Képviselőházi napló, 1931. IV. kötet • 1932. január 14. - 1934. február 24.

Ülésnapok - 1931-48

•226 Az országgyűlés képviselőházának 1*8. ülése 1932 február 12-én, pénteken. sajnálom, mert 16 éve képviselem a magyar parlamentben és nem szeretném, ha elveszteném. Ennek a községnek a polgársága színmagyar, józan, becsületes, törekvő nép. A megszállás alatt rengeteget szenvedett a megszálló csapatoktól és a szerb közigazgatástól. Becsületesen teljesítette mindenkor kötelességét a haza iránt és őszintén mondom, nagyon fájna, ha el kellene veszítenem. Abban a reményben fogadom el ezt a javaslatot, hogy Szeremle község továbbra is a régi választókerülethez fog tartozni. Most pedig rátérek képviselőtársam közbeszólására. Magam is néha hébe-hóba közbeszólok, éppen ezért nem akarok most kitérni a válaszadás elől. Képviselőtársam szóvátette a kiskőrösi nagygyűlést. Mindenekelőtt leszögezem álláspontomat. Régi függetlenségi ember vagyok, aki «a szabadságjogok tiszteletében nőttem fel, aki a szólás- és sajtószabadságnak feltétlen tisztelője vagyok. (Lázár Miklós: Kiskőrösön-e, vagy az egész országban?) Az egész országban. (Jánossy Gábor: Az egész világon!) Tessék a végét megvárni. Amikor azonban az egész országban gyűléstilalom van, akkor ez vonatkozik minden választókerületre. Nagyon örülök, hogy a jeget Kiskőrösön — az ottani főszolgabíró megtörte. (Jánossy Gábor: Petőfi szülővárosában!) Így is illik Petőfi szülővárosához. En az én kerületemben a magam részéről semmiféle gyűlés megtartását nem akadályozom, kerületemben szívesen látom minden pártnak zászlóbontását, ha párt hazafiasán és nemzeti szempontból működik. De meg kell állapítanom azt is, hogy nem lehet kisajátítani sem pártok, sem egyes osztályok részérc azt, hogy gyűlést tarthassanak-e, vagy nem. (Ügy van! Ügy van!) Hallottam, hogy éppen a t. képviselő úr^ kerületében a keresztény ellenzék vezérének csak annyit engedtek elmondani, hogy én, Friedrich István vagyok, üdvözöllek benneteket. Többet nem volt szabad mondania. (Lázár Miklós: Még ennyit sem!) En agrárius vagyok, a népies, keresztény agrár-irányzatnak a képviselője és mégsem ütközöm meg azon, hogy a nemzeti demokraták gyűlést tartanak. Joguk van hozzá, okosan teszik, hogy zászlót bontanak, ha megengedik nekik. De ha Kiskőrösön megengedi ezt a belügyminiszter úr közege, tessék éppen olyan joggal megengedni más járásokban is, tessék egyforma mértékkel mérni. Kell, hogy ebben az országban minden polgárnak egyforma joga legyen. (Helyeslés.) A jeget megtörték, tessék tehát a tilalmat felfüggeszteni az egész országban. Ez az én álláspontom. (Helyeslés és taps a bal- és szélsőbaloldalon.) Elnök: A képviselő úr nagyon elkalandozott a tárgytól, méltóztassék a tárgyhoz visszatérni. Meskó Zoltán: Röviden befejezem. Azt hiszem, az igazságot képviselem, amikor azt mondom, hogy egyforma mértékkel mérjenek minden pártnak. (Ügy van Ügy van! — Esztergályos János: Nagyon jó!) Tessék a keresztény ellenzéknek, tessék a független kisgazdapártnak, amelyek mégis közelebb állanak a falvak népéhez, mint a pesti demokraták, ugyanazokat a jogokat megadni, anint a pesti demokratapártnak. Csupán ezt kívántam elmondani, különben a javaslatot elfogadom. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Kíván még valaki szólani? JNem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom. A belügyminiszter úr kíván nyilatkozni. (Mojzes János; Azonosítja magát a Meskó felfogásával!) vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter: T. Ház! Legyen szabad csak arra az egy megjegyzésre reflektálnom, amelyben Malasits képviselő úr úgy állította be ezt a törvényjavaslatot, mintha ez a kormány nagy racionalizálási előmunkálatainak volna — mondjuk — torzszülöttje. Ki kell jelentenem, hogy ennek a törvényjavaslatnak azokhoz a tényleg folyamatban lévő előmunkálatokhoz, amelyek a közigazgatás racionalizálását célozzák, semmi köze sincs, ez egy törvényjavaslat, amely apró, de kiabáló helyzeteken akar momentán segíteni. A kormány igenis foglalkozik a racionalizálással, a^t meg is fogja csinálni, azonban egy ország közigazgatásának racionalizálása, amely szem előtt kívánja tartani az összes gazdasági, területi, közlekedési, közigazgatási érdekeket és a szerint akarja átszervezni az ország közigazgatását, egy olyan nagy munka, amelyet felfújni nem lehet. Méltóztassék tudomásul venni azt, hogy bár a racionalizálási munkálat folyamatban van, ez a törvényjavaslat nem. ennek a racionalizálási munkának következménye, hanem következménye azoknak a tűrhetetlen helyzeteknek, amelyek ezeken a pontokon közigazgatási, közlekedési, gazdasági szempontból fennállanak. Sürgős, kiabáló közérdeket kíván ez a javaslat kielégíteni, azért kérem ennek elfogadását. (Helyeslés.) Elnök: Miután az előadó úr szólni nem kíván, másnak pedig- szólásjoga nincs, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem at. Házat, méltóztatnak-e a most tárgyalt törvényi avaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem? (Igen.) A Ház a törvényjavaslatot általánosságban elfogadta. Következik a ^részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat címét olvasni. Héjj Imre jegyző: (olvassa a törvényjavaslat címét és 1-3. %-ait, amelyeket a Ház hozzászólás nélkül elfogad.) Elnök: Ezzel a t. Ház a törvényjavaslatot részleteiben is letárgyalta, annak harmadszori olvasása iránt később fogok előterjesztést tenni. Következik napirendünk szerint az igazságügyi bizottság jelentésének tárgyalása Garai János által a Képviselőház sérelmére állítólag elkövetett becsületsértés tárgvában. (írom. 93.) Az előadó Kelemen Kornél képviselő úr, őt illeti a szó. Kelemen Kornél: T. Ház! (Zaj. — Elnök csenget.) Az igazságügyminiszter úr átiratot intézett a Képviselőház elnökéhez, amelv átiratban felhívta a figyelmét egy Garai János nevű egyén versfüzetére és különösen a versfüzetnek 11. oldalán foglalt «Játék» című versre, Ez a vers a következőképpen hangzik: (Olvassa.) «Kisfiúc^kák játszadoznak országhatárokkal, Ide tolják, odatolják és tejfeles a szájuk. ..» Nem akarom tovább olvasni, elég ebből ennyi. (Jánossy Gábor: Értelmetlen zagvvasáa*! — Malasits Géza: Pedig futurista, kénviselő úr!) Az igazságügyi bizottság is megállapította, hogy efrészen értelmetlen dologról van szó. (Jánossy Gábor közbeszól.) Elnök: Csendet kérek, Jánossy 'kénviselő úr. Ne méltóztassék a iszónokot zavarni! Kelemen Kornél: Nem is kifejezetten a magyar parlamentre vonatkozik, hanem általában a parlamentekkel viccelődik itt értelmetlen formában, olyan futurista stílusban. Az igazságügyi bizottságnak az az állás-