Képviselőházi napló, 1931. IV. kötet • 1932. január 14. - 1934. február 24.

Ülésnapok - 1931-48

Az országgyűlés képviselőházának 48. pontja, hogy komolyabb időket élünk, mintsem, hogy ilyen komolytalan dologgal foglalkozzunk. (Helyeslés.) Az igazságügyi bizottság javaslata az, hogy ne indítson az igazságügvminiszter a Ház .sérelmére elkövetett becsületsértés miatt eljárást a könyv szerzője ellen. (Helyeslés.) Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e az igazságügyi bizottság javaslatát elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház elfogadja, ennélfogva a kért felhatalmazást nem adja meg. Napirendünk szerint következik a számvizsgálóbizottság jelentésének tárgyalása az előző országgyűlés képviselőháza számvizsgálóbizottságának legutóbbi jelentése tárgyában, (írom. 96.) Az előadó Kiss István képviselő úr. Kiss István előadó: T. Ház! A számvizsgálóbizottság jelentését az előző országgyűlés képviselőháza számvizsgálóbi^ottságának jelentése tárgyában a következőkben van szerencsém ismertetni: A számvizsgálóbizottság a Képviselőház 1931. július hó 22-én tartott ülésében hozott határozatának megfelelően foglalkozván az előző országgyűlés képviselőháza számvizsgálóbizottságának jelentésével, amely legutóbbi vizsgálatának eredményéről és munkájának a házszabályok értelmében való befejeztéről számol be, — tekintettel arra, hogy a -jelentés további érdemleges intézkedést nem igényel — a beterjesztett jelentés tudomásulvételét s egyben a Képviselőház elnökének az 1929. április 1-től 1931. július 18-ig terjedő időre a számadási felmentvény megadását javasolja. Egyben tisztelettel jelentem, hogy a bizottság megállapította, hogy a gazdálkodás belső vitelében semmi zökkenő nem állott elő s a takarékosság — amint az a számadásokból is megállapítható — már éveken át a legszigorúbban és a legszélesebb körben keresztülvitetett ' is ennek következményeképpen a rendelkezésre álló keretekhez képest aránylag véve tekintélyes megtakarítások voltak elérhetők. (Felkiáltások a baloldalon: Hol? Hol?) Kérem méltóztassék a jelentést elfogadni. Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom, következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a számvizsgálóbizottság jelentése alapján a múlt országgyűlés képviselőháza számvizsgálóbizottságának jelentését tudomásul venni, egyben pedig a Képviselőház volt elnökének az 1929. április 1-től 1931. július 18-ig terjedő időre a számadási felmentvényt megadni, igen vagy nem? (Igen!) Ennélfogva tehát határozatként kimondom, hogy a Ház a múlt országgyűlés képviselőháza számvi^sgálóbizottságának jelentését tudomásul veszi és a Képviselőház volt elnökének az 1929. április 1-től 1931. július 18-ig terjedő időre a számadási felmentvényt megadja. Következik napirendünk szerint a m. kir. miniszterelnök jelentésének tárgyalása az 1931/32. évi hivatalos statisztikai munkaterv tárgyában. (írom. 94.) Az előadó Dencz Ákos képviselő úr. Mielőtt az előadó úrnak a szót megadnám, a t. Ház tudomására^ hozom, hogy a szóbanlevő jelentés tárgyalásának tartamára a miniszterelnök úr a, házszabályok 142. §-ának % bekezdése alapján Darányi Kálmán államtitiKÉPYISELÖHAZI NAPLÓ. IV. ülése 1932 február 12-én, pénteken. ;227 kár urat miniszteri megbízottként bejelentette. Méltóztassék ezt tudomásul venni. Az előadó urat illeti a szó. Dencz Ákos előadó: Igen t. Képviselőház! Amikor az 1929 : XIX. t.-cikk az egész ország területén folyó összes statisztikai munkálatokat központi irányítás és felügyelet alá helyezte s ugyanekkor a Központi Statisztikai Hivatalnak a működését kitérj esztette, szervezetét átalakította és megnövekedő köz- és tudományos értékű munkásságának megkönnyítésére mellette az Országos Statisztikai Tanácsot szervezte, a törvényhozás e mélyreható intézkedésében a statisztikai szaktudomány fontosságának és az azt művelő intézmény értékes munkájának helyes felismerése nyilvánult meg. A statisztikai munka már nem keretezhető be egy szaktárca ügykörébe. A statisztikai adatgyűjtésnek eredményei éppen a szakminisztériumok és a különböző állami • intézmények, hatóságok munkájának eredményeit r tárják fel, tehát annak a bírálatnak szolgáltatnak alapot, amelyet azokkal szemben a közvéleménynek és a parlamentnek gyakorolni kell.. Azonkívül pedig az alapot is éppen a Statisztikai Hivatal^ adatgyűjtése adja meg az állami és közgazdasági, sőt igen sok esetben a politikai tevékenység^ számára is. Ez határozza mesr a feladatok körét, ez szabja meg az irányokat és éppen azért minden modern államban szakadatlanul növekszik magának a statisztikai munkának az értékelése. A magyar statisztikai munkásság eddigi története pedig — amelyet a hivatalos statisztikai szolgálatról szóló törvényjavaslat parlamenti tárgyalásakor az előadói székből bátor voltam főbb vonásokban magam is ismertetni — azt igazolja, hogy kevés nyugati államban lehet több önérzettel hivatkozni a nemzeti statisztikai szolgálat hitelességére, teljességére és megbízhatóságára, mint éppen nálunk. A magyar statisztika hitelét eddig még sehonnan nem érte támadás. Ott tehát, hol ilyen erős alapokra lehet építeni, ott várja az ország és főleg annak szakértő közvéleménye, hogy ez a fontos építőmunka fenn ne .akadjon. Sajnos, az államháztartásunk egész vonalán követett^ takarékosság elve itt sem múlhatik el hatás nélkül, mégis azonban a rendelkezésre álló hitelből közrebocsátja a központi hivatal azokat az értékes kiadványait, mint a Magyar Statisztikai Szemlét, a Statisztikai Havi Közleményeket és a Konjunktúrakutató Bizottság füzeteit, amelyekben ha itt-ott kivonatosan is, de még mindig igen becses közléseket kapunk egyes fontos kérdésekről. Mindez azonban nem elégséges ahhoz, hogy például kulturális és gazdaságpolitikánk szilárd talajra épüljön. Több ágazat adatgyűjtése feldolgozásra vár, egyesekben pedig a felvételek előkészítése van folyamatban. Meg vagyunk győződve arról, hogy amint az ország anyagi helyzete engedi, a statisztikai adatgyűjtés további becses eredményeivel fogunk ismét találkozni, hogy azok a megfelelő kiadmányok sorozatában teljes egészükben a magyar közélet igazi kincseivé legyenek. A Központi Statisztikai Hivatalt közérdekű munkájában várakozásunknak megfelelve, igen figyelemreméltó módon támogatja^ az Országos Statisztikai Tanács, mely a multévi május hó 27-én történt megalakulása óta több fontos javaslatával, illetve véleményével járult hozzá a központi hivatalnak és a kormányzatnak munkájához. A tanácstól mi is az ökonómia, az Össz31