Képviselőházi napló, 1931. IV. kötet • 1932. január 14. - 1934. február 24.
Ülésnapok - 1931-49
250 Az országgyűlés képviselőházának tavasztól őszig kell biztosítani a mezőgazdasági munkás kenyerét. Mivel kereste meg a kenyerét az elmúlt években? A részes munkákkal, az aratással, amelyet soha nem számított ki a gazda pénzértékben, mert ez a napi kereset az összezsugorított idő alatt igen szép és magas tételt mutatott fel. Ma is erre a viszonyra és állapotra kell visszatérnünk, hogy a munkaalkalmak megadásával a mezőgazdasági munkás megkeresse azt a mennyiséget, amely neki, ha nem is gondtalan, de legalább iszűkö s megélhetését biztosítsa. (Esztergályos János: Miért ne biztosítsa gondtalan megélhetését?) Konkrét javaslatot e tekintetben nem terjesztek elő, javaslatot adni a földmívelésügyi kormánynak kötelessége. Csak egyet ajánlok figyelmébe, azt, hogy az elmúlt hetekben a miniszter úr elődje kifejezte azt az óhajtást, hogy a mezőgazdasági munkásszerződések megkötésénél vigyázzanak, hogy azok a munkavezetők jól megválasztott emberek legyenek, akik nem csapják be munkástársaikat. Az elmúlt években megtörtént, hogy nagy tömeg munkásnak keresetét ellopták, úgyhogy bíróság elé került a dolos:, az ott dolgozó mezőgazdasági munkások pedig télre üres zsákkal, éhesen maradtak. A miniszter úr elődje által kiadott rendelet szerint a munkabérek megállapításánál joga van a munkásnak a mezőgazdasági "bizottsághoz menni^ és annak döntését provokálni, ha nincs megelégedve, ha pedig belenyúlnak a régi szerződésekbe, amelyek a múltban sok tekintetben jók, tűrhetők voltak, s azokból le-leharapnak az önmagukat jobban szerető munkaadók, akkor joga van a munkásnak az ügyét a hatóság elé vinni és a szerződésekben visszaállítani azokat a régi pontokat, amelyek a munkásokat védelmezték. T. Ház! Ennek a konkrét kérdésnek a megoldási módja az volna, ha a miniszter úr a magyar gazdákat — tekintet nélkül arra, hogy nagygazdák-e ; vagy kisgazdák — felhívná arra, — amely felhívás egyébként évenként meg szokott jelenni — hogy az aratógépeket állítsák félre és mezőgazdasági munkáskezekkel arattassanak. így a kis gépek leállításával is lehetővé tennék azt, hogy azok a kisemberek — úgy, mint régen — 2—3 holdas kis parasztgazdaságokban is a kukoricaföldet felesben és harmadosban kapják meg. Akinek megterem a 15 vagy 20 métermázsa kukoricája, az tud disznót, baromfit hizlalni és a rémítő téllel valahogyan bizalommal tud szembenézni. Ez csak úgv lehetséges, ha azokat a kisgépeket is félreállítja a gazda, amelyeket lovak húznak. Csak látszat az, hogy így előnyösebb a gazdálkodás a kis parasztembernél, mert a gépi mívelés mellett azoknak a melíéktermenyeknek — nevezetesen a babnak és az állatok táulál szolgáló töknek — termelését, amelyek jelentős mennyiséget tesznek ki egy gazdánál, nem tndja folytatni. Ha ezt a két mellékterményt külön kézi erővel kapáltatja meg a gazda, — mert csak azzal lehet — a gazdának megvan az ellenszolgáltatása abban^ jaz esetben, ha gépét félreteszi és gépi munkáia helvett felesbe vagy harmadosba adja fci földjét. (Kálmán István: Amikor kapálni kell, nincs munkanélküliség, nem lehet ilyenkor munkást kapni!) T. képviselőtársam^ nálunk nem egy község van, ahol nagy munkásfelesleg van a nyári hónapokban is, és ezek a munkanélküli mezőgazdasági munkások ilyenkor is kénytelenek kiáFni az Isten napja alá és sírva érzik a munkanélküliséget. Azért kell a Statisztikai Hivatalnak ezt a statisztikai felvételt is megcsinálh9. ülése 1932 február 16-án, kedden. nia. hogy tudjuk, hogy hol és mennyi munkanélküli mezőgazdasági mnkás van és ha a szükség azt parancsolja, hogy az egyik helyről a másikra vigyenek munkásokat valamely^idénymunka elvégzésére, el lehessen őket szállítani olyan helyekre, ahol új munkaterület adódik. Szakítanunk kell azzal a régi rendszerrel, hogy csak a faluk határának szemszögéből bíráljuk az eseteket, mert — sajnos — népünk eloszlása nem arányos. Méltóztatnak tudni, hogy Szolnok várraegyében és Csongrád vármegyében, vagyis azokon a vidékeken, ahol a r kubikos munkások ezrei laknak, a falvak határai nem adnak lehetőséget arra, hogy ezek a munkások mindennapi kenyerüket megkereshessék. En ez alkalommal több statisztikai kérdés felvetésére nem terjeszkedem ki % de kívánatosnak tartom, hogy a mezőgazdasági statisztikai felvétel pótoltassék még olyan kérdőívvel, amelv iigy a mezőgazdasági munkanélküliséget, mint mindazokat a kérdéseket érinti, amelyeket ez, alkalommal bátor voltam felvetni. Egyébként azt. hogy a statisztikai hivatal a miniszterelnökség hatáskörébe tartozik, természetesnek találom, mert hiszen amikor laét évvel eze 7 őtt ezt a kérdést vitattuk, azt mondottuk, hosryha nem egy kézben lenne ez a feladat, szét kellene parcellázni a statisztikai felvételeket, nevezetesen a mezőgazdasági statisztikát a földmívelésügyi mini<=ztérium, az ipari statisztikát a kereskedelemügyi minisztérium, a népjóléti statisztikát a népjóléti minisztérium hatáskörébe kellene utalni, aminek az lenne a következménye, hogy szétfolynék a statisztikai adatgyűjtés. Most azonban esrv hivatal hatáskörébe, t. i. a miniszterelnökség hatáskörébe tartozván ennek a feladatnak elvégzése, egyöntetű, pompás munkát tud a Statisztikai Hivatal végezni. Méff csak azt kell megemlítenem, hogy a Székesfővárosi Statisztikai Hivatal is nagyszerű nrmnkát végez- A székesfőváros törvényhatóságában szép summákat szavaztunk meg erre a célra, aminek eredmén^ekép könyvtárra menő pompás friss anyag áll a főváros rendelkezésére. Az Állami Statisztikai Hivatalról is elmondhatjuk, hogv abban a szűk költségvetési keretben, amelyet ennek a hivatalnak rendelkezésére bocsátottunk, ott is igen szép, tökéletes munkát vésreznek. Hiszen európai hírű a magyar statisztika a maga megbízhatóságával, könnyű áttekinthetőségével és nagyszerű értékével. Az Âllarai Statisztikai Hivatalról is csak a legnagyobb elismeréssel szólhatunk. Csak egyet kapcsolok hozzá, azt, hogy a Statisztikai Hivatal, amikor az általam említett kérdésnek nagy fontossága egymásután nagyobb mérvben domborodik ki, igyekezzék az erre vonatkozó adatok gyűjtésénél és feldolgozásánál mindazokat a szempontokat figyelembe venni, amelyek úgy itt a Képviselőházban, mint a statisztikai irodalomban felvetődtek. A miniszterelnöki jelentést tudomásul veszem. (Helyeslés a középen.) Elnök: Szólásra következik? Petrovits Györgv jegyző: Szeder Ferenc! Szeder Ferenc: T. Ház! A mai fejlett közgazdasági életben fontos, ^mindenre kiterjedő részletes statisztikai felvételeknek rendkívül fontos szerepük van. Fontos szerepüket nemcsak az adja meg, hogy az így gyűjtött adatok alapján tisztán és világosan látunk nagyon fontos közgazdasági, társadalmi és szociálpolitikai kérdésekben, hanem az a körülmény is, hogy az ilyen anyag bizonyos cselekvésekre vonatkozólag útmutatást ad azok részére, akiknek
