Képviselőházi napló, 1931. IV. kötet • 1932. január 14. - 1934. február 24.
Ülésnapok - 1931-47
17Ô Az országgyűlés képviselőházának 4?. bet sem tett, mint bebizonyította azt, amit én mondottam, az egyházak egész kiváltságos helyzetét ismertette, amelybe Magyarországon kerültek, ezt az egészen kivételes, kedvező elbánást, továbbá, hogy az egyházak hálásak a kapitalizmus iránt, minden eszközt megragadnak arra, hogy a kapitalizmus uralmát nemcsak anyagiakban, hanem lelkiekben is megerősítsék. Miután én ebben az ügyben politikai zaklatást látok, miután azt látom, hogy az ügyészség tudatos rosszakarattal emel vádakat azért, hogy a Népszaván keresztül a szociáldemokratapártot gyengítse, tehát politikai üldözést folytat, kérem a t. Házat, hogy ebben az esetben Farkas István t. képviselőtársunkat ne adja ki. Elnök: Szólásra következik? Pakots József jegyző: Váry Albert! Váry Albert: T. Képviselőház! A tárgyalás alatt levő mentelmi ügyben, tekintettel arra, hogy kétségtelenül illetékes hatóságtól érkezett a megkeresés és kétségtelen Farkas István képviselő úrnak, jnint felelős szerkesztőnek a büntetőjogi felelőssége, csupán azt kell eldöntenünk, hogy a megkeresésében megjelölt közlemény alkalmas-e bűncselekmény jelenségeinek feltüntetésére, vájjon abban a hitfelekezet elleni izgatás jelenségei tényleg felismerhetők-e? Kétségtelen, hogy a cikk egész tartalma, különösen pedig az a kitétel, hogy a hitehagyás az igazi út, hogy az egyházba és felekezetbe tartozás megakadályozza az emberiség boldogulását, hogy az egyház tömjénfüstös kábulatban szeretné tartani a népeket, hogy végre le kell számolnia az emberiségnek azokkal a szellemi erőkkel, így az egyházakkal, a hitfelekezetekkel is, amelyek eddig tévedésben tartották őt boldogulása tekintetében, büntetőjogilag a hitfelekezet elleni izgatás jelenségeit kétségtelenül feltünteti. Hogy tényleg megállapítható-e az izgatás bűntette, az a bíró ( ság bölcseségére lesz bízva. Nekünk csupán azt kell eldöntenünk, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett-e, felelős-e Farkas István, mint felelős szerkesztő és bűncselekmény jelenségeit feltünteti-e a vád tárgyává tett közlemény. • Minthogy ez fennforog, a mentelmi bizottság javasolja a kiadatást. En azt hiszem, akkor járunk el helyesen, ha ezt a bíróság bölcs belátására bízzuk és Farkas István mentelmi jogát a képviselőház mentelmi bizottságának jelentése alapján felfüggesztjük. Elnök: Miután másnak szólásjoga nincs, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e elfogadni a mentelmi bizottság javaslatát, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság- javaslatát elfogadja, ennélfogva ebből az ügyből kifolyólag Farkas István képviselő úr mentelmi jogát felfüggeszti. Következik a mentelmi bizottság 76. szánni jelentése, szintén Farkas István képviselő úr mentelmi ügyében. Krüger Aladár előadó: Tisztelt Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség 8.015/1931. f. ü. szám alatt Farkas István országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, (Zaj. — Kabók Lajos: Halljuk! Nem értjük!) mert a budapesti kir. büntetőtörvényszék B. XXXV. 12.947/4—1930. sz. megkeresése szerint ellene a bíróság, mint felelős szerkesztő ellen büntető eljárást indított a «Népszava» politikai napilap 1930. évi szeptember hó 10-i számában «Huszonhetedik országos pártgyűlésünk» feliratú cikk tartalma, de különösen annak következő kitételei miatt: ülése 193È február ll-én } csütörtökön. «Hamar szétszalad a hír, hogy a vasárnapi Népszavát elkobozták, amelynek vezércikke a kongresszust köszöntötte. Mi megszoktuk már ezt, kobzást, börtönt, ítéletet, amellyel fojtani akarják az igazságot, de a nyugatról, a demokrácia országaiból jöttéknek meglepetés ez, sőt csoda». «Összejöttek a fővárosból, a vidékről, elhozták maguknak gyárak népének, falvak vályogházainak keserűségét, dacát, vágyát és a hitet az új világ megteremtéséhez. Tárul mögöttük a sivár magyar lét porba, sárbafúlt tanyaházaival, mezítlábas, éhező, százezrek, magyar proletárok irdatlan sora, akiket örök rabságban és butaságban akar tartani az a reakció, amely magának a földi lét minden fényét, ragyogását, bíboros, selymes, latifundiumos, hitbizományos, ezerholdas uralmát biztosítja, kifosztott és éhségbe taszított milliók szenvedése árán. De itt bizalom, büszkeség az arcokon, amelyet szeptember 1-ének nagyszerű kiteljesülése tett teljessé». «A helyzet rosszabbodása kényszerítette arra a munkásságot, hogy szeptember 1-én kivonuljon az uccára. (A kiküldöttek fölállva éljeneznek és percekig lelkesen ünneplik szeptember l-ét)» % «Szeptember 1-jének impozáns megnyilatkozása sok mindenre adott választ.» «Egész csekély kivétellel az egész ország lakossága rokonszenvvel fogadta a munkásság 1-i megmozdulását». «Küldjük üdvözletünket azoknak, akik közülünk és más országból az üldöztetések elől kénytelenek voltak emigrál cióba menni, vagy akik esztendők óta börtönükben ülnek elveikért». «Most láttuk, hogy van félelem nélküli és az erőszakkal mit sem törődő szembenállás. Meggyőződésünk, hogy az, amit Önök, itt a közelmúlt napokban mutattak, országuk érdekében, pártjuk érdekében és a munkásosztály érdekében való bátor cselekedet volt». «. . . amikor az egyik osztály javakban dúskál, amikor ennek megvan mindene, mások munkanélkül vannak és ha dolgoznak is, akkor is a legnagyobb nyomorúságban vannak. A munkanélküliséget, a nyomort, a csődöket a kartellek idézték elő és a kormány részéről támogatott üzemi racionalizálás, a Bedeauxrendszer. Ugyanez az osztály, amely óriási luxust fejt ki, állásokat és fizetéseket halmoz, A. és B. kasszával nemzeti ajándékot ad nemzetellenes cselekedetek jutalmazására, növeli az intellektuális bűncselekményeket és tenyészti a panamák özönét». «A párt vezetőségnek éppen úgy, mint a pártnak és a munkásságnak a szeptember 1-én megkezdett úton kell tovább haladnia, ha máskép nem lehet, úgy ezen az úton kell eredményt elérni». «Meg lehet állapítani, hogy tízezrek a kurzusi uralom alatti esztendőkben egy évtizeden át 3—4 esztendőt dolgoztak. A munkásgyermekek éhenhalnak, nekem nyolc gyermekem közül négy halt már éhen. (Általános felháborodás.) Nem kell többé felhívás szeptember 1ère, felhívás nélkül is megcsináljuk majd mi az újabb szeptember 1-ét». «Kétségtelen, hogy szeptember 1-gyel a magyar munkásmozgalomban új korszak kezdődik. A nyomor kivonult az uccára». «A jövőben is kifogunk menni az uccára, akár tetszik a kormánynak, akár nem». «Láthatjuk, hogy az egyik oldalon tombol a jólét és a fényűzés, ezer üveg pezsgőket ajándékoznak egymásnak a panamázók, a másik oldalon pedig százezreknek nincsen egy betevő falat kenyerük sem...» (Györki Imre: Ez igaz!) «A szeptember 1-i megmozdulást folytatni
