak nincs joga itt beszélni (Buchinger Manó: A kormányzatot kellene rendreutasítani!) Most csak Eriedrich képviselő úrnak van joga beszélni, másnak nincs. (Szeder Ferenc: En hoszszú ideig kint csavarogtam a falvakban, hát láttam és szerettem volna itt elmondani. — Zaj.) Friedrich István: T. Képviselőház! Elmúlt négy hónap. Mit láttunk ez alatt a négy hórap alatt? Láttuk, hogy itt-ott apró-cseprő mértékben levágtak itt egy kis hidrafejet, ott egyet; itt spóroltak egymilliót, ott kétmilliót. De hiszen a miniszterelnök úr más programmal jött. Azt mondotta, hogy az egész állami apparátust, az egész közigazgatást át kell szervezni és racionalizálni kell. (Esztergályos János: Azt mondotta, hogy nem lesz éhező ember az országban.) Négy hónap mult el, erről azonban még egy betűt nem hallottunk. Az vajmi keveset segít, hogy a tisztviselő-társadalomnak és nyugdíjasoknak kávéskanalanként adjuk be az orvosságot. Tessék az államháztartás racionalizálására vonatkozóan törvényjavaslatot idehozni. Halljuk, hogy készül az összeférhetlenségi törvényjavaslat. Helyes. Üdvözöljük. De ez ma már jelentéktelen. (Farkasfalvi Farkas Géza: Ez is nagyon fontos!) Itt van az álláshalmozások ügye. (Zaj. — Bródy Ernő: Csinálják meg, ne beszéljenek róla!) Az is fontos, hogy az erre vonatkozó törvényjavaslatot megszavazzunk, (Farkasfalvi Farkas Géza: Nagyon fontos! — Zaj.) fontos, igen tisztelt képviselőtársam — de gazdaságpolitikailag egyenlő a nullával, csak purifikálás szempontjából bír jelentőséggel. (Rassay Károly: Ahhoz ped

Tg a kormány is elég volna! — Zaj. — Lázár Miklós: Öt minisztertanács tárgyalta!) Mi nagyon jól tudjuk, hogy a sok szónoklatból. a sok beszédből nem lesz sem exportlehetőség, sem valuta. (Jánossy Gábor: Ügy van!) Ezt mi nagyon jól tudjuk, de, Jánossy nagyon tisztelt képviselőtársam, mi nem is akarunk sokat beszélni, mi a gazdasági politikai javaslatokat várjuk és meg akarjuk szavazni. (Jánossy Gábor: Jönnek! Sorra! — Élénk derültség a bal- és a szélsőbaloldalon. — Lázár Miklós: Mikor! Négy hónap óta semmi sem jött ide!) Tisztelt Képviselőház! Konstatálom, hogy a kormány az ígéreteit nem tartotta be. (Ügy van! Ügy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Amikor a népszövetségi szakértők itt voltak, akkor a miniszterelnök úr felelőssége tudatában kijelentette, hogy először is az államkincstár és az államháztartás mindenkori állapotáról havonta kimutatásokat fog publikálni. Kérdezem, mi van ezekkel! (tíessenyey Zénó: Megje.ent!) Csak részben. Megígérte a miniszterelnök úr, hogy a különféle alapok nyilvános kezelésére és elszámolására vonatkozólag rendelkezések fognak megjelenni. (Rassay Károly: Hol vannak?) Ezeknek az alapoknak kérdése nagyon fontos probléma, majd, később rátérek egy-két alap kőiül történtekre. Itt van, kijelentette a kormány, hogy a bankok eilenorzé_ercK szóló törvényjavaslatot a parlament elé fogja hozni (Ügy van! Ügy van! a baloldalon.) Hol van ebből még egy szó is? Mást is mondtak, amikor a szakértők itt voltak, azt, hogy az állami üzemek racionalizálására és átszervezésére vonatkozólag szintén javaslatokkal fognak a Ház elé ál.ani (Lázár Miklós: Es állami ü-einek megszüntetésére!), és állami üzemek megszüntetésére, de eddig egy betűt sem hallottunk erről. De hallottunk másról. Itt ült Ernszt Sándor, a úiiniszterelnök úr népjóléti elődje, aki azzal nyugtatta meg a Házat, hogy a Társadalombiztosító s-análása olyan nagy probléma, hogy azt csak törvényhozási úton lehet rendezni (Ügy van! Ügy van! a baloldalon), és megígérte, hogy ezt a kérdést ide hozza. Mi történt? Életbe léptették rendeleti úton, és még a csonka 33-as bizottságnak is csak utólag mutatták be. Ez játék a parlamenttel, miniszterelnök úr, ez játék a saját többségével és játék mivelünk szemben. (Andaházi Kasnya Béla: Hol a hirdetett tisztesség?) Ha a miniszterelnök úrnak nincs ránk szüksége, ha a miniszterelnök^ úr fütyül a parlamentre, tessék ideállani diktátornak, ha van hozzá bátorsága. (Zaj a baloldalon.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Fridrich István: De itt van a földteherrendezés problémája. Azt ígérték, hogy a földteherrendezés problémáját rövidesen meg fogják oldani. Mi történt ebben az irányban? Semmi sem történt. (Szeder Ferernc: Csak kortesjelszó volt!) itt van a lakbérfizetés rendezésének kérdése, amelyet most Bródy Ernő t. képviselőtársunk forszíroz. Az utolsó órákban vagyunk, ós ha egy ellenzéki képviselő kézbe nem veszi a dolgot, ebből sem lett volna semmi. De azt mondották még, hogy azoknak a szegény embereknek sorsán is fognak segíteni, akik a földbirtokreform kapcsán földeket kaptak, hogy majd azoknak az annuitását le fogják szállítani. Semmi sem történt, nem szállították le, és az egész földtehenmentesítési akció, amelynek céljából külön szövetkezeteket létesítettek, jó állásokkal (Ügy van! Ügy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.), megbukott és teljes fiaskót vallott. (Andaházi Kasnya Béla: Humbug az egész!) T. Képviselőház! T. többség! Ezt most nem azért hozom fel, hogy a többséget bántsam, provokáljam, nem. Mi az önök segítségét kérjük abban, hogy fogjunk öss'.e; ha már a kormány ilyen tehetetlenül ül itt a nyakunkon, legalább mi fogjunk össze és vigyük előbbre ennek az országnak a sorsát. (Elénk helyeslés és taps a bal- és a szélsőbaloldalon. — Besse-