Képviselőházi napló, 1931. IV. kötet • 1932. január 14. - 1934. február 24.

Ülésnapok - 1931-50

310 Az országgyűlés képviselőházának i pénzügyi államtitkár úrtól szubvenciót valamely közhasználatú gépjárómű-vállalat számára, amikor tudom, hogy az államkassza e tekintetben mennyire korlátozott lehetőségek között van. Azután jött egy másik törvény, amely megint örömmel üdvözöltetett az ezen a téren működő vállalatok között: a kartelltör vény. Mindenki fellélekzett: íme tehát a kormány mégis akar valamit, ime a kormány rendet akar csinálni ezen a téren, ime tehát a kormány megrendszabályozhatja majd az ásványolajiparvállalatokat, ha azok diktálni fognak a benzinkérdésben. Ezt várta az ember a kartelltörvénytől és csak sajnálhatja az ember, hogy annak végrehajtási utasítása egészen a legutóbbi napokig késett. E közben azonban, a helyett, hogy az új törvények áldásos hatásait élvezhették volna a gépjárómű-vállalatok, egymásután jöttek a fenyegető hírek. Az egyik hír az volt, hogy a közutak; rendbehozatalát a gépjáróművek újabb megadóztatásával kísérelik meg. Egy másik elgondolás a budapesti Dunahidakat akarta megépíteni abból a pénzből, amelyet még az automobiltulajdonosokból ki lehet facsarni, azzal az indokolással, hogy a hidakat is többnyire az automobilok fogják használni. Azután jött egy másik gondolat, amely különösen ennek az agrárjellegű többségi pártnak nagyon kedves volt, amikor a közmunkaváltság mérséklésé- . nek tervével hozták kapcsolatba, r junktimba a génjárművek fokozottabb megadóztatásának kérdését. Végül pedig volt idő, amikor általában az államkasszában mutatkozó hiányok pótlására gondoltak az automobilok fokozott megadóztatásával. A forma maga különböző: egyszer beszéltek benzinadóról, másszor beszéltek az ásványolaj iparvállal at ok kényszertársulatának kierőszakolásáról és a behozatalnak egy kézbe vételéről és az árdiktálás remánységét is megcsillogtatta előttünk az igen tisztelt pénzügyi kormány. Végül azután mi történt? Végül azttitán jött egy rendelkezés karácsony és újév között meglepően, az érdekeltségek minden megkérdezése nélkül, a 33-as bizottság egy szótöbbségével megerősített formában. Most mi az indokolás? Az indokolás az, hogy egyrészt az államkassza számára iijabb bevételekről kellett gondoskodni, másrészt pedig az, hogy a mezőgazdasági szeszfőzdék részére a szesztermelés megszűnt gazdaságos valami lenni, a költségeket az árakkal fedezni nem lehet, így tehát kellett valami intézkedés. Mit jelent ez a rendelet? Ez a rendelt azt jelenti, hogy az úgynevezett motalkót, vagyis a szesszel kevert benzint úgy megdrágította a kormány ezzel a rendelkezéssel, hogy minden elfogyasztott kilógramm üzemanyag 10*4 fillérre drágult. El lehet képzelni, hogyan bírják ki ezt a gépjáróművállalatok. Itt mindjárt tiltakozom

1 az ellen, hogy a kormány Weiss Fülöp autóját azonos elbírálás alá vonja a budapesti pirostaxis szegény bérautósok autóival, mint ahogy tiltakozom az ellen is, hogyha a mezőgazdasági szesztermelésnek hóna alá akar nyúlni a kormány, akkor egy kisebb mezőgazdasági szeszfőzdét azonos elbírálás alá vegyen a dúsgazdag ipari szeszgyárakkal. Ez az egy kalap alá való vétel .szörnyű igazságtalanság és amiként nem vagvok hajlandó szót emelni a személyautók tulajdonosai érdekében ... Elnök: A képviselő úr beszédideje lejárt; szíveskedjék beszédét befejezni l W. ülése 1932 február 17-én, szerdán. Szilágyi Lajos: Tisztelettel kérek negyedórai meghosszabbítást. Elnök: Méltóztatnak megadni? (Igen!) A kért meghosszabbítást a Ház megadja. Szilágyi Lajos: ...annál inkább szót emelek a közhasználatú gépjáróinű vállalatok érdekéiben, amelyek közé sorozom Magyarország összes autóbuszait, összes árufuvarozó teherautóit, Összes autótaxijait és összes bérautóit. Amiként nem vagyok hajlandó a Weiss Manfréd-gyár teherautói érdekében f 'egyetlen szót sem emelni itt a parlamentben, éppúgy az egészen egyszerű árufuvarozó teherautók védelmében mindnyájunknak kötelességünk itt magunkat a végletekig exponálni. Minden országban megkülönböztetik a közhasználatban álló gép járóműveket a magánhasználatban álló gép járóművektől, csak, nálnk nem. (Egy hang jobbfelől: Ez így van!)

r Es érdekes, hogy míg itt a közhasználatú gép járóművek úthasználati díjat fizetnek, a magánhasználatban levő autók tulajdonosa^ úthasználati díjat nem fizet. Míg a közhasználatú autónál a közúti adó kulcsa hátrányos, mert a nehéz magyar gyártmány önsúlya után adózik, addig a magánszemélyek tulajdonában levő személyautónak adókulcsa ^sokkal enyhébb, sokkal kedvezőbb, mert az lóerő szerint adózik. És miközben normális elbírálás^ alá vonhatók a személyautók bármikor, akként nem lehet azonos elbírálás alá vonni a közhasználatú gépjárómű vállalatokat akkor, amikor azok átmeneti stádiumban vannak; éppen ebben az esztendőben^ mennek át az új rendszerre, most vannak az átmenet küszöbén. Ha arra gondolok, hogy a közhasználatú gépjáróművek tulajdonosait magyar gyártmány használatára kötelezik, ; a magánautók tulajdonosai piedig szabadon vásárolhatnak külföldi autót a maguk használatára tetszésük szerint, akkor megint csak megkülönböztetést kell tennem, bármilyen ridegen nézem is a fiskus érdekeit. A személyautók tulajdonosainak a közteherviselési képessége mégis csak aránylag sokkal nagyobb, mint a közhasználatú gépjáróműv állal átok tulajdonosainak. (Az elnöki széket Czettler Jenő foglalja el.) Más országokban is, a szomszédos Ausztriában is sokkal előnyösebb elbírálás alá vonatnak a közhasználatú gépjáróuiűvállalatok autói, mint a személyautók. Es ^kapcsolatba hozni ezzel a szesztermelés kérdését: nem tudom, kinek jött ez a gondolata. A benzinnek ^szesszel való kötelező keverésénél azonban törvénybe iktattuk azt a szabályt, hogy a szesszíel való keverése a .benzinnek nem okozhat üzemanyagdráffulást, és amikor néhánv hét elmúlik, ezt az álláspontot arculcsapják és minden további indokolás nélkül a szesztermelés érdekében felemelik az üzemanyag árát az összes automobiloknál. A gépjárómüvállalatoknak a szesztermeléshez semmi közük nincs, nem is volt soha; nincs is beleszólásuk mindabba, ami ott történik. Utóvégre azzal, hogy a termelendő szeszkontingenst hoayan osztja el a kormány, a gépjáróművállalatok nem tudnak foglalkozni. A nyeisanya^ megválasztásába, abba, hogy krupliból főzik-e a motorszeszt, vagy külföldről behozott melaszból t csinálják-e, mindebbe beleszólásuk a gépjárómüvállalatoknak nincsen. A nyersanyag árának alakulását nem kísérhetik figyelemmel, sem arra befolyással nem lehetnek. A szeszkategóriák kialakítása, a fogyasztás irányítása, stb. nlind távol és mész.-