Képviselőházi napló, 1931. IV. kötet • 1932. január 14. - 1934. február 24.

Ülésnapok - 1931-50

302 Az országgyűlés képviselőházának 50. ülése 1932 február 17-én, szerdán. nosnak és eredményesnek bizonyult a nemzetközi háborús kapitalizmussal, a nemzetközi ágyútröszttel egy tálból cseresznyézni. Fel kell hívnom a figyelmet arra, hogy a szokásos praktikák mindig úgy indultak: ha adsz megrendelést — kapsz kölcsönt. Egy egész sor kis ország jutott így kölcsönhöz, de a kölcsön ellenértéke megfelelő háborús szállításokban keresendő. A jelen esetben erre konkrét számadatok nincsenek, de igen fontos volna, ha e tekintetben is a miniszter urak megnyugtatással szolgálnának, mert hiszen tudjuk azt, hogy mi megy végbe ezidőszerint a világon s tudjuk azt, hogy milyen nem is kétes, hanem egészen nyilvánvaló^ szerepe van a háborús uszításban anyagilag érdekelt nemzetközi fegyvergyártó kapitalizmusnak abban, hogy országokat és népeket felhecceljen, hogy országokat és népeket egymás ellen uszítson. Emlékeztetek arra a kijelentésre, amelyet egy nála járt pacifista nő-küldöttségnek a francia békepolitika nagy embere, Briand volt külügyminiszter tett, amikor azt mondotta, hogy azok a tollak, amelyek ellene és műve ellen sercegnek, ugyanabból az acélból készültek,^ amelyekből a fegyvereket és tankokat gyártották. Ez a nemzetközi beállítottságú háborús és a háború profitáló ipar az, amelynek nem fontos az, hogy az emberek millióinak^ szenvedése, könnye, nélkülözése és nyomorúsága fűződik a profitjához; ez instigálja és pénzeli a háttérből a Hitler-féle mozgalmat és titkon reméli, hogy az ekként felszított ellentétek egyszer fegyveres konflagrációra vezetnek. Ez a világra és civilizációra végtelenül veszedelmes irányzat az, amellyel nem lehet és nem szabad semmiféle kapcsolatba és konnexióba kerülnünk. Nyomatékkal kérem az illetékes miniszter urakat, hogy ennek az itt most egy félórán belül csak röviden és hézagosan vázolható súlyos problémának részleteit világítsák meg, mutassanak rá arra, hogy mi történt és mi nem történt. Nyugtassák meg a háborgó közvéleményt, hogy nem vállaltattak olyan kötelezettségek, amely kötelezettségek itt egyszer azután .súlyos megpróbáltatások elé állítják az országot, fenntartom magamnak a jo^ot arra, hogy ha ez a válasz megtörtént, az ügy további részleteire a szükséghez képest kitérjek. (Helyeslés a szélsőbaloldalon. — Propper Sándor: De hol van a külügyminiszter és hol van a kormány? — Zaj.) Elnök: Az interpelláció kiadatik a miniszterelnök és <a külügyminiszter uraknak. Temesváry Imre képviselő úr, mint a közgazdasági és közlekedésügyi, valamint a pénzügyi bizottság előadója kíván jelentést tenni. — (Propper Sándor: Nem lehet! A napirend megállapítása után vagyunk! — Temesváry Imre: Miért ne lehetne? — Zaj.) T. Képviselőház! A Ház együtt van és ülést tart. (Egy hang a szélsőbaloldalon: Nem határozatképes!) Más kérdés a határozatképesség. Jelentést tehet a képviselő úr. A határozatképesség megállapítását kérhetik a képviselő urak a házszabályoknak megfelelő formában. Méltóztassanak meggyőződve lenni, hogy e • tekintetben a házszabályok szerint fogok eljárni. Temesváry Imre képviselő úrnak joga van jelentést tenni. Tessék megtenni a jelentést. Temesváry Imre előadó: T. Képviselőház! A Képviselőház közgazdasági, közlekedési, valamint pénzügyi bizottságának jelentését az ipartestületekről és az ipartestületek országos központjáról szóló 114. számú törvényjavaslat tárgyában tisztelettel beterjesztem. Kérem annak a kinyomatását,^ szétosztását, tárgyalására pedig a sürgősség kimondását. Elnök: Az előadó úr által beadott jelentést a Ház kinyomatja és szétosztatja. Annak napirendre tűzése iránt később fogok a Háznak előterjesztést tenni. Minthogy az előadó úr a javaslat tárgyalására nézve a sürgősség kimondását kérte,... (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Nem lehet!) Hogyne lehetne. Tévedésben vannak a képviselő urak. Az ülés folyamán mindig adhat bejelentést a bizottsági előadó. Száz és száz precedens van erre. Méltóztassanak ennek utána nézni és méltóztassanak ebbe 'belenyugodni. Különben is egyáltalában semmiféle hátránya nem lehet annak, ha előterjesztenek egy jelentést és azt a Ház kinyomatja és szétosztatja, hiszen a Ház úgyis tárgyalni akarja a jelentéseket. így tehát már a Ház munkarendjének előmozdítása szempontjából is indokolt a jelentés beadása. (Zaj.) Most felteszem a kérdést. (Vázsony'i János szólásra jelentkezik.) A kérdés feltevéséhez kíván a képviselő úr szólni? Vázsonyi János: Kérem a Ház határozatképességének a megállapítását. Elnök: Ehhez joga van a képviselő úrnak. Elrendelem a jelenlevő képviselő urak megszámlálását. A jegyző úr lesz szíves foganatosítani. Petrovics György jegyző (megszámlálja a képviselőket). Harminchét képviselő van jelen. Elnök: A jegyző úr jelentése szerint 37 képviselő van jelen. A Ház tehát nem határozatképes. Az ülést 10 percre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: T. Képviselőház! Az ülést újból megnyitom. Elrendelem a jelenlevő képviselő urak megszámlálását. A jegyző úr lesz szives foganatosítani. Petrovics György jegyző (megszámlálja a jelenlevő képviselőket.) Hatvan képviselő van jelen. Elnök: Megállapítom a Ház határozatképességét. Most már felteszem a kérdést, hogy a t. Képviselőház méltóztatik-e az előadó úr által előterjesztett sürgősséget kimondani, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a sürgősséget kimondja. Most rátérünk az interpellációkra. Sorrend szerint következik Büchler József interpellációja a földmívelésügyi miniszter úrhoz a tejkart el tárgyában. Büchler képviselő úr előterjesztést kíván tenni. Büchler József: T. Ház! Tisztelettel kérem a t. Házat, méltóztassék megengedni, hogy interpellációmat a legközelebbi interpellációs napon mondhassam el. Elnök: Méltóztatik a kért halasztást megadni? (Igen!) A Ház hozzájárult, hogy a képviselő úr interpellációját elhalássza. Következik Müller Antal képviselő úr interpellációja a pénzügyminiszter úrhoz a kisipari hitelek folyósítása tárgyában. A jegyző úr lesz szives az. interpellációt felolvasni. - Petrovics György jegyző (olvassa)-. «1. Van-e tudomása a pénzügyminiszter úrnak arról, hogy 1930 augusztusában a kormány tíz millió pengőt adott az ország kisiparosságának hitellátására és hogy ezen összeget ••& bankokkal kötött hitelbiztosítási szerződés révén 30 millió pengőre emelte fel? 2. Van-e tudomása a pénzügyminiszter úrnak arról, hogy a bankzárlat óta a hankok megszorították a kisipari hitelek folyósítását,