Képviselőházi napló, 1931. IV. kötet • 1932. január 14. - 1934. február 24.
Ülésnapok - 1931-43
48 Az országgyűlés képviselőházának 43. ülése 1932 január 15-én, pénteken. az előbbi határozat igazolása annak, hogy a v népjóléti miniszter úr megsértette a képviselői mentelmi jogot. Mert ha úgy méltóztattak határozni, hogy ki kell kérni Dréhr Imrét abból a célból, hogy ellene a fegyelmi ein arás meginduljon, abban az esetben, ha a kikérés előtt a miniszter úr eljárást indított és fegyelmi kihallgatásokat eszközöltetett, ajkkor nyilvánvalóan megsértette a mentelmi jogot. A mélyen t. előadó úr, aki, azt hiszem, az anyag teljes birtokában van, lesyen szíves engem ellenőrizni abban, hogy azok, amiket mond'cik, ott vannak az iratokban. Ez világot vet -arra a kérdésre, hogy az előbbi etapban a leglényegesebb dolgok el vannak haPgatva, el van hallgatva az, hogy mire hallgatták ki kikérés nélkül Dréhr Imrét és el vannak hallgatva -azok a jegyzőkönyvek, .amelyek e tárgyban felvétettek. Kötelességemnek tartom, hogy ebben a kérdésben is a legmegfelelőbben tájékoztassam a t. Házat. (Halljuk! Halljuk! balfelöl.) A miniszter úr a nélkül, hogy kikérte volna a # Háztól Dréhr Imrét, megidéztette Kneppó Sándor miniszteri tanásos úrhoz, mint vizsgálóbiztoshoz, aki kérdéseket tett fel neki, amelyek közül csak kettőt emelek ki. Az egyik az, hogy mondja meg, 'hogy a minsztérium rendelkezésére álló gépkocsik kicserélésével kapcsolatos 18.404 pengő költég kinek a felhatalmazására fizettetett ki. Ekkor becsatoltatott az a minisztertanácsi döntés és ezen van a hangsúly, hogy minisztertanácsi döntés alapján fizették ki ezt az összeget a nélkül, hogy erre felhatalmazás lett volna, vagy ez a költségvetésben fedezetet talált volna. Ez nem olyan egyszerű dolog, hogy ezt egy egyszerű fegyelmi ügy keretében lehessen tisztázni. Ha az igaz. hogy a minisztertanács felelőssége is előtérbe lép és itt egy konkrétummal mutatkozik ez meg, akkor nem lesz valami nagyon megnyugtató, hogy a mentelmi jog megsértésének konstatálása mellett az ilyen kérdé c ek is felmerülnek. A másik még érdekesebb dolog a következő. Megkérdezik arra nézve, hogy a népjóléti miniszter székházának vétele körül (Fábián Béla: Ez még egy külön ügy! Erről még beszélni fogok! Nagyon érdekes!) 72.500 pengőt hogyan és honnan vettek igénybe, miből fizették ezeket, mivel ennek semmiféle olyan fedezete a minisztériumban nem volt. amelyből az kiutalható lett volna. (Fábián Béla: Még ma sincs aláírva Gyulay által a vétel!) Erre megadta a felvilágosítási hogy ne rajta keressék hanem ez egészen más intézkedések folyománya. Ha tehát az iratok között fekszik és tudják, hogy ilyen megállapítások történtek egy képviselő kihallgatásánál a nélkül, hogy azt a képviselőt ettől a Háztól kikérték volna, akkor ez a legsúlyosabb megsértése a mentelmi jognak. (Ügy van! balfelől.) Arra sem lehet hivatkozni, hogy ez a bejelentés nem feküdt volna annakidején a mentelmi bizottság előtt. A magam elégtételére és a magam igazolására köteles vagyok itt a Ház színe előtt bejelenteni, úgy, amint a mentelmi bizottság konstatálta, hogy amikor én személyesen megjelentem a mentelmi bizottság ülésén, akkor kijelentettem, hogy abban is megsértését látom a mentelmi jognak, hogy a mélyen t. miniszter úr kihallgattatta Dréhr Imrét és ellene vizsgálatot indított a nélkül, hogy a Képviselőházat ez irányban megkérdezte volna. Kettős tehát a sérelem. Az egyik az, hogy a miniszter úr ügyészként iárt el és ő maga a nélkül, hogy az illetékes ügyészséget megkereste volna, illetékes hatóságnak gerálta mai gát arra, hogy a Házhoz ezt a mentelmi megkeresést elküldje. A másik pedig az, hogy be sem várta a Ház határozatát, fegyelmi eljárásban kihallgatásokat foganatosított. (Váry Albert előadó: Ez igaz! — Hódossy Gedeon: Mint tanút hallgatták ki, nem mint vádlottat!) Bocsánatot kérek, nem méltóztatik ismerni a dolgot. Mint gyanúsítottat hallgatták ki. Nem méltóztatik ismerni az ügyet. Nekem itt vannak kezemben a jegyzőkönyvek. Felelősségre vonták, úgy bántak vele és akképpen kérdezték, mint az a mentegetési eljárás mutatta amelyet itt ma Fábián Béla ismertetett. Bocsánatot kérek, ha ilyen közhitelű akták fekszenek a mélyen t. mentelmi bizottság előtt, — a Kneppóféle kihallgatási jegyzőkönyvek még mind ott vannak — akkor még lehetett kétség aziránt, hogy ez egy má^ik ügy, mint amit utólasr formálisan bejelentettek 1 ? (Váry Albert előadó: Házszabályszerűleg!) Ez ugyanaz az ügy. Es amikor én azt mondottam a mentelmi bizottság előtt, hogy mindezt diffikultáltam. ezt a kérdést el lehetett volna dönteni. (Váry Albert előadó: Házszabályszerűleg nem lehetett!) Minthogy azonban azt látom- hogy a mélyen t. előadó úr azt célozza, hogy ennek az ügynek anyaga tökéletesebb legyen és annak indokolását kellőképpen elő lehessen készíteni, — ami az egyedül helyes álláspont ebben az ügyben — hogy a volt népjóléti minirzter úr, Ernszt Sándor országgyűlési képviselő úr megsértette Dréhr Imre mentelmi jogát, mondom, hogy ez itt kimondható legyen alátámasztott indokolással, okmányokkal és mert a mentelmi bizottság ezzel az üggyel mégegyszer foglalkozni kíván, azért, hogy egy olyan határozatot hozhasson, amely formailag is megfelel a törvény követelményeinek, ezért a törvényesség szempontjából elfogadom az előadó úr javaslatát (Helyeslés.) Elnök: Szólásra következik? Herczegh Béla jegyző : Hegymegi Kiss Pál ! Hegymegi Kiss Pál: T. Ház! En a magam részéről szintén elfogadom az előadó úr iavaslatát, miután Gál Jenő igen t képviselőtársam már kifejtette azt- hogy ebben a kérdésben ezek szerint a mentelmi bizottság szélerebb alapokon igyekezik a tényállást kinyomozni. Méltóztassék azonban talán nekem megengedni, hogy két kérdéssel foglalkozzam ez ügy kapcsán. (Halljuk! Halljuk!) Végtelenül sajnálom, hogy azokat az álláspontokat, amelyek azt mondják, hogy Dréhr Imre nyugalmazott államtitkár ellen fegyelmi eljárást nem kell indítani, én a magam részéről el nem fogadhatom. El nem fogadhatom azért, mert a nyugdíjtörvény rendelkezései. — amelyeket az igen t. felszólalók egyáltalán nemi vettek figyelembe — határozottan imperative megkövetelik, hogy az ellen, aki közpénztárból javadalmat, ellátást, nyugdíjat húz, ha olyan cselekmény gyanújába kerül, amelynek hivatalvesztés lehet a következménye, abban az esetben nyugdíjbahelyezése után i« el kell rendelni a fegyelmi eljárást. Az Uletékes hatóság felelős ezért- felelős, mert három éven belül kell elrendelni a^ eljárást. Ez a nyugdíjtörvénybe azért lett belevéve, hogy a közpénztárból érdemtelen ember semmi címen ellátást ne húzhasson. (Téglássv Béla: Nagyon helyes!) Minthogy az 1848 : III. te. csakis a miniszterek felelősségéről szól, ennélfogva a nyugdíjba helyezett, vagy a valóságos politikai államtitkárokat nem vonja bele az 1848 : III. te a miniszteri felelősségről szóló e törvénycikk hatáskörébe. Nekem tökéletesen mindegy, hogy az illető politikai államtitkár volt-e vagy sem, ha
