Képviselőházi napló, 1931. IV. kötet • 1932. január 14. - 1934. február 24.

Ülésnapok - 1931-43

62 Az országgyűlés képviselőházának U3. ülése 1932 január 15-én, pénteken. . amit az urak hirdetnek, hogy ha az urak elbuk­nak, (akkor a polgári és nemzeti gondolat szem­pontjából utánuk vízözön jön. (Mozgás jobb­felől.) Lehet ezen, t. képviselőtársam, moso­lyogni, menjünk te iaz ön kerületébe, Lányi képviselő úr, szeretném hallani, hogy mit mond az ön választópolgársága önnek, aki most mo­solyog ezeken a kérdéseken. (Lányi Márton közbeszól.) Elnök: Lányi képviselő urat kérem, ma­radjon csendben. (Andaházi Kasnya Béla: Azt mondják, hogy zseniálisan jött be a nép meg­kérdezése nélkül!) Andaházi Kasnya képviselő urat is kérem, maradjon csendben. Hegymegi Kiss Pál: Az a taktika, amelyet önök hirdetnek, hogy az urak után jön a víz­özön, jönnek a szociáldemokraták, éppen olyan bűnös taktika, mint azt r hirdetni, hogy ennak a mai rendszernek bűnéért, amely bűn kiirtá­sára nézve én még egy lépést sem láttam, a polgári és nemzeti gondolat a felelős és ezt kell megakadályozni, míg a gyűléstilalom alatt a titkos agitátorok teljesen szabadon cse­lekszenek. T. Ház! Méltóztassék megengedni, hogy ennek a válasznak azzal a részével is foglal­kozzam, amely a parlamentre vonatkozik. Azt mondja a miniszterelnök úr, hogy a parla­mentben állandóan lehet kritikát gyakorolni, hiszen a parlament együtt van. Ma napolták el a parlamentet február 4-ig. (Szakács Andor: Majd összehívjuk!) Ugyanakkor kezemben van a múlt esztendő utolsó ülésének naplója, amelyben a miniszterelnök úr a következőket jelenti ki (olvassa): «Ami az összeférhet 1 en­ségre vonatkozik, már bátor voltam a t. Ház­nak bejelenteni, hogy a legközelebbi ülésen er­ről törvényjavaslatot óhait a kormány beter­jeszteni.» A legközelebbi ülés elmúlt, a minisz­terelnök úrnak ez az Ígérete nem tartatott be. Ami pedig a másik kérdést illeti, ugyan­csak a múlt esztendő végén volt egy pártközi konferencia, amelyen ígéretet tett a minisz­terelnök úr a parlamentnek január 14-re való összejövetelére. Senki sem gondolta, hogy a miniszterelnök úr ezt a nyilatkozatát szó sze­rint értelmezi, hogy ez az összehívás csak azt jelenti, hosry mi itt megjelenjünk, gyönyör­ködjünk egymásban, egy pár úr a büffében megigyék a miniszterelnök úrral egy pár korsó sört, ellenben itt a nemzet érdekében abszolúte semmiféle lépések ne történjenek, javaslatok be ne nyújtassanak s ehelyett bennünket r a második napon február 4-éig ismételten széj­jelküldenek. Ezt nem így értették, h an em úgy, hogy a parlamentnek feltétlenül működnie kell, és jönnek azok a javaslatok, amelyek a ma­gyar közélet megtisztítására és a magyar gaz­dasági élet előmozdítására vonatkoznak. (Ügy van! Űgy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Ami pedig a miniszterelnök úrnak azt a kritikáját illeti, hogy a Ház itt fegyelmi ügyekkel és fegyelmi bajokkal foglalkozik, erre az a válaszom a miniszterelnök úrnak, hogy tényleg sok piszok van abban a népjó­léti minisztériumban, amelyben söpörni kel­lene. De én most már azt mondom a minisz­terelnök úrnak, mint ehhez értő közigazgatási ember, hogy ezt a piszkot már régen ki is le­hetett volna söpörni és nem kellett volna a magyar nénet még mindig fertőben tartani. (Ügy van! Ügy van! a bal- és a szélsőbalolda­lon. — Egy hang a jobboldalon: Már söpör­nek!) Most már mi is azt mondjuk a minisz­terelnök úrnak, hogy csak tessék ein an oltatni a Házat. Még a megszűkített házszabályok is megadják nekünk a lehetőséget — mert va­gyunk Ötvennél többen és sok emberben fel fog támadni még a jóérzés — -és össze fogjuk tehát a jövő hétre ezt a parlamentet hivatni akár- akarja a miniszterelnök úr, akár nem. (Ügy van! Ügy van! a bal- és a szélsőbalolda­lon.) Még egy üzenetet küldök a miniszterelnök úrnak: tessék a miniszterelnök úrnak és kor­mányának a szükségadókról és azok felhasz­nálásáról elszámolni. (Elénk helyeslés a bal­és a szélsőbaloldalon.) Az én városomból félmillió pengő szükség­adót vittek ki és alig jött valami vissza. Hova tette a magyar kormány a szükségadóból be­folyt jövedelmeket? (Ügy van! Ügy van! g bal­és a szélsőbaloldalon.) Tessék nekünk erről nyilvánosan elszámolni. (Elénk helyeslés a bal­oldalon és a szélsőbalodalon. — Si^ion András: Elszámolt! — Andaházi Kasnya Béla: De nem kap sehol senki semmit! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Kun Béla: Se pénz, se nyugta!) Kun Béla kénviselő urat kérem, maradjon csendben. (Kit« Béla: A legnagyobb szélhámosságot csinálták a szük­iséga dóval!) Kun Béla képviselő urat ismételten rendreuta sítom. Hegymegi Kiss Pál: A kormány a szükség­adóról nem- számolt el és én vádolom a kor­mányt, mert látom a városokban és a falvak­ban a nyomort, látom az emberek százezreit, akik nyomorodnak, látom az emberek ezreit és ezreit, akik súlyos adókat fizetnek, és nem lá­tom, hoíry nyomorgóknak ment volna a pénz. (Andaházi Kasnya Béla: N^m kan sehol senki semmit!) Hol van a nénz? Számoljanak el vele és emellett ismertessék előttünk ennek a segély­akciónak mérvét, módiait, mert egyetlen egy plusz a miniszterelnök úr pro grammjában az volt, hogy levest maid kannak az emberek, n^ncs meg- a leves, nvomornság van mindenütt. Mi már többet fizettünk Debrecenben eerv fél millió pengőnél, méíris a bankoktól kellett fel­vennünk kölcsönt, hogy n vom orsóin k^t ellát­hassuk v Hol van a pénz? Tudni akarjuk az. el­számolást és azt, hogy milyen ennek la segélye­zésnek a rendszere, A választ nem veszem tu­domásul. (Helyeslés és taps a bal- é& a szélső­baloldalon.) Elnök: Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a, minisztprelnök úrnak Hegymegi Ki=s Pál és Farkas Tibor kénviselő .urak internellációira adott válaszát tudomásul venni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat, akik a választ tudomásul ve«zik ; szíveskedjenek felállani. (Meatörténik.) Többség! A Ház a választ tudomásul veszi. Következik a népjóléti és munkaügyi mi­nisztérium vezeté«ével megbízott miniszterel­nök úr válasza Kéthly Anna kénviselőtársunk internellációíára. Kérem a jegyző urat, szíves­kedjék a választ felolvasni. Herczegh Béla jegyző (olvassa): «T. Ház! Kéthly Anna országgyűlési kép­viselőtársam 1931 december hó 11-én előterjesz­tett, hozzám intézett internellációjára ;a követ­kezőkben vagyok bátor válaszolni: ad. 1. A népjóléti és munkaügyi minisz­térium a nyilvános betegápolás költségvetési hitele terhére a budakeszi Erzsébet királyné-sza­natóriumban 50, a gyulai József és debreceni Auguszta, szanatóriumokban pedig 65—65, Ösz­sze c en^tehát 180 ágyat tart fenn azon vagyon­talan és szanatóriumi gyógykezelé«re alkalmas tüdőbetegek részére, kik semmiféle betegse­gélyző pénztárnak nem tagiai s így szanató­riumi gyógykezelésben egyébként nem részesül­hetnének. Ezen 180 ágy a tényleges szükséglet

Next

/
Oldalképek
Tartalom