Képviselőházi napló, 1931. IV. kötet • 1932. január 14. - 1934. február 24.
Ülésnapok - 1931-50
Äz országgyűlés képviselőházának 50. ülése 1932 február 17-én, szerdán. 323 terpellációja a miniszterelnök úrhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpellációt felolvasni. Patacsi Dénes jegyző (olvassa as interpelláció szövegét): «Interpelláció a miniszterelnök úrhoz. Mivel a nyári időszámítás bevezetése tekintetében a napisajtóban különféle hírek jelentek meg, viszont a kérdés már most aktuális, kérdezem, hajlandó-e a t. miniszterelnök úr az országot a kormány á.láspontjáról tájékoztatni és a szükséges rendelkezéseket sürgősen megtenni*? Szilágyi Lajos s. k.» Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Szilágyi Lajos: T. Képviselőház! Egy perc alaitt elmondhatom interpellációm indokolását. A feltett kérdéshezi csak annyit akarok hozzáfűzni, hogy én a nyári időszámítás bevezetésének óriási nagy fontosságot tulajdonítok, azt nagyon gazdaságosnak tartom a takarékosság szempontjából is, azt elsőrangú fontosságú kormányintézkedésnek ítélem és mivel tudomásom szerint nálunk sokkal gazdagabb államok is rátértek erre a rendszerre, mi, a szegényebb állam, az én megítélésem szerint méginkább rá vagyunk kényszerítve arra, hogy minden olyan dolgot, amely takarékosságot jelent, amely gazdaságosnak látszik, nálunk rendszeresítsünk. Természetesen tudatában vagyok annak, hogy ebben a tekintetben más országokhoz a velünk való közlekedésünk kapcsolatai érdekében alkalmazkodnunk kell. Ebben a tekintetben természetesen tájékozva nem vagyunk. Tudomásom van arról, hogy a kormány ebben a tekintetben tárgyalásokat folytat, az igen tisztelt miniszterelnök úr nyilatkozni is méltóztatott valamely napilapban ebben a tekintetben, interpellációm tehát tisztán arra szorítkozik, hogy (Az elnöki széket Puky Endre foglalja el.) kérem az igen tisztelt miniszterelnök urat, hogy ezt a kérdést minél előbb balra vagy jobbra eldönteni méltóztassék. M'ndenestre pedig országos fontosságúnak tartanám, ha a miniszterelnök úr nyilatkozni méHóztatna abban a tekintetben, hogy mi az álláspontja a nyári időszámítás behozatala kérdésében. Elnök: A miniszterelnök úr kíván válaszolni. Gr. Károlyi Gyula miniszterelnök: T. Ház! A nyári időszámítás bevezetését a kormány úgy gazdasági, mint takarékossági, egészségügyi és társadalmi szempontból igenis nagyon kívánatosnak tartja és nagyon óhajtaná ezt megvalósítani. Ennek meg valósi tágra azonban nem függ kizárólag mitőlünk, ez szoros kapcsolatban van nemzetközi közlekedési viszonyainkkal, a vasúti menetrendekkel. Mi nem izolálhatjuk magunkat, mielőtt tehát ilyen lépést rendeletileg vagy törvényhozásilag elhatároznánk, szükséges az, hogy a kérdés a velünk szomszédos., államokkal és különösen a nagyobb államokkal megtárgyaljuk. Erre különben kötelezve is vagyunk nemzetközi vasúti szerződések kapcsán. Ezek a tárgyalások folyamatban is vannak, arról azonban, hogy mennyire fognak sikerre vezetni, a mai napon nem vagyok abban a helyzetben, hogy nyilatkozni tudnék. Azt már most kijelentem, hogy a magyar kormány mindenesetre igyekezik ezt a dolgot úgy megoldani, hogy a nyári időszámítást bevezethesse, mert ismétlem, meggyőződésem is az. hogy ez jóformán minden szempontból határozottan előnyös és kívánatos volna. Ha azonban ez olyan nemzetközi nehézségekbe ütköznék, amelyeket elhárítani nem ludunk, akkor erre az esztendőre el kellene tekintenünk attól, miután most már az idő meglehetősen előrehaladott. Nem tudok kötelező, de még valami nagyon biztató kijelentést sem tenni a t. Háznak most az iránt, hogy nemzetközi relációban sikerülni fog a tárgyalásokat olyan mederben bevégezni, ahogy mi azt óhajtiuk. Egyelőre kérem, méltóztassék ezzel a válaszommal beérni és azt tudomásul venni. (Helyeslés.) Elnök: Az interpelláló képviselő úr a viszonválasz jogával kíván élni. Szilágyi Lajos: A miniszterelnök úr válaszát köszönettel tudomásul veszem. Elnök: Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a miniszterelnök úr válaszát tudomásul venni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a választ tudomásul vette. Következik Dinich Ödön képviselő úr interpellációja, kérem annak felolvasását. Patacsi Dénes jegvző (olvassa): «Interoelláció a belügy- és a pénzügyminiszter urakhoz. Van-e tudomásuk a miniszter uraknak arról, hogy a községi közalkalmazottak országszerte hónapok óta nem kapják meg fizetésüket? Történt-e intézkedés, hogy ez a szomorú eset Tnifilőbb orvosoltassék?» Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Dinich Ödön: T. Ház! Különös szerencsémnek tartom azt. hogy a miniszterelnök úr itt van ebben a percben, amikor el akarom mondani in+or-nf» 11 óvómat fí7 '? v t m^t bátorkodom egy tiszteletteljes tanácsot felajánlani a miniszterelnök úrnak és az igen tisztelt kormánynak. (Jánossy Gábor: Halljuk a tanácsot! — Felkiáltások a, baloldalon: Pedig nem, is kormány főtanácsos! *- Zaj ) Az volna az én tanácsom, hogy ezeket a. bizonyos szerdai napokat, amikor módja van a kénvi selonek arra, hogy elmondhassa interpellációit, ne hagyják ki a számítá.abó 1 (Zai és mozgás.) akkor, amikor néha-néha összehívnák a Képviselőházat. Ezideig mindig az történt, hogy amikor öszszehívtak bennünket, akkor csütörtökre vagy péntekre hívták össze a Házat, a szerdai nap mindig kimaradt (Farkas Gyula: A múlt szerdán ünnep volt. hamvazószerda!) és így nem volt mód arra, hogy elmondhassuk interpellációinkat. Pedig tessék elhinni, hogy ez egészen rossz politika, mert hiszen az interpelláció az ország panaszának idehozása. Nagyon sok oVan dolgot, amit lát az or ű zág, egy in terriená ció keretében elmondhatunk- az itt elintéződhetik, vagy pedig bizonyos kijelentének történnek s az ország közvéleményét bizonyos mértékben azzal is meg lehet nyugtatni Mert azt esak nem mondhatja penki sem, hogy az ország közvéleménye valami nagyon nyugodt lenne. Az a tárgy, amelyben most interpellálni fogok, bizonyos mértékben már ki^ van merítve, megelőzött Brogli t. képviselőtársam, aki a kormánypárt részéről elmondta abban a keretben, amely keretben egy kormánypárti képviselő a mostani időkben ritkán meri elmondani az interpellációt (Zaj és ellenmondások a jobboldalon. — Jánossy Gábor: Dehogy nem meri! Mindig el meri mondani, nem kell ide különös bátorság! — Dinnyés La.ios: Csak pártvacsorán mondják el! — Zaj. — Elnök csenget.) T képviselőtársam elég bátran adott szót a községi jegyzőik és közalkalmazottak bajainak. T. Képviselőház! Ha valamelyik pártnak... (Zaj a jobb- és a baloldalon.) 44*
