Képviselőházi napló, 1931. IV. kötet • 1932. január 14. - 1934. február 24.

Ülésnapok - 1931-50

296 Az országgyűlés képviselőházának lit ja, a minisztérium vezetésében a jövőben az orvosoknak nagyobb teret enged, hogy igy a minisztérium szociális és egészségügyi eredményes működését a jövőben feltétlenül biztosítsuk. Interpellációmban ezeket kívántam elmondani. (Elénk helyeslés és taps. — A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: Az interpelláció kiadatik a népjóléti és munkaügyi miniszter úrnak. Következik Kakovszky Tibor képviselő úr interpellációja a miniszterelnök úrhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. Pakots József jegyző (olvassa): «Interpelláció a miniszterelnökhöz a gyakorlati közigazgatási vizsga tárgyában 911)0/3931. szám alatt kelt kormányrendelet tárgyában. 1. Hajlandó-e a miniszterelnök úr a rendeletnek alkalmasabb időpontban való életbeléptetése iránt intézkedni? _ 2. Amennyiben a miniszterelnök úr erre hajlandó nem volna, hajlandó-e azon módosításokat eszközölni. — Eakovszky Tibor, s. k.» Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szóRakovszky Tibor: Igen t. Képviselőház! A múlt hó folyamán két szürke füzetet találtak a képviselők polcaikon. Mind a két füzet a racionalizálási kormánybiztos úrnak jelentése volt a miniszterelnök úrhoz. Mint gyakorlati közigazgatási ember nagy érdkelődéssel vettem a kezembe a két füzetet, mert azt hittem, hogy nemcsak hogy tanulni fogok belőlük, hanem olyan gondolatokat és szempontokat fogok bennük találni, amelyek járhatóvá fogják tenni azt az utat, amelyen a magyar közigazgatásnak a modern életben hivatását be kell töltenie. Az^egyik^ füzetnek mindjárt az elején a következő merész és teljesen indokolatlan megállapítás található (olvassa): «Közigazgatásunk megméretett és könnyűnek találtatott.» Igent. Képviselőház! Ezek után kíváncsian^ vártam, hogy vájjon a racionalizálási kormánybiztos úr milyen programmal fog jönni, hogy ezt a könnyűnek talált közigazgatást súlyosabbá tegye. Súlyosabbá tette, de nem a közigazgatás tartalmát, hanem a közigazgatásban élő tisztviselőknek amúgy is súlyos gondjait tette még súlyosabbá. (F. Szabó Géza: Ebben van valami!) Január első felében jelent meg a miniszterelnök úrnak egy rendelete a közigazgatási gyakorlati vizsga tárgyában. Mielőtt bátor volnék ezt a rendeletet részletesebben ismertetni, méltóztassanak megengedni, hogy a kormánybiztos úrnak előző kijelentésével kapcsolatban néhány megjegyzést tegyek. (Halljuk! Halljuk!) Mindenekelőtt sajnálattal kell megállapítanom, hogy nem akadt a hivatalos tényezők közül senki sem, aki a magyar közigazgatás tisztviselői karát, amely a háború, a forradalmak és súlyos idők alatt Önzetlen becsületességgel állotta meg a helyét, csak egy szóval is védelmébe vette volna ezen arcpirító megállapítással szemben. (F. Szabó Géza: Obó! Tessék a «Vármegyé»-t elolvasni!) Igen t

% képviselőtársam felemelte tiltó szavát a «Vármegyédben, de mi, közigazgatási tisztviselők — azt hiszem — méltán elvárhattuk volna, hogy illetékes helyen is védelmükbe vegyék a közigazgatási tisztviselői kart ezzel a megállapítással szemben. T. Ház! Lehetnek politikai szempontból 'bizonyos meggondolások és megfontolások a tisztviselőtársadalommal szemben és különösen 50. ülése 1982 február 17-én, szerdán. a közigazgatási tisztviselői társadalommal szemben. Ha volt is súrlódás a kormányzók és kormányzottak között, a hiba nem a tisztviselői társadalomban volt keresendő, hanem a kormányzati princípiumokban. Ezek között a principiumok között foglalt helyet az r is, hogy a közigazgatási tisztviselői kart oda állítottak a politikai harcok homlokterébe, s ha ez a tisztviselői kar kapott sebeket, ott kapott sebeket. Aki a magyar tisztviselői karról ezt az általánosító megállapítást teszi, az vagy nem ismeri ennek a tisztviselői karnak minden elismerést érdemlő túlnyomó többségét, vagy pedig olyan előítéletekkel van tele, amelyek elveszik objektív látásképességét. Bármelyik eset álljon is azonban fenn, az, aki ezt teszi, nem jogosult arra, hogy mérlegre tegye ennek a tisztviselői karnak súlyát és lemérje azt. Nekem, akinek az alsó közigazgatásban is, de a felsőben is volt szerencsém tapasztalatokat szerezni, azt hiszem, ide kell állnom és meg kell mondanom őszintén, hogy ha ez a megállapítás magas pozíció védőbástyája mögül megtétetett, azt ennek a tisztviselői karnak vissza kell utasítania. Azt hiszem, az egész tisztviselői kar egy nézeten van velem a tekintetben, hogy ezért illetékes helyről elégtételt is vagyunk kénytelenek kérni. (F. Szabó Géza: A kormánybiztos úr szerint ez a kijelentés nem a tisztviselői karra vonatkozott!) Mint gyakorlati közigazgatási ember figyelemmel kísértem a kormánybiztos úr működését és addig, míg propozícióval, terveivel a nyilvánosságra nem jöti bizonyos reménységeket is fűztem működéséhez. A két füzetben tényleg összehozott egy nagy anyagot, azonban adós maradt nekünk a konklúzióval, adós maradt az elérhető eredménnyel, hacsak azt nem vesszük eredménynek, hogy propozíciót tett arra nézve, hogy egy közigazgatási vezérkart kell szervezni a miniszterelnökség mellett, amely ezt a közigazgatást azután meg is fogja racionalizálni. Egyúttal proponálta, hogy ennek élére egy olyan embert kell állítani, aki szakképzettségénél fogva hivatott arra, hogy ezt a munkát el is végezze. Ez az első konkrét eredmény tényleg be is következett, amennyiben az illető a kormánybiztosi teendők ellátásával meg is bizatott. Egyéb konkrét eredmény eddig ebből az intézkedésből nem származott. Ezekután méltóztassék megengedni, hogy néhány vonásban ismertessem magát a rendelkezést és a rendelkezéshez fűzött mellékletet, amely a gyakorlati vizsga anyagát tartalmazza. (F. Szabó Géza: Bődületes!) Ezzel kapcsolatosan néhány szerény, tiszteletteljes kérdést vagyok bátor intézni az igen tisztelt és jelenleg távollevő miniszterelnök úrhoz. Kérdem a következőket : 1. Tájékoztatták-e a miniszterelnök urat arról, hogy az összeállítás milyen anyagot ölel fel? 2. Tudomása van-e a miniszterelnök úrnak arról, hogy az összeállításba felvett, anyagból a jelöltek kellően felkészülni csak akkor fognak tudni, ha a jelenleg még nem létező, de a közeljövőben szükségszerűen nagyszámban hirtelenében összecsapott segédkönyvek beszerzésével tekintélyes anyagi áldozatokat hoznak? 3. Tudomása van-e a miniszterelnök úrnak arról, hogy a vizsga anyaga és annak szerves Összeállítása, a szakszerűség és a gyakorlat szempontjából vizsgálván, még a legjobb indulatú kritikát sem állja ki, mert annyire ötletszerű, annyira felületes, hogy annak átolvasá-