Képviselőházi napló, 1931. IV. kötet • 1932. január 14. - 1934. február 24.

Ülésnapok - 1931-52

376 Az országgyűlés képviselőházának 52. ülése 1932 február 19-én, pénteken. tésével az eredeti szöveg elfogadását. (He­lyeslés jobb felől.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyil­vánítom. Következik a határozathozatal. A 29. § eredeti- Fzövege meg nem támadta­tott, azt tehát elfogadottnak jelentem ki. Ellenben egy pótlást adtak be Györki Imre és_ Propper Sándor képviselő urak. Kérdem te­hát a t. Házat, méltóztatnak-e ezt a pótlást el­fogadni, igen vagy nem? (Nem!) A Ház a pótló indítványt nem fogadta el. Következik a 30. §. A jegyző úr felolvassa a szöveget. Patacsi Dénes jegyző (olvassa a 30. §-t, melyet a Ház észrevétel nélkül változatlanul el­fogad. — Olvassa a 31. §-t.) — Kóródi Katona János! Kóródi Katona János: T. Ház! (Halljuk! Halljuk!) A 31. §-nál már a bizottsági tárgya­lás alkalmával bátor voltam kifogást emelni a fellebbezési fórumoknak elzárása miatt és javasoltam a 31. § 2. bekezdésének elhagyását. Indítványom azt célozza, hogy a 31. §-nak 2. bekezdése, mely a felfolyamodásnak akadálya, teljesen kihagyassék az egész törvényjavaslat­ból. Szerény nézetem szerint nem fog a bíró­ságoknak munka« zaporulatot okozni, ha a felek a fellebbezési fórumokat kimeríthetik, ezzel szemben nagy elkeseredésnek vesszük elejét, ha ezeken a fórumokon az ügyeket végigvisz­szük. Tisztelettel^ kérem tehát módosító indítvá­nyom elfogadását. Elnök :^ Szólásra következik? Patacsi Dénes jegyző: Györki Imre! Györki Imre: T. Képviselőház! Nekem a 31. § második bekezdése ellen van súlyos ki­fogásom. Ez a rendelkezés ennek a törvény­javaslatnak egyik legsúlyosabb rendelkezése, amelyet az igazságügyminiszter úr itt keresz­tül akar hajszolni és ezzel tulajdonképpen agyonvágja az egész társadalombiztosítási bíráskodást. A szakasz ezzel a rendelkezésével megöli^ az egész társadalombiztosítási bírói intézményt. Tényleg eléri^ azt a célt, amelyet el^ akar érni, hogy munkásbiztosítási bírásko­dás a jövőben nem lesz, és nemhogy több bí­róra nem lesz szükség ennek & rendelkezésnek életbelépése után, hanem még a bíróságok tagjainak jelenlegi száma is legalább felére lesz redukálható, annyira leapad a bíróságok elbírálása alá kerülő ügyek száma. Aki a statisztikát nézi, hogy hogyan osz­lanak meg a munkásbiztosítási bíráskodás kö­rébe tartozó ügyek, az láthatja, hogy az ügyek legjelentékenyebb része a betegségi bizto-ítási ügyekkel kapcsolatos. Betegségi biztosítási ügyek ölelik fel a táppénzszolgáltatásokra, a gyermekágyi segélyszolgáltatásokra, a terhes­ségi segélyszolgáltatásokra, valamint a fél­táppénzre vonatkozó igényeket. Ha a minisz­ter úr most abból indul ki, hogy mindazokat a segélyigényre vonatkozó ügyeket, amelyek a betegségi biztosítással kapcsolatosak, egy fó­rum megítélése alá bocsátja és ezekben az ügyekben a fellebbezési lehetőségeket teljesen kizárja, akkor a judikatúrában olyan intéz­ményt teremt meg, amelyhez fogható egyálta­lában nincs, mert bármelyik más ügykörben, mindenütt legalább egyfokú fellebbezésnek van helye, kivéve az egészen bagatell összegek iránt indított pereket. Itt ellenben meg akarja honosítani a miniszter úr azt a rendszert, hogy fellebbezésnek egyáltalában nincs helye, csak egyfokú elbírálásnak teszik ki ezeket az ügyeket, amelyeknél szerencsétlen szegény em­berek igényeinek elbírálásáról van szó. Azért tehát arra kérem a miniszter urat, hogy az utolsó pillanatban gondolja meg még egyszer ezt a kérdést és szociális törvényalko­tásával ne kövessen el harakirit ezeken a sze­rencsétlen ügyeken, hanem igenis adja meg a lehető-égét a fellebbezésnek r legalább olyan mértékben, mint amilyen mértékben cLZ ti Ja" rásbírósági hatáskörbe tartozó ügyeknél fenn­áll, vagyis azokban az ügyekben, amelyek ta­lán kisebb összegekre vonatkoznak, mellőzze^ a fellebbezést, ha már takarékoskodni akar ép­pen e bíráskodás terén és nem takarékoskodik más téren. Mert sokkal jobb, kellemesebb és szimpatikusabb volna az igazságügyminiszter úr szempontjából, ha például a főudvarnagyi bíróságnál kezdené meg a ( takarékoskodást. (Zsitvay Tibor igazságügyminiszter: Nem az én tárcám körébe tartozik!) Erre vonatkozóan azonban az igazságügyminiszter úrnak egyet­len kijelentését, egyetlen nyilatkozatát nem hallottuk. (Zsitvay Tibor igazságügyminiszter: Nem az én tárcám körébe tartozik!) De a mi­niszter úr tagja annak a kormánynak, amely ezt a rendszert itt ez alatt a 10 év alatt kite­nyésztette. Miniszter úr, ne tessék magát ki­vonni a kollektív felelősség alól! (Zsitvay Ti­bor igazságügy miniszter: Nem is teszem!) A miniszter úr is mitmacholt minden jót és rosz­szat, a tékozlástól kezdve... (Zaj a jobbolda­lon.) Elnök: Figyelmeztetem a képviselő urat, hogy most a 31. §-t tárgyaljuk. Györki Imre: Tudom. Ne méltóztassék az­zal előállani, hogy ez nem a miniszter úr hatás­körébe tartozik. A főudvarnagyi bíróság is egy bírói fórum, .a miniszter úrnak tehát, ha az'nem tatozik a hatáskörébe, igenis, azt kel­lene mondania: nem engedem a szociális bizto­sítást megnyomorítani mindaddig, amig van főudvarnagyi bíráskodás Magyarországon. Ez volna a miniszter úr kötelessége, mert amikor ön hivatva van az igazság fölött őködni és amikor pecsétőre ennek az országnak, akkor igenis látnia kell önnek, hogy nem lehet az, hogy itt egy ilyen bíróságot, mint a főudvar­nagyi bírósás-, fenntartsunk, ellenben meg­nyomorítsuk a szociális bíráskodást. Elnök: Kérem a képviselő urat, hogy ne be­széljen erről, mert ez nincs .a tárggyal semmi­féle összefüggésben. Györki Imre: Igenis, összefüggésben van az­zal .,. Elnök: Dehogy van! Györki Imre: ... hogy egyáltalában itt, ezeknél a szociális ügyeknél nem adják meg a fellebbezés lehetőségét azoknak a szerencsétlen embereknek, akik egészségük védelmét kérik, táppénzeket, gyermekágyi segélyeket akarnak igényelni. Ez a kérdés igenis, idetartozik és nem tudom megérteni, miért olyan kényes kér­dés ez, hogy a főudvarnagyi bíráskodásról eb­ben a vonatkozásban nem lehet beszélni. Tes­sék a takarékoskodást ott kezdeni, itt pedig tessék a miniszter úrnak lehetőséget adni arra, hogy ezeknek a szerencsétlen embereknek fel­lebbezési ügye is elintézést nyerjen és ne egy fokon intéztessenek el ezeknek ügyei. Ezért kérem, méltóztassék a kérdést elin­tézni és beterjesztett módosításomat elfogadni. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Patacsi Dénes jegyző: Senki sincs felje­gyezve! Elnök: A vitát bezárom. Az igazságügy­miniszter úr kíván nyilatkozni. Zsitvay Tibor igazságügyminiszter: T. Ház! Tisztelettel kérem, hogy úgy Kóródi Katona

Next

/
Oldalképek
Tartalom