Képviselőházi napló, 1931. IV. kötet • 1932. január 14. - 1934. február 24.

Ülésnapok - 1931-49

Az országgyűlés képviselőházának 4-9. ülése 1932 február 16-án, kedden. 251 kezében van az ország kormányzása, mert hiszen meglátják a társadalmi életben szinte matematikai pontossággal jelentkező fejlődési irányvonalakat — és a kormányzás sokszor mi más, mint az ezekhez való alkalmazkodás? Ebből altételből önként következik, hogy Magyarországon nagyon fontos volna és igen nagy jelentőséggel birna, ha különösen a mezőgazdaság minden ágára kiterjedő pontos statisztikai felvételeink volnának és nem volnának azok a hézagok és hiányok, amelyekkel most minduntalan találkozunk. Most, amikor előttünk fekszik ez a jelentés, amelyet tárgyalunk, szinte fájdalommal állapítjuk meg, hogy ebben a munkatervben a mezőgazdaság ama kérdéseire vonatkozólag, amelyeknek az ismeretére feltétlenül szükségünk van, alig helyeznek súlyt, és az 52 pont közül csak néhány pont az, amelyik szinte sablonszerűén, évről-évre visszatérően foglalkozik mezőgazdasági vonatkozású kérdésekkel. En számtalanszor reklamáltam már a Képviselőházban bizonyos irányú statisztikai felvételeket; eddig eredménytelenül. Most, amikor felszólalok^ ennél a jelentésnél, ismételten ebeket a kérdéseket veszem elő és ajánlom figyelmébe azoknak, akik ezekkel a statisztikai kérdésekkel foglalkoznak. Például milyen fontos volna tudnunk azt: milyen Magyarországon a földbirtok megoszlása. Azok, akik tüzetesebben nem foglalkoznak vele, egyszerűen azt mondják: tessék megnézni a statisztikai füzeteket, és a statisztikai füzetek ebekre a kérdésekre pontos felvilágosítást adnak. Ez milyen tévedés! Ha megnézzük ezeknek a felvételeknek gyökerét, látjuk, hogy csak hozzávetőlegesen állapították meg még eddig Magyarországon a földbirtok megoszlását, csak hozzávetőlegesek azok a percentuális arányok, amelyeket a nagybirtok és kisbirtok egymáshoz való viszonyáról kihoztak és csak hoz-ávetőleges az, hogy 840 000 kisbirtokos van Magyarországon, mint ahogy^ hozzávetőlegesek azután azok a következtetések is, amelyeket ezekhez a számokhoz fűzünk. Az Országos Gazdacímtár világosan megmondja ezt. amikor utal arra, hogy pontos statisztikai felvételeink nekünk ebben a tekintetben ninc=enek, csak komplikált, számítási műveletek útián állapították meg Magyarországon a földbirtokmegoszlást, és e komplikált számítási műveletek alapján tudjuk csak körülbelül, hogyan állunk a földbirtokmegoszlás tekintetében. Például milyen érdekes volna, pontos statisztikai adatok alapján megismerni a földkataszteri osztályozást. Berki Gyula képviselőtársam ellenzéki korában felvetette a kérdést, hogy milyen érdekes volna t

tudni néhány — nem tudom, számszerűen hány — nagybirtokos adóját. Ezt a Pesti Naplóban olvastam, mert — emlékszem rá — annak volt hűségei munkatársa t. képviselőtársam. Mindig tudnók ezeket az adatokat, ha pontos kataszteri osztályozásokkal statisztikai szempontból foglalkozhatnánk, a statisztikai hivatalnak azonban erre a kérdésre még nem terjedt ki a figyelme. Ezért újra felhozom ezt a szempontot. Mindenesetre nagyon érdekes volna, ha tudnók ezeket az adatokat, mert akkor azután adópolitikai kérdésekben egy kissé tisztábban és világosabban meglátnók azt a minduntalan szemünkbe Ötlő tényt, hogy a kisbirtok súlyosan meg van terhelve adóval a kataszteri osztályozás révén, amikor a mellette elterülő nagybirtok aránylagosan megközelítői eg sem viseli azt a súlyos terhet, amelyet a kisbirtok visel. Nem volna azonban érdektelen kérdés pl. a földreformnak tiszta és világos ismerete

; a statisztikai adatokon keresztül. Azt mondják erre nekem, hogy a földbirtokrendező bíróság közreadta adatait, miért nem tetszett elolvasni. En elolvastam azokat az adatokat, amelyek azonban nem tiszták, nem világosak és megközelítőleg sem adnak határozott feleletet azokra a kérdésekre, amelyeket a földreformmal kapcsolatban minduntalan felteszünk. Mi volt a hatássá közgazdasági szempontból ennek a földbirtokreformnak vármegyénként? Hogyan oszlott mes: az a körülbelül egymillió katasztrális hold — amelyről beszélnek, írnak — az egészország területén vármegyénként? Milyen hatása volt a. földreformnak a népesség szempontjából

1

? Érdekes volna tudni, hogy mi a vételára ezeknek a földbirtokoknak megyénként, vagy járásonként. Érdekes volna tndni.Jtiogy menynyien menekültek ki már a földből, mert plegy községi jegyző mondta nekem nemrégen, hogy abban a községiben nyolcszáz ember ellep folyik kimozdítási eljárás. Mindezeket a^kérdéseket a földreformmal kapcsolatban érdekes volna tudni. De én nem tudom, hogy mi az oka és mi a magyarázata annak, hogy míg má« országokban, ahol a földreformot végrehajtották, nem csinálnak titkot mindezekből a kérdésekből, addig nálunk nem tudom, hogy ez a statisztikai anyag össze van-e már gyűjtve. fel van-e dolgozva, de az^ egyszer bizonyos, hogy a nyilvánosság elé még nem került Annakidején, amikor a földreform végrehajtásának szorgalmazására, azt hiszem, egy államtitkári állást szerveztek, felmerült az a terv. (Esztersrály(is János: Hangya Sándor kilenc hold földje hol van? Ezt is jó volna tudni! — Simon András: Meg kell nézni a telekkönyvet, az megmutatja! — Esztergályos János: Nagyon szeretném, ha a képviselő úr segítene kihogozni! Elvették és nincs telekkönyvezve! —Zaj. — Elnök csenaet.) <hogv minden iránvban kiterjedő kérdőíveket bocsátanak ki a községek elöljáróihoz, s az így beérkezett kérdőív^j ket feldolgozzák és minél előbb közreadják. Jó néhány esztendeje annak, amikor erről szó esett, azonban még mindezideifr nem iutottunk abba a helyzetbe, hogy mi, a Képviselőház tagjai, akiknek mégis kellene tudniok ezt. kellene ismeretekkel bírniok ezen a téren, tisztán és világosan lássunk ezen kérdések körül. En önkénytelenül kifejeztem már egy-két alkalommal azt a gyanúmat, hogy talán nem akarják kirakatba tenni pontos számszerű adatok alarn'án ennek a földreformnak eredményét, mert akkor nagyon furcsa helyzetbe kerülnének mindazok, akik mint Európa legmérsékeltebb földreformját dicsérték a mienket és annakidején mint ilyent magasztalták a Képviselőházban. De érdekes volna a mezőgazdaság egész területére vonatkozólag a termelés tekintetében is pontos és megbízható statisztikai anyagot bocsátani a közvélemény rendelkezésére. Ilvesmi ugyanis nincsen. A Statisztikai Hivatalnak, nem tudom, mi oknál fogva, erre még nem terjedt ki a figyelme. Néhány főbb terményre vonatkozólag történtek csak hozzávetőleges megállapítások . a terméseredmény tekintetében és ezek a statisztikai anyagok is nagyon érdekesek voltak. Évről-évre szinte számtani pontossággal jelentek meg például a mezőgazdaságnál terméseredmény-kimutatások a négy főbb terményről, a búzáról, zabról, árpáról és rozsról, de mindezek a kimutatások nyilvánvalóan tendenciózus célokat szolgáltak. Miért? Azért, hogy a földreform gondolatát diszkreditálják, 35*