Képviselőházi napló, 1931. IV. kötet • 1932. január 14. - 1934. február 24.
Ülésnapok - 1931-47
Az országgyűlés képviselőházának '4,7. ü kell újabb megmozdulásokkal, hogy a forradalmi lelkület ne tespedjen el», «... az új pártvezetőség gondoskodjék a szeptember 1-i' nagyarányú tüntetéshez méltó újabb tömegmegmozdulásokról». «Súlyosabb problémát jelentenek a börtönügyi állapotok és azok a jelenségek is, hogy a reakció milyen eszközöket alkalmaz az itthon küzdő elvtársakkal szemben. Siilyos probléma, miképpen bánnak a foglyokkal, akik akár szóban, akár írásban szembekerültek a hatalommal. Velem is megtörtént, hogy miután a rámszabott büntetés kitöltése végeit jelentkeztem, 16 közönséges bűntettessel megláncolva vittek át az uccán. És í<rv bánnak más elvtársakkal is. (Nagy zaj. — Felkiáltások: «Ez az a hires kultúrfölény».) A reakciót a legkíméletlenebb bosszúszomj vezérli, ahányszor politikai ellenség kerül a kezébe. Hol van az az idő, amikor a politikai cselekményekért elítélteket államfogházzal sújtották, ahol mégis emberhez méltóbb viszonyok között tölthette ki az elítélt az ítéletet? A mai rendszer úgy kezeli a politikai elítélteket, mint a rablógyilkosokat. Börtönnel, sőt fegyházzal sújtják politikai ellenfeleiket. Nem elég, hogy lehetetlenné teszik számukra az olvasást és tanulást, hogy vasrács mögé helyezik el őket, amikor látogatók jönnek hozzáiuk, még- a büntetés kitöltése után is igyekszenek őket üldözni. Ha valaki valahol munkát keres, amelyhez erkölcsi bizonyítvány kell, sohasem mulasztják el ebben a bizonyítványban feltüntetni azt, hogy büntetve volt. Eddig 10 évre visszamenően állapították meg csak az ilyen priuszt, most úgy intézkedtek, hogy ez az egész életre visszamenően történjék. A börtönön és a fegyházon kívül örökös kenyértelenségg'el sújtják, örökös Kain-bélyeget sütnek a politikai ellenfélre. Ezekre a jelenségekre vonatkozóan olvashatnak majd az elvtársak egynéhány olyan felháborító adatot, amelyeket a parlamenti tárgyalások megindítása után a parlamentben is szóvátesznek maid a frakció tagjai. Az ellenforradalom^ győzelmének 11. évében még nem látják elérkezettnek az időt arra, hogy a politikai természetű cselekményeket esküdtbíróság elé utalják. A gyorsított tanácsok ítéleteinek revízióját is hiába követeljük, noha lépten-nyomon, napról-napra e téren kénytelenek ők maguk is korrigálni olyan hibákat, amelyek az ítéletekbe belecsúsztak. (Zaj. — Felkiáltások: «Készakarva történt!» «Nem véletlenségből». «Stocker és a véletlen!») Most a munkanélküliség idején is jónak látják, hogy a börtönbe juttatott elvtársakat munkára kényszerítsék, fegven emun kára kényszerítik őket... (Zaj és felkiáltások: «Megalázó munkát végeztetnek velük!» ., nehogy a kint munkanélkül levőknek jusson valamilyen munka. A reakció a politikai foglyokat azzal is bünteti, hogy politikai jogaikat is elkobozza. A reakció az internálótáborokat látszóan megszüntette, most azonban közigazgatási úton internálják- a «megbízhatatlanokat». Jogerős ítélet nélkül így évekre elzárják az embereket». «A királyság államformája letűnőben, részben már eltűnt. Helyét elfoglalja a fejlettebb államforma, a köztársasági forma. (Percekig tartó óriási éljenzés és taps.) A népek nagykorúak és önállóak lettek és itt minálunk a helyzet formailag változatlan: Erőszak, éhínség, végtelen kizsákmányolás». «Mint a tisztító A 7 ihar a szemetet, úgy söpörte el szeptember 1-én a dolgozó nép áradata mindazt a képződményt, amellyel le akarták törni az ő mozgalmát.» Ezek a kitételek a Btk. 172. §-ának második ése 1932 február 11-én, csütörtökön. 179 bekezdésébe ütköző, az 1912 : LXIII. te. 19. §-a szerint minősülő osztály elleni izgatás bűntette, továbbá a Btk. 174. § ába ütköző bűntett és bűntevő feldícsérésének vétsége és végül az 1921 : III. te. 7. §-ának első bekezdéf ébe ütköző, a magyar állam és a magyar nemzet megbecsülése ellen elkövetett vétség jelenségeit tüntetik fel. A cikk névtelenül jelent meg, annak szerzőjét az illetékes szerkesztőség erre felhatalmazott tagja a nyomozó hatóság eljáró közege közvetlen felhívására sem nevezte meg, így a sajtójogi felelősség Farkas István országgyűlési képviselő, felelős szerkesztőt terheli, a St. 35. §-a értelmében. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között nem kétséges, zaklatás eisete nem forog fenn, javasolja & t. Képviselőháznak, hogy Farkas István országgyűlési képviselő mentelmi jogát csak a Btk. 172. §-ának második bekezdésébe ütköző, 3912 : LXIII. te. 19. §-a szerint minősülő osztály elleni izgatás bűntette és az 1921 : III. te. 7. §~ába ütköző vétség miatt emelt vád tekintetében függessze fel, míg- a Btk. 174 §-ába ütköző bűntett és bűntevő feldícsérésének vétsége miatt ne függessze fel. Az előterjesztés értelmében kérek határozatot. Elnök: Szólásra következik 1 Pakots József jegyző: Büchler József! Büchler József: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon.) Az imént felolvasott cikk a Népszavában jelent meg és ez mutatja a legtipikusabban, hogy milyen politikai üldözés foly'k a kormányzat részéről a szociáldemokratapárt ellen. A Népszavában megjelent eoy cikk a szociáldemokratapárt parlamentjéről, a pártgyűlésről és azt kell mondanom, hogy ebben a cikkben csupa igazságok vannak. Ha bonckés alá vesszük ezeket a dolgokat, ha mondatról-mondatra nézzük a cikket, akkor mesrállapíthatjuk, hogy azok a kitételek, amelyek a cikkben megjelentek, mind igazak, mind való tényállást mondanak. Azt mondja a cikk: «Hamar szétszalad a hír. hoey a vasárnapi Népszavát elkobozták, amelynek vezércikke a kongreszszust köszöntötte. Mi megszoktuk már ezt. kobzást, börtönt, ítéletet, amellyel fojtani akarják az igazságot, de a nyugatról, a^ demokrácia országaiból jöttéknek meglepetés ez, sőt csoda». T. Képviselőház! A nyugatról jött emberek, akik a kongreszuson résztvesznek, valóban csodálkoznak azon, hogy van ország, ahol a szociáldemokratapárt lapját üldözik, hogy van ország-, ahol a szociáldemokráciát magát a kormányzati rendszer üldözi. Valóban csodálatraméltó ez. t. Képviselőház, ha azt nézzük, hogy egész Európában minden országban, kivéve három országot — Olaszországot, Oroszországot és Magyarországot — a szociáldemokratapárt a parlamentben, a politikai életben tettekkel tényező, igen sok országban kormányon volt, van és lesz; mondom, ebben a három országban valóban üldözik a szociáldemokráciát: üldözik Oroszországban, ahol bolseviki uralom van, Olaszországban, ahol fasiszta uralom van és Magyarországon, ahol ez az áldiktaturás félfasiszta uralom van. Ezekben az országokban igenis üldözik a szociáldemokratapártot, megfelel tehát a tényeknek az, ami itt ebben a cikkben áll. Azt mondja tovább a cikk (olvassa);