Képviselőházi napló, 1931. IV. kötet • 1932. január 14. - 1934. február 24.

Ülésnapok - 1931-47

17Ô Az országgyűlés képviselőházának 4?. bet sem tett, mint bebizonyította azt, amit én mondottam, az egyházak egész kiváltságos helyzetét ismertette, amelybe Magyarországon kerültek, ezt az egészen kivételes, kedvező el­bánást, továbbá, hogy az egyházak hálásak a kapitalizmus iránt, minden eszközt megragad­nak arra, hogy a kapitalizmus uralmát nemcsak anyagiakban, hanem lelkiekben is megerősítsék. Miután én ebben az ügyben politikai zak­latást látok, miután azt látom, hogy az ügyész­ség tudatos rosszakarattal emel vádakat azért, hogy a Népszaván keresztül a szociáldemokrata­pártot gyengítse, tehát politikai üldözést foly­tat, kérem a t. Házat, hogy ebben az esetben Farkas István t. képviselőtársunkat ne adja ki. Elnök: Szólásra következik? Pakots József jegyző: Váry Albert! Váry Albert: T. Képviselőház! A tárgyalás alatt levő mentelmi ügyben, tekintettel arra, hogy kétségtelenül illetékes hatóságtól érkezett a megkeresés és kétségtelen Farkas István kép­viselő úrnak, jnint felelős szerkesztőnek a bün­tetőjogi felelőssége, csupán azt kell eldönte­nünk, hogy a megkeresésében megjelölt közle­mény alkalmas-e bűncselekmény jelenségeinek feltüntetésére, vájjon abban a hitfelekezet elleni izgatás jelenségei tényleg felismerhetők-e? Kétségtelen, hogy a cikk egész tartalma, különösen pedig az a kitétel, hogy a hitehagyás az igazi út, hogy az egyházba és felekezetbe tar­tozás megakadályozza az emberiség boldogulá­sát, hogy az egyház tömjénfüstös kábulatban szeretné tartani a népeket, hogy végre le kell számolnia az emberiségnek azokkal a szellemi erőkkel, így az egyházakkal, a hitfelekezetekkel is, amelyek eddig tévedésben tartották őt boldo­gulása tekintetében, büntetőjogilag a hitfeleke­zet elleni izgatás jelenségeit kétségtelenül fel­tünteti. Hogy tényleg megállapítható-e az izgatás bűntette, az a bíró ( ság bölcseségére lesz bízva. Nekünk csupán azt kell eldöntenünk, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett-e, fele­lős-e Farkas István, mint felelős szerkesztő és bűncselekmény jelenségeit feltünteti-e a vád tárgyává tett közlemény. • Minthogy ez fenn­forog, a mentelmi bizottság javasolja a ki­adatást. En azt hiszem, akkor járunk el helyesen, ha ezt a bíróság bölcs belátására bízzuk és Far­kas István mentelmi jogát a képviselőház men­telmi bizottságának jelentése alapján felfüg­gesztjük. Elnök: Miután másnak szólásjoga nincs, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e elfo­gadni a mentelmi bizottság javaslatát, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a mentelmi bizott­ság- javaslatát elfogadja, ennélfogva ebből az ügyből kifolyólag Farkas István képviselő úr mentelmi jogát felfüggeszti. Következik a mentelmi bizottság 76. szánni jelentése, szintén Farkas István képviselő úr mentelmi ügyében. Krüger Aladár előadó: Tisztelt Képviselő­ház! A budapesti kir. főügyészség 8.015/1931. f. ü. szám alatt Farkas István országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, (Zaj. — Kabók Lajos: Halljuk! Nem értjük!) mert a budapesti kir. büntetőtörvény­szék B. XXXV. 12.947/4—1930. sz. megkeresése szerint ellene a bíróság, mint felelős szerkesztő ellen büntető eljárást indított a «Népszava» politikai napilap 1930. évi szeptember hó 10-i számában «Huszonhetedik országos pártgyűlé­sünk» feliratú cikk tartalma, de különösen an­nak következő kitételei miatt: ülése 193È február ll-én } csütörtökön. «Hamar szétszalad a hír, hogy a vasár­napi Népszavát elkobozták, amelynek vezér­cikke a kongresszust köszöntötte. Mi megszok­tuk már ezt, kobzást, börtönt, ítéletet, amellyel fojtani akarják az igazságot, de a nyugatról, a demokrácia országaiból jöttéknek meglepetés ez, sőt csoda». «Összejöttek a fővárosból, a vi­dékről, elhozták maguknak gyárak népének, falvak vályogházainak keserűségét, dacát, vá­gyát és a hitet az új világ megteremtéséhez. Tárul mögöttük a sivár magyar lét porba, sárbafúlt tanyaházaival, mezítlábas, éhező, százezrek, magyar proletárok irdatlan sora, akiket örök rabságban és butaságban akar tartani az a reakció, amely magának a földi lét minden fényét, ragyogását, bíboros, sely­mes, latifundiumos, hitbizományos, ezerholdas uralmát biztosítja, kifosztott és éhségbe taszí­tott milliók szenvedése árán. De itt bizalom, büszkeség az arcokon, amelyet szeptember 1-ének nagyszerű kiteljesülése tett teljessé». «A helyzet rosszabbodása kényszerítette arra a munkásságot, hogy szeptember 1-én ki­vonuljon az uccára. (A kiküldöttek fölállva él­jeneznek és percekig lelkesen ünneplik szep­tember l-ét)» % «Szeptember 1-jének impozáns megnyilatkozása sok mindenre adott választ.» «Egész csekély kivétellel az egész ország lakossága rokonszenvvel fogadta a munkásság 1-i megmozdulását». «Küldjük üdvözletünket azoknak, akik közülünk és más országból az üldöztetések elől kénytelenek voltak emigrál cióba menni, vagy akik esztendők óta börtö­nükben ülnek elveikért». «Most láttuk, hogy van félelem nélküli és az erőszakkal mit sem törődő szembenállás. Meggyőződésünk, hogy az, amit Önök, itt a közelmúlt napokban mutat­tak, országuk érdekében, pártjuk érdekében és a munkásosztály érdekében való bátor csele­kedet volt». «. . . amikor az egyik osztály ja­vakban dúskál, amikor ennek megvan min­dene, mások munkanélkül vannak és ha dol­goznak is, akkor is a legnagyobb nyomorúság­ban vannak. A munkanélküliséget, a nyomort, a csődö­ket a kartellek idézték elő és a kormány részé­ről támogatott üzemi racionalizálás, a Bedeaux­rendszer. Ugyanez az osztály, amely óriási luxust fejt ki, állásokat és fizetéseket halmoz, A. és B. kasszával nemzeti ajándékot ad nem­zetellenes cselekedetek jutalmazására, növeli az intellektuális bűncselekményeket és tenyészti a panamák özönét». «A párt vezetőségnek éppen úgy, mint a pártnak és a munkásságnak a szeptember 1-én megkezdett úton kell tovább haladnia, ha más­kép nem lehet, úgy ezen az úton kell eredményt elérni». «Meg lehet állapítani, hogy tízezrek a kur­zusi uralom alatti esztendőkben egy évtizeden át 3—4 esztendőt dolgoztak. A munkásgyerme­kek éhenhalnak, nekem nyolc gyermekem közül négy halt már éhen. (Általános felháborodás.) Nem kell többé felhívás szeptember 1ère, fel­hívás nélkül is megcsináljuk majd mi az újabb szeptember 1-ét». «Kétségtelen, hogy szeptember 1-gyel a magyar munkásmozgalomban új korszak kez­dődik. A nyomor kivonult az uccára». «A jövő­ben is kifogunk menni az uccára, akár tetszik a kormánynak, akár nem». «Láthatjuk, hogy az egyik oldalon tombol a jólét és a fényűzés, ezer üveg pezsgőket ajándékoznak egymásnak a panamázók, a másik oldalon pedig százezrek­nek nincsen egy betevő falat kenyerük sem...» (Györki Imre: Ez igaz!) «A szeptember 1-i megmozdulást folytatni

Next

/
Oldalképek
Tartalom