Képviselőházi napló, 1931. IV. kötet • 1932. január 14. - 1934. február 24.
Ülésnapok - 1931-53
Az országgyűlés képviselőházának SS. ülése Ï9S2 február SS-án, kedden. 40S jéhen a magyar államnak. Ez az ügy végigment az összes fórumokon, minden fórum elmarasztalta a bukméker-irodákat, úgy hogy ezt az összeget ki keVett volna fizetniök és az államnak már kötelessége lett volna behajtani ra^+nk. E helyett mi történt, t. Képviselőház? Egy nagyon befolvásos közbenjárónak közbenjárására (Kun Béla: Ott nem volt csendőr-sortűz?) ezt a már joírerő^é vált és a bukmékerek "által megfizetendő adóösszeget, — forgalmi adóról van szó! — a pénzügyminisztérium nem ^zorga 1 mázza Miért nincs itt i^ csendőr?! Miért nintenek itt is hajcsárok 10 pengőd napidíjjal?! Miért nincs itt ifc egy adóhivatali tisztviselő, aki kimenien a bukmékerekhez foglalni? Miért nem viszik el a bukmékerek bútorát nyilvános vásárra eladni? Ez is jogerős adókövetelése az államnak! Miért nem méltóztatnak ilyen ügyekben intézkedni? Miért sanyargatják, azt a nyomorult falunépét, ameVnek már az utolsó garasát i" kiszívták az uzsorás pénzintézetek (Ügy wn! Űgn van! balfelöl) s amplv ennélfogva állami köte 1 érettségeinek megfelelni, még ha akar, sem tud. De lehetne ehelyett a javaslat helyett vámpolitikai Javaslatokat is hozni, olyanokat, amelyek az államérdek pzempontiából nae-von előmozdíthatnák a helyzet megkönnyebbítését. A napokban kaptam egy levelet, egy kereskedő írta hozzám E szerint, Németországban ma az a gazdasági vas, — detail eladásról beszélek — amelyet a mezőgazdaság sínvas, patkóvas, stb alakiában használ, a mi pénzünk szerint 16'5 fillér; ugyanaz a vas nálunk 44 fillér. T)e méltóztassanak a szénárakat összehasonlítani. Kü 1 önben én nem akarok ezúttal részletekbe belemenni. (Andaházi Kasnya Béla: A szén grófok!) Lehetne itt nagvon sok olyan dolgot csinálni, amihez nem kell egyék mmt egy kis bátor«ág, sőt még az sem, mert én nem bírom megérteni, hogy a magyar kormány mélyen t. tagjai, egytől-egyig, tetőtől-talpig gentleman úriemberek, mit félnek egy bánvaigazrrafóságtól, mit félnek egy bankibazgatótól, mit félnek akkor, amikor a magyar állam megmentéséről van szó, ilyen befolyásoktól, vagy ilyen esetleges ellenhatásoktól? Azt hiszi a mélyen t kormány, hogyha ilyen ténykedéséért a b^folvá-ok úgy a pártokon és azokon^ a kapcsolatokon keresztül, amelyek vannak és amelyeket firtatni nem akarok. — hi=zen eleget firtatja rnap-a az egységespárt — elérné azt, hogy itt a Házban ilyen kérdésben a kormány megbukik, azt hiszi, hogy akkor, ha mint kormány odaáPna az ország színe elé és azt mondaná, hogy ezt akartam tenni, de megbuktattak ezek és ezek, megbuktattak ezért és ezért, én azonban nem hagyom magamat megbuktatni, hanem ezzel a ténnyel megyek a nemzet színe elé fűnii v**n! Űny vnn! — Taps a bal- és a széUrbaloWalon ) és választatok, hogy akadna-e egvotlenegv választónolfrára ennek az országnak. — talán csak ennen az érdekelt köröket kivéve — aki nem unisono á^aua a kormány há+a mö°é? flga?! Űny vnn! balfelől) Ezekben a kérdésekben méltóztassék a nasry nemzeti érdekek védelmét keresni, nem ilyen piszkos ár javasatokkal állni dő. amelyeknek jelentősége azonban, saïnos. sokkal nagvobb. mint a mi Vet ez a javadat lényegében mutat. (Űay van! Ügy van! a baloWalow.) Itt van azután a tarifapolitika. A vasút a íuno-var állam tulajdona. T.ehet eery vasút fincé 1 ? Azután érrleke-e az államnak vagy vasútnak, mint intézménynek, hogy drága tarifa mellett, üresen szaladgáljanak a vonatok? Nem sokkal okosabb volna-e, ha olcsó áron tele vonatok mennének? Ha olesó lenne úgy a személy-, mint az árudíjszabás, akkor ezek a vonatok nem szaladgálnának üresen, npm állnának a tehervagonok ezrei kihasználatlanul, félretolva a mellékvágányokon, hanem megindulna e^en a t-^eu \$ a jpviilá« folyamata- Itt is esrv ki^néldával szolgálok Mert ilyen apró póld^k világ-í+jpk meg a legjobban a helyzetet, fHallak! balfelől) Két hete vagy lehet bárom hete is annak, hogy hívott disznókat «»állíttattam fel Budapestre. Darabámként küldtpm fel a szállítmányt frr a Bálatonboírlár—Ferencváros pályaudvar távolságon nyolc darab hízott disznó vasúti költsége 117 pengő volt. Már nem tudom biztosan, most mér nem emlékszem rá. hogy 107 vagy 117 pengő volt-e. elég az hozzá, hopy akkor kiszámítottam, hogv egy disznó felszállítana körülbelül 14 pengőbe került Ugvan^kkor bekértem az Állam valutáktól a személydíjszabást «î ebből megállapítottam, hogy egy bízott di=znó utazási költségével szeméVvonaton utazhatott volna fel p*rv TI és egy TIT. osztályú utas. fÉJénk afirültséa.) Ebből most niár p=>ak két konzekvenciát lehpt levonni, (^un Béla: Abszurdum ez a tarifapolitika! — Zaj.) Ebből a tényből most már c=ak két megállapítást lehet tenni Va^v azt megállapítani. bo"-v a mi teheráru tarifáink valóságéul az őrülettel határosak, vagy pedig azt megállapítani, h^or ezentúl ültps^ük bp a bízott disznókat a ITT, é° a TT oc 7+ál vb a; fDerültséa és taps a bal- és $"ólsnbaloldalon.) mert, ugyanazzal a jogfral, ameïlvel a «zemély ntazhatik, ha megfizeti a tarifát miért ne utazhatnék az a malac I«. (Elnök csenget*) Tisztelettel kérem beszédidőmnek egy félórával való meghosszabbítását. Elnök: Kérdem a t Házat méltóztatnak-e a kért meghosszabbítást megadni? fMegadjuk.) A Ház a meghosszabbítást mepradta. Gaal Gaston: T. Képviselőház! Mármost — hiszen nem élek viasza sokáig a t. Ház türelmével — nagvban és egészben azzal, amit ennek a javaslatnak a k^ete kanosán és ezzel kapcsolatban az általános gaz^asári politikáról mondottam és azokról az irányokról, amelyeket követnünk kell. amit lényegbevágónak tartottam, úgy is mindent 'elmondottam. Még talán csak egy kérdésre térhetnék ki. ez azonban már igazán olyan messze e~ik ennek a gazdasági javaslatnak a tárgyától hogy iogo°au tételezhettem fel, hogy az elnök úr rám °zól, hogy maradiak a tárgvnál Ezek azok az általános közkormánvzati hibát és hiányok- ame"'Vk kétségtelenül konstatálhatok s amelyek bizalmi kríziseket és ba=onló kríziseket idéznek elő i3 amelyek végeredményben szintén kihatnak a mi gazdasági életünk télies vísszaesésére és elkorc c n<=n^éepra (Üay van! Ügy van! a bal- éft a srélsöbalo 1 dalon ) Azonban éupen ezért ezekről a kérdésekről: szabadságjogok, tisztességes közigazgatás r»anamák ki verése és kiküszöbölése. (T/ázár Miklós: összeférhetlen^ég!) az áll áthalmozások megszüntetése, a" összef erőtlenség, az álláshalmozások rendezése, azután a titkos vá lasztóíog. fVfgy van! Jlgn van! a. bal- és a s^élsrjbaloldnlon.) szóval mindazokról a kérdésekről. ameVek a közélet megtisztítására és ezzel a p-azda c ági élet rekonstruálására kétségtelenül hatással volnának, bőven lehetne beszélni, de készséggel elismerem, hogy ennek a törvényiavaslatnak kancsán ez bizonvos erőszakolt, logikai összekapcsolást jelentene, (Farkas István: Pedig összefügg vele!) Éppen KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. IV. 56
