Képviselőházi napló, 1931. IV. kötet • 1932. január 14. - 1934. február 24.

Ülésnapok - 1931-52

Az országgyűlés képviselőházának 52. János t. képviselőtársam módosító indítványának, mint a most előterjesztett ellenzéki módosító indítványnak elutasításával, a szöveget változatlanul méltóztassék elfogadni. Azok az aggályok, amelyeket t képviselőtársaim előterjesztettek, egyáltalában nem bírnak semmi alappal, mert ha a dolog úgy lenne, mint ahogy Györki t, képviselőtársam beállította, akkor valóban meggondolandó volna, hogy szabad-e ilyen intézkedéseket hozni, amelyek a szegény embereket mindenféle jogorvoslattól elzárják. De először is méltóztassék tudomásul venni — amit már az általános vita során mondottam — hogy ezek a kérdések, amikor a bírósághoz kerülnek, már egy többfokú közigazgatási retortán mentek át, már különböző orvosi vizsgálatokon és végül az autonómia döntésén mentek át, s még ennek tetejében van a törvény által megengedett jogorvoslat, illetőleg kereset a királyi bírósághoz. Tehát egyáltalában nem^ áll az, hogy igen széles körben ne tárgyalnák le ezeket az ügyeket. Áll azonban az, hogy ezeknek az ügyeknek túlnyomó része olyan összegű kereset, amilyen összegű kereset alapjában véve, ha más címen indíttatik, a mai jogszabályok értelmében nem élvezi a jogorvoslat lehetőségét, hanem végleges elintézést nyer a királyi járásbíróságoknál. Nincs tehát indokoltsága annak, hogy ezekben az ügyekben az általános szabályok alól kivételt tegyünk, itt még egy fokot engedjünk és ezeket az ügyeket még a királyi Táblához is fel lehessen vinni. A fórumoknak olyan fokozásáról volna itt szó, amilyen fokozást a mai viszonyok között fenntartani nemcsak hogy nem lehet, de nem is indokolt. Annál kevésbbé volna indokolt viszont az, hogy ilyen, alapjában egyszerű természetű kérdésekben, mint a táppénz, terhességi, gyermekágyi és szoptatási segély kérdése, megkülönböztetéseket tegyünk az értékhatár tekintetében. Mert hiszen bárki kerül ebbe a helyzetbe, arra nézve nem az összeg, hanem a lényeg a fontos, az, hogy jár-e neki ennyi, vagy nem? Nem is lehet demokratikus felfogás az, amely ilyen kérdésekben jogorvoslatot ad olyan valakinek, akinek gyermekágyi segély címén fizetésének magasabb volta miatt többre van igénye, mint a nagy tömegnek, amelyre nézve alapjában véve a gyermekágyi segély még sokkal fontosabb, mint a magasabb fizetésűekre nézve. Nem tartanám tehát demokratikusnak, helyesnek és az egyenlő elbánás elvével összeegyeztethetőnek, ha azt az ötletet valósítanék meg, amelyet t. képviselőtársam megpendített, hogy itt értékhatár szerint legyen legalább bizonyos fellebbezési jog és lehetőség a, Táblához. (Kóródr Katona János: Értékhatár nélkül!) Én a magam részéről abban a meggyőződésben vagyok, hogy ez a rendelkezés, amely a törvényjavaslatban van, a jogegységet sem veszélyezteti, mert hiszen a fennálló jogszabályok szerint mód és lehetőség van arra, hogy most már az igazságügyminisztérium, mint felügyeleti hatóság, minden, a törvénytől eltérő vagy egymással összhangban nem levő joggyakorlatot figyelemmel kísérve, jogegységi döntést provokálhasson ki. Erre való figyelemmel nem kell attól tartani, hogy a jog-orvoslati fórum hiánya a jogeg-ységet veszélyeztetné . Be egy felhívást és kérést intézek t. képviselőtársamhoz és mindenkihez, aki a munkásbiztosítási joggyakrolatot tárgyilagos figyelemmel kíséri. Minden olyan esetre, amikor azt hiszik, hogy a jogegységet veszélyezteti ülése 1982 február 19-én, pénteken. 377 valamely döntés — azt hiszem, itt különösen arra gondolnak, hogy egy-egy vidéki járásbíróságnál kellő praxissal esetleg nem rendelkező bíró hozott döntést — méltóztassanak az igazságügyminiszter figyelmét felhívni', amikor is az igazságügyminiszter a törvényben biztosított, jogegységet formáló jogkörével élni fog. mert élnie kelt. Ilyen körülmények között tehát kérem a szövegnek változatlanul való elfogadását. (Helyeslés jobbfelől.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Képviselőházat, méltóztatik-e a 31. §-t eredeti szövegében, szemben Györki Imre, Propper Sándor és Kóródi Katona János képviselő urak indítványával, elfogadni, igen vagy nem? (Igenli A Ház az eredeti szöveget fogadta el és Györki Imre, Propper Sándor és Kóródi Katona János képviselő urak indítványait mellőzte.. Következik a 32. §. Kérem annak felolvasását. Patacsi Dénes jegyző (olvassa a 32—35. §-okat, amelyeket a Ház észrevétel nélkül változatlanul elfogad. Olvassa a 36. §-t): Györki Imre! Györki Imre: T. Ház! Ebben a szakaszban egy értelemzavaró «is» szócskának a törlését kérem. Azt mondja ez a szakasz (olvassa): «Az Országos Társadalombiztosító Intézet, mielőtt a balesetbiztosítási kötelezettség szünetelésére vonatkozó határozatát hivatalból való felülvizsgálatra a budapesti kir. ítélőtáblához felterjesztené, határozatát a munkaadóval közli és a határozat rendelkező részét a társadalombiztosítási ügyek hivatalos közlönyében, vagy ha ilyen nincR: az állam hivatalos lapjában is közzététeti.» Ha ilyen nincs, akkor nem lehet ott is közzététetni, úgyhogy ennek az «is» szócskának törlését, kérem. (Propper Sándor: Ehhez hozzájárul a miniszter úr!) Elnök: Kíván-e még valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom. Az igazságügy miniszter úr kíván szólni. f Zsitvay Tibor igazságügyminiszter: T. Ház! Az imént előterjesztett stiláris módosításhoz hozzájárulok. (Propper Sándor: Das kostet nichts!) Elnök: A tanácskozást •befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e az eredeti szöveget, szemben Györki Imre és Propper Sándor képviselő nrak indítványával, elfogadni, igen vagy nem? (Nem!) A Ház az eredeti szöveget nem fogadta el, ennélfogva a Györki Imre és Propper Sándor képviselő urak módosító indítványával jelentem ki elfogadottnak. Következik a 37. §. Kérem annak felolvasását. Patacsi Dénes jegyző (olvassa a 37—M. §-okat, amelyeket a Ház észrevétel nélkül változatlanul elfogad. Olvassa a 45. ~§-t). Elnök: Az előadó úr kíván szólni. Erődi-Harrach Tihamér előadó: T. Ház! Tisztelettel._ indítványozom, hogy a 45. § a következő új mondattal bővíttessék (olvassa): «Ezekben a perekben illetékmentes az ügyvédi meghatalmazás is, ha az kizárólag az adott perben való képviseletre jogosít és e mellett semmiféle más kikötést vagy rendelkezést nem tartalmaz.» Miután az illetékmentesség van elvileg kimondva, ennek logikai folyománya, hogy az illetékmentesség az ügyvédi meghatalmazásra 52*