Képviselőházi napló, 1931. IV. kötet • 1932. január 14. - 1934. február 24.
Ülésnapok - 1931-43
Az országgyűlés képviselőházának U3. ülése 1932 január 15-én, pénteken. 61 telt képviselőtársamnak azt a felfogását, hogy ezeknek az elemeknek ma* mikor nincs gyülekezési szabadság, nagyobb tér nyílik arra, hogy az országban felfordulást idézzenek elő. A hatóságok ebben a tekintetben résen vannak és módot találnak arra, hogy >a közrend felfordítására irányuló tendenciának útját állják. A kormány és a hatóságok működése megbírálásának lehetősége a legszélesebb körben van f biztosítva az országgyűlés ülésezése, a törvényhatósági közgyűlések és a hírlapok nagy nyilvánossága által. A magam részéről nem tudom belátni, hogy valami előny hárulnék a közre azáltal, hogy ha pl. a köztisztviselők fegyelmi ügyeit népgyűléseken tárgyalnák^ A hivatali visszaélések megtorlása egyébként is a felelős minisztérium kompetenciájához tartozik és én, mint a kormány feje, a legéberebb figyelemmel őrködöm a felett, hogy a hivatalos visszaélésekkel szemben a legszigorúbb megtorlás alkalmaztassák fegyelmi büntetés, illetve bírói eljárás igénybevételével. Hivatali mulasztások, sajnos, mindenkor és mindenütt fordultak már elő és elő fognak fordulni a jövőben is s az ilyenek ellen részemről mint már említettem, a legnagyobb szigorral fogok eljárni. Azonban anélkül, hogy az országeryűlés ellenőrző jogának a legcsekélyebb mértékben való csökkentésére is gondolnék, ki kell jelentenem, hogy nem tartom egészséges állapotnak azt, hogy egyes, sokszor alárendelt ügykörben működő tisztviselők mulasztásával a Képviselőház hónapokon át foglalkozzék, annál kevésbé tudnám azt helyeselni, hogy ilyen ügyek megvitatására, mint azt Farkas Tibor t. képviselőtársam kívánja, népgyűléseket hívjanak össze. Biztosíthatom a képviselő urat, ^ hogy a kormány minden ilyen ügyet a törvény, a jog és az igazság kívánalmainak megfelelően fog elintézni és nincs szüksége arra, hogy erre népgyűlések útján kapjon impulzust. Végül, ami Hegymegi Kins Pál t. képviselőtársamnak a statárium vagy helyesebben a rögtönbíráskodás kihirdetése tárgyában kiadott igazságügymin is zteri rendelet hatályon kívül helyezésére irányuló óhaját illeti, van szerencsém kijelenteni, hogy ezen óthajtást a kormány ezidőszermjt nem találja teljesíthetőnek. Ha az interpelláló képviselő úr figyelemmel kísérte a legutóbbi hetek bűnügyi krónikáját, bizonyára maga is be fogja látni, hogy ilyenféle kívánalmakkal ma nem lehet komolyan előállni. Kérem a t. Képviselőházat, hogy ezen válaszomat tudomásul venni méltóztassék. Budapest. 1932 évi január hó 13. Gróf Károlyi s. k.» Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a viszonválasz joga. (Halljuk bálfelöl. — Kun Béla: Szóval a miniszterelnök úr a gyűlóítilalmat felfüggeszti! Ez volt a felolvasott válaszban.) . Hegymegi Kiss Pál: T. Ház! Ebben a második miniszterelnöki levélben a miniszterelnök úr válaszol Farkas Tibor képviselőtársamnak és nekem együttesen a gyűléstilalom felfüggesztése tárgyában hozzá intézett interpellációkra. A válaszban a miniszterelnök úr megállapítja, hogy a gazdasági helyzet annyira roszszabbodott, hogy a múlthoz képest is most már kétszeres óvatossággal kell kezelni a gyülekezési szabadság kérdését és nem szabad tápot adni annak, hogy a fékevesztett indulatok tömegindulatokká fejlődjenek s a nyugalmat, a vagyon- és életbiztonságot veszélyeztessék. Ebben a válaszában, a miniszterelnök úr azt is kijelenti, hogy a kormány és hatóságok működése úgyis kritizálható, mert állandóan együtt van a parlament, (Derültség és zaj^ balfelől.) azután vannak törvényhatósági gyűlések (Kun Béla: Önmagát dezavuálja a miniszterelnök úr!) és itt van a szabadsajtó, telhát nem is olyan nagyon szükségesek ezek az ülések; itt a parlamentben, a törvényhatósági közgyűléseken és a sajtóban meg lehet bírálni a kormány intézkedéseit. Sőt a miniszterelnök úr ki is oktatja a mi utunkon a parlamentet, midőn^ kifejti, hogy nem is helyesek az olyan nyilvános népgyűlések, amelyek egyes tisztviselők fegyelmi ügyeinek bolygatásával foglalkoznak. Mi ugyan nem tudjuk, hogy hogyan kerülünk ide bele, mert mi ilyen népgyűlés eket nem tartunk, nem tartottunk, nem is lehet tartani, de azt mondja a miniszterelnök úr: nem helyes, hogy az ilyen alárendelt ügykörben működő tisztviselők fegyelmi ügyeivel pl itt a parlament is hónapokon keresztül foglalkozzék. (Zaj balfelől. — Andaházi Kasnya Béla: Mi van a népjóléti dzsungellel 1 ?) A miniszterelnök úr válaszának ez a lényege. Ebben én a következő két ellentétet látom. Összehasonlítom azt a rózsaszínű levelet, melyben ő már a gazdasági élet terén bizonyos lendültséget lát, itt pedig kijelenti, amikor a gyűléstilalomról van szó, hogy ezek a gazdasági bajok fokozódtak, sokkal rosszabbak lettek. Nem tudom, melyik az igaz, a miniszterelnök úrnak ez a levele, vagy az előbbi? (Kun Béla: Vagy egyik sem igaz.) Másfelől a miniszterelnök úr rendkívül fél a tömegvihartól, amely a gvűlések folytán ki fei 1 ődh étik, a vagyon- és életbiztonságot veszélyeztetik, ugyanakkor azonban szinte mellétverőlég nyilatkozik, hogy a rendőrségnek és a karhatalomnak minden eszköze megvan arra, hogy ebben az országban a közbiztonságot fenntartsa. Ha ilyen nagy a közbiztonság ebben az or ö zágban, akkor nem tudom, hogy mi, a parlament tagi ai vagyunk-e azok a veszekedett betyárok, akik tömegvihart tudunk az országban előidézni gyűléseink tartá ö a által, amelytől a miniszterelnök úr olyan rendkívül fél? (Kun Béla: Az egvségespárt biztonsága sem nagy! Ez a baj!) Ha én annak a tömegviharnak okát nézem, akkor inkább azt keU megállpítanom. hogy ezt a tömegvihart a miniszterelnök úrnak és a kormánvuak illára? a (Dinnvés La.ins: Pártjának!) idézi elő elsősorban. ÍTiánvi Márton: Ezt nem komolvan mondja!) Telie a en komolyan mondom t. képvi°előtárjam. Meggyőződésem az. hogy ez a tevékenység nem használ az országnak, és pusztulásba viszi ezt az országot Ha a miniszterelnök úr itt ajánlja a kispolgári társadalomnak, hogy maradion meg a polgári és a nemzeti gondolat mellett, mi meg a miniszterelnök úr hazafiságára anelláluuk. hogy végrp távnzzék már arról a helyről, amelyre sem tehetségénél, sem kvalitásainál, semkoucepcióiánál fnp-va nem alkalmas. (Ügy van! Ügy van! balfelől.) legfeljebb csak a ran .«Ha, jogosítja arra. hogy ebben a nyomorult időben ezt az orsz'áp-ot il ven két a ésrbp.esett helyzetben tart°a. (Kun Béla: Korrumpálták az országot! Koldusbotra juttatták a nénet!) Elnök: Kun Béla képviselő urat kérem, maradjon csendben. (Kun Béla: Láng Lénártnak csak 30 percig volt szabad beszélnie. Kosarat tettek a szájára.) Kun Béla képviselő urat rendreutasítom. Méltóztassék már egyszer az elnök intését figyelembevenni. Hegymegi Kiss Pál: Bűnös az a taktika)
