Képviselőházi napló, 1931. IV. kötet • 1932. január 14. - 1934. február 24.

Ülésnapok - 1931-50

302 Az országgyűlés képviselőházának 50. ülése 1932 február 17-én, szerdán. nosnak és eredményesnek bizonyult a nemzet­közi háborús kapitalizmussal, a nemzetközi ágyútröszttel egy tálból cseresznyézni. Fel kell hívnom a figyelmet arra, hogy a szokásos praktikák mindig úgy indultak: ha adsz meg­rendelést — kapsz kölcsönt. Egy egész sor kis ország jutott így kölcsönhöz, de a kölcsön el­lenértéke megfelelő háborús szállításokban ke­resendő. A jelen esetben erre konkrét számada­tok nincsenek, de igen fontos volna, ha e tekin­tetben is a miniszter urak megnyugtatással szolgálnának, mert hiszen tudjuk azt, hogy mi megy végbe ezidőszerint a világon s tudjuk azt, hogy milyen nem is kétes, hanem egészen nyilvánvaló^ szerepe van a háborús uszításban anyagilag érdekelt nemzetközi fegyvergyártó kapitalizmusnak abban, hogy országokat és né­peket felhecceljen, hogy országokat és népeket egymás ellen uszítson. Emlékeztetek arra a kijelentésre, ame­lyet egy nála járt pacifista nő-küldöttségnek a francia békepolitika nagy embere, Briand volt külügyminiszter tett, amikor azt mon­dotta, hogy azok a tollak, amelyek ellene és műve ellen sercegnek, ugyanabból az acélból készültek,^ amelyekből a fegyvereket és tan­kokat gyártották. Ez a nemzetközi beállított­ságú háborús és a háború profitáló ipar az, amelynek nem fontos az, hogy az emberek millióinak^ szenvedése, könnye, nélkülözése és nyomorúsága fűződik a profitjához; ez insti­gálja és pénzeli a háttérből a Hitler-féle moz­galmat és titkon reméli, hogy az ekként fel­szított ellentétek egyszer fegyveres konflagrá­cióra vezetnek. Ez a világra és civilizációra végtelenül veszedelmes irányzat az, amellyel nem lehet és nem szabad semmiféle kapcso­latba és konnexióba kerülnünk. Nyomatékkal kérem az illetékes miniszter urakat, hogy en­nek az itt most egy félórán belül csak rövi­den és hézagosan vázolható súlyos problémá­nak részleteit világítsák meg, mutassanak rá arra, hogy mi történt és mi nem történt. Nyug­tassák meg a háborgó közvéleményt, hogy nem vállaltattak olyan kötelezettségek, amely kötelezettségek itt egyszer azután .súlyos meg­próbáltatások elé állítják az országot, fenn­tartom magamnak a jo^ot arra, hogy ha ez a válasz megtörtént, az ügy további részleteire a szükséghez képest kitérjek. (Helyeslés a szél­sőbaloldalon. — Propper Sándor: De hol van a külügyminiszter és hol van a kormány? — Zaj.) Elnök: Az interpelláció kiadatik a minisz­terelnök és <a külügyminiszter uraknak. Temesváry Imre képviselő úr, mint a köz­gazdasági és közlekedésügyi, valamint a pénz­ügyi bizottság előadója kíván jelentést tenni. — (Propper Sándor: Nem lehet! A napirend megállapítása után vagyunk! — Temesváry Imre: Miért ne lehetne? — Zaj.) T. Képviselőház! A Ház együtt van és ülést tart. (Egy hang a szélsőbaloldalon: Nem határozatképes!) Más kérdés a határozatképesség. Jelentést tehet a képviselő úr. A határozatképesség megállapítá­sát kérhetik a képviselő urak a házszabályok­nak megfelelő formában. Méltóztassanak meg­győződve lenni, hogy e • tekintetben a házsza­bályok szerint fogok eljárni. Temesváry Imre képviselő úrnak joga van jelentést tenni. Tessék megtenni a jelentést. Temesváry Imre előadó: T. Képviselőház! A Képviselőház közgazdasági, közlekedési, vala­mint pénzügyi bizottságának jelentését az ipar­testületekről és az ipartestületek országos köz­pontjáról szóló 114. számú törvényjavaslat tárgyában tisztelettel beterjesztem. Kérem an­nak a kinyomatását,^ szétosztását, tárgyalá­sára pedig a sürgősség kimondását. Elnök: Az előadó úr által beadott jelentést a Ház kinyomatja és szétosztatja. Annak napi­rendre tűzése iránt később fogok a Háznak elő­terjesztést tenni. Minthogy az előadó úr a javaslat tárgyalá­sára nézve a sürgősség kimondását kérte,... (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Nem lehet!) Hogyne lehetne. Tévedésben vannak a képviselő urak. Az ülés folyamán mindig adhat bejelen­tést a bizottsági előadó. Száz és száz precedens van erre. Méltóztassanak ennek utána nézni és méltóztassanak ebbe 'belenyugodni. Különben is egyáltalában semmiféle hátránya nem lehet an­nak, ha előterjesztenek egy jelentést és azt a Ház kinyomatja és szétosztatja, hiszen a Ház úgyis tárgyalni akarja a jelentéseket. így te­hát már a Ház munkarendjének előmozdítása szempontjából is indokolt a jelentés beadása. (Zaj.) Most felteszem a kérdést. (Vázsony'i János szólásra jelentkezik.) A kérdés feltevéséhez kíván a képviselő úr szólni? Vázsonyi János: Kérem a Ház határozat­képességének a megállapítását. Elnök: Ehhez joga van a képviselő úrnak. Elrendelem a jelenlevő képviselő urak megszám­lálását. A jegyző úr lesz szíves foganatosítani. Petrovics György jegyző (megszámlálja a képviselőket). Harminchét képviselő van jelen. Elnök: A jegyző úr jelentése szerint 37 kép­viselő van jelen. A Ház tehát nem határozat­képes. Az ülést 10 percre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: T. Képviselőház! Az ülést újból megnyitom. Elrendelem a jelenlevő képviselő urak megszámlálását. A jegyző úr lesz szives foganatosítani. Petrovics György jegyző (megszámlálja a jelenlevő képviselőket.) Hatvan képviselő van jelen. Elnök: Megállapítom a Ház határozatképes­ségét. Most már felteszem a kérdést, hogy a t. Képviselőház méltóztatik-e az előadó úr által előterjesztett sürgősséget kimondani, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a sürgősséget kimondja. Most rátérünk az interpellációkra. Sorrend szerint következik Büchler József interpellá­ciója a földmívelésügyi miniszter úrhoz a tej­kart el tárgyában. Büchler képviselő úr előter­jesztést kíván tenni. Büchler József: T. Ház! Tisztelettel kérem a t. Házat, méltóztassék megengedni, hogy in­terpellációmat a legközelebbi interpellációs na­pon mondhassam el. Elnök: Méltóztatik a kért halasztást meg­adni? (Igen!) A Ház hozzájárult, hogy a képvi­selő úr interpellációját elhalássza. Következik Müller Antal képviselő úr in­terpellációja a pénzügyminiszter úrhoz a kis­ipari hitelek folyósítása tárgyában. A jegyző úr lesz szives az. interpellációt fel­olvasni. - Petrovics György jegyző (olvassa)-. «1. Van-e tudomása a pénzügyminiszter úrnak arról, hogy 1930 augusztusában a kormány tíz millió pengőt adott az ország kisiparosságának hitellátására és hogy ezen összeget ••& bankokkal kötött hitel­biztosítási szerződés révén 30 millió pengőre emelte fel? 2. Van-e tudomása a pénzügyminiszter úr­nak arról, hogy a bankzárlat óta a hankok megszorították a kisipari hitelek folyósítását,

Next

/
Oldalképek
Tartalom