Képviselőházi napló, 1931. IV. kötet • 1932. január 14. - 1934. február 24.
Ülésnapok - 1931-50
Az országgyűlés képviselőházának 50. ülése 1932 február 17-én, szerdán. 283 T. Ház! Ez a javaslat, amelyet most tárgyalunk, keresztülment a bizottság tárgyalásain és igen kevés, jelentéktelen módosítással került ide, tulajdonképpen felesleges. Felesleges, sőt, mondhatnám káros, és éppen ezért voltunk kénytelenek mi, mint a bizottság szocialista tagjai, különvéleményt bejelenteni a 'avaslat ellen, A javaslat nem r lendít, nem fejeszti a munkásbiztosítási bíráskodást, hanem elsorvasztja. Egyébként az egész szövegezésén meglátszik az a kapkodás, az az incidentális szellem, amellyel ma általában Magyarországon törvényt szövegeznek. A kapkodó, meggondolatlan törvénygyártás produktuma és prototípusa >ez a javaslat is, amit talán azzal is lehet igazolni, hogy például a javaslat igen sok utalást tartalmaz a népjóléti miniszteriummal kapcsalatosan, ugyanakkor, amikor a népjóléti minisztérium felett megkondítják a lélekharangot. A javaslatot tegnap tűzték ki napirendre, illetve tegnap került tárgyalás alá és tegnap, ugyanazon a napon, amidőn délelőtt az előadó úr másnapra kérte előadmánya előadási jógái halasztani, amihez a Képviselőház hozzájár alt, dé'után a félhivatalos kormánypárti újság tudtára adta a vüágnak, hogy a népióléti minisztérium megszűnik, tehát ugyanazon a napon siralomházba' került a népjóléti minisztérium Délelőtt tehát képviselnek ee:y álláspontot, amely délután látszólag megdől, (Buchinger Manó: Már nem érzik jól magukat0 este újra változik az álláspont, éjszaka a népjóléti minisztériumot megint kiengedik a siralomházból és a reggeli lapok megint arról értesítik a közvéleményt: tévedés történt, mégsem így van, mégsem ítélték halálra a népjóléti minisztériumot, legalább egy időre nem, legalább ebben a pillanatban ti c ztázat 1 an a kérdés. A javaslatban ellenben változatlanul benn vannak az utalások a népjóléti minisztériummal kapcsolatban és meg vannak^ határozva^ azok a teendők, amelyeket a népióléti minisztérium lesz majd hivatott később elvégezni, az a népjóléti minisztérium, ameV ezidő e zerint a siralomházban üh ( Jánossy Gábor: A félhivatalos is tévedhet!) Ha ez nem felületesség, ha ez nem megfontolatlanság, akkor ilyen fogalom nincs is a világon. De jellemző a mai kormányzati szellemre az, —• hogy néhány szót ejtsek erről a népjóléti minisztériumi kérdésről — hogy amidőn ismeretlen okok következtében, talán a takarékosságot helyezve előtérbe, bizonyos megszorítást terveznek, akkor elsősorban a népjóléti minisztériumra esik a hivatalos tekintet és elsősorban a népjóléti minisztériumot akarják megszüntetni. Ebben a pillanatban, hangsúlyozom, a kérdés tisztázatlan, mert a félhivatalos értesítés és a félhivatalos cáfolat között igen nagy differenciák vannak. Az egyik szerint halálra ítélték a minisztériumot, a másik álláspont szerint nem ítélték halálra. Nem tudom, mi lesz vele, de beszéltek róla. hiszen egy megrendelt interpellációnak is kellett volna elhangzania, (Jánossy Gábor: Olyan nincs! — Peyer Károly: Mi az, hogy nincs?- Meg volt rendelve!) amelyre állítólag a miniszterelnök úr válaszolt volna, hogy megszünteti^ a minisztériumot. (Büehler József: Az a kérdés, hogy tetszik-e a Wolff-pártnak, vagy sem?-) Ismétlem, nekem ezzel -a javaslattal kapcsolatban rá kell terelnem a figyelmet arra az antiszociális szellemre, amely a takarékosság legelejére mindjárt a népjóléti minisztériumot tűzi ki, mint megszüntetendő intézményt De nehogy félreértés essék, én ezt a minisztériumot, a minisztériumnak mai összetételét, a minisztériumnak mai szellemét, a minisztériumnak mai tevékenységét, a minisztériumnak mai saját értékelését és elhelyezkedését nem védelmezem, ez nem érdemli meg a jóindulatot és a védelmet, mert ez a minisztérium minden volt, csak szociális minisztérium nem. Ez a minisztérium (Büehler József: Panamaminisztérium!) a saját jólétét szolgálta (Jánossy Gábor: Egyesek igen, de a minisztériumra ezt nem lehet mondani!) és talán propagandaszerve, propagandaeszköze volt a klerikális reakciónak (Peyer Károly: Ügy van! Ügy van!) és panamafészek volt, amely rászolgált arra, hogy szétkergessék a tartalmát, hogy megszüntessék a szellemét, hiszen maga a kormányzat is olyan bűnösnek találja mindazt, ami ott történt, hogy halálra ítélte a^ minisztériumot.^ Hogy azután a halálos ítéletet nem meri végrehajtani, az más lapra tartozik, de magát az ítéletet indokoltnak látta meghozni és kimondani. (Jánossy Gábor: Nem azért szüntetik meg, hanem takarékosságból! — Peyer Károly: Nincs semmi megtakarítás ezzel! — Kabók Lajos: Mi volna ott a megtakarítás?- — Kóródi Katona János: Nem fogják megszüntetni, ebbe nem megyünk bele! — Esztergályos János: A képviselő úr úgy beszél, mintha ma jött volna Múcsáról! — Jánossy Gábor: Ne tessék Múcsát sértegetni, az egy tisztességes falu! — Esztergályos János: Igaza van! — Jánossy Gábor: Múcsa egy tisztességes falu! — Esztergályos János: Igaza van! — Kabók Lajos: Jánossynak most az egyszer igaza van! — Jánossy Gábor: Persze, hogy igazam van! Mindig igazam szokott lenni! — Zaj.) Ha a népjóléti minisztériumot meg akarják szüntetni, ha a percenként váltakozó álláspont végül ott akarna megállani mégis, hogy megszüntetik, akkor nekem az az érzésem, hogy ezt nem takarékossági szempontból akarják megcselekedni, hanem azért, mert olcsón és könnyen akarnak menekülni a felelősség alól, olcsón és könnyen akarják lerázni azt a borzalmas terhet, amelyet a népjóléti minisztérium gazságai és panamái a kormányzat részére jelentenek. (Jánossy Gábor: Egyesek, nem a minisztérium: tessék különböztetni!) Ne gondolják, hogy a kérdés ezzel meg lesz oldva. (Buchinger Manó: Ne védjen minden disznóságot! — Jánossy Gábor: Semmit sem védek, ami disznóság:! Kikérem magamnak, csak nem engedem, hogy egy tisztességes tisztikart meggyanúsítsanak!) Ha a kormány a népjóléti minisztérium törmelékeivel akarja eltömni azt a bűzcsatornát, amely a népjóléti minisztériumból az országra háramlik, ebbe a közvélemény nem fog belenyugodni. Ezt a kormány vegye tudomásul, akár megszünteti a minisztériumot, akár nem szünteti meg a minisztériumot. Ebbe nem leszünk hajlandók belenyugodni, a minisztérium szennycsatornáit igenis ki kell bocsátani ' és tessék a népjóléti minisztérium problémáját egyelőre úgy megoldani, hogy azt az egész botrány-csoportot, ami ott történt, ami a közvéleményt uralja, az egész panama-botrányt, a panama-botránynak minden iratát tessék ide letenni a Képviselőház asztalára, tessék a törvényhozást ezzel az anyaggal megismertetni. Maguk az emberek, akik panamisták voltak, lakolnának, maga az intézmény azonban nem szolgált rá, hogy a mosdóvízzel együtt a gyereket is kiöntsék. Az intézményt^ meg kell tisztítani. Ha pedig a takarékosság volna az ok, ahogy itt több közbeszólás említette, akkor miért éppen a népjóléti minisztériumon kezdik, miért nem szüntetik meg a külügyiminisztériumot? Minek egy ilyen kis országban külön külügyminisztérium, miért 39*
