Képviselőházi napló, 1931. IV. kötet • 1932. január 14. - 1934. február 24.

Ülésnapok - 1931-47

Àz országgyűlés képviselőházának it. i jut». Bocsánatot kérek, ha mondja ezt valaki, akkor az ügyészség fülön kapja és a kádi elé állítja, vagy ha egy országgyűlési képviselő annak a lapnak a szerkesztője, amelyben ez a kijelentés megjelenik, akkor az ügyészség vádat emel, a mentelmi bizottság kiadja az illető képviselőt, és azután törvényszék elé állítják. (Felkiáltások a szélsobalodalon: Itt a példa! — Zaj.) Nem lehet tagadni azt, hogy Jézus forradalmár volt, mert mást akart, mint ami akkor volt. Minden olyan törekvés, amely mást akar, mint ami előzőleg volt, mást akarván, forradalmasítani akar. (Gáspárd'y Elemér: Attól függ, erőszakos-e?) Azt mondja itt az ügyészség, hogy a cikk Krisztust persziflálja. Szeretném tudni, hogy hol persziflálja Krisztust. Azzal talán, amikor azt mondja, hogy (olvassa): «Az Istennek jobbjánülő Krisztus megcsóválja a fejét: Károly, Károly, mért üldözöl engem? Miért viszed te az én nevemet választási harcokba?» Bocsánatot kérek, igaza van a cikkírónak, mert a kereszténypárt az egész választási harcban nem tett egyebet, mint hogy Krisztus nevét méltatlanul a szájába véve kivitte a kocsmákba és a házak falára, és így agitált ellenünk. (Zaj.) Legyen szabad felhívnom a Képviselőház igyelmét arra, hogy a kültelkeken ma is ott vannak a falakon még azok a plakátok, amelyeken a Wolff-párt Krisztus nevének felhasználásával harcolt a szociáldemokraták és a zsidók ellen. Engedelmet kérek, sokkal jobban persziflálják a kereszténységet és a kereszténység megalapítóját azok a plakátok, amelyeket a Wolff-párt kivitt az utcára. (Ügy van! Ügy van! a szélsöbaloldalon.) Elnök: A képviselő úr beszédideje lejárt, szíveskedjék tehát beszédét befejezni. Malasits Géza: Kérdem: persziflál-e ez a cikk azért, mert szelíden figyelmezteti a kereszténypárt elnökét arra, hogy nem szabad, nem illik Krisztust belevonni a választási harcokba? Hát ez nem persziflálás! Ami pedig azt illeti, hogy forradalmárnak tünteti fel a cikk Krisztust, és ezt az ügyészség bűnnek minősíti, ajánlom az ügyészségnek, tanulmányozza a forradalmak történetét és elsősorban a forradalmak legelső és legnagyobb könyvét, a Bibliát olvassa, és akkor azt fogja kiolvasni belőle, amit én, hogy igenis, Jézus Krisztus forradalmár volt, mert mást akart. •mint a római rabszolgatartó urak, mást alkart, mint a gazdag farizeusok Nem változtat ezen az, hogy ma a kereszténység kibékült a tőkével, (Propper Sándor: Olvassák el Papinit!) odaáll a tőke védelmére és nem kíván a tőkétől mást. mint azt, hogy, telítve legyen krisztusi szeretettel. Hát azt látjuk, hogy a gyakorlatban hogyan van krisztusi szeretettel telitve, amikor itt Európában az emberek milliói éheznek. (Ügy van! Ügy van! a szélsöbaloldalon.) Elnök: A képviselő urat ismételten figyelmeztetem, hogy beszédideje lejárt. Kérem méltóztassék most már befejezni beszédét. Malasits Géza: Sajnálom, hogy beszédidőm befejeződött. Kérem at. Házat, ne üljön fel ennek a üolitikai üldözésnek, és ne adja ki Farkas István képviselőtársunkat. (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Héjj Imre jegyző: Kelemen Kornél! Kelemen Kornél: T. Képviselőház! Előttem szólott igen t. képviselőtársam ismét más beállításban tárgyalta az ügyet, mint kellett volna. (Zaj a szélsöbaloldalon.) A mentelmi ügyek elbírálása közönséges jogi elbírálást 193È február il-en, csütörtökön. ifi igényel (Ellenmondások a szélsőbaloldalon.) és egészen felesleges olyan messze menni a kérdés tárgyalásánál, ahogy azt képviselőtársam tette. Ha arról volna .szó, hogy a jelen cikkért vádat • emeljek-e, én mint ügyész, talán nem emelnék vádat, amikor azonban a főügyészség ezért a cikkért vádat emel és kiadatást kér, nagyon nehéz helyzetben van a Ház a tekintetben, (Kabók Lajos: Ez politikai üldözés!) hogy amikor Isten-gyalázás miatt valakit a Képviselőháztól kikérnek, a kiadatást megtagadja. Konciliáns vagyok, lehet vitatkozni a felett, vájjon a büntetőtörvény könyvnek az a szakasza, amely ennél az esetnél felhívatott, meg fogja-e állapíttatni a bíróság által, igen vagy nem, de ennek megállapításába mi meritóriusan bele nem mehetünk. A bűncselekmény alapos gyanúja fennforog, zaklatásra vonatkozó adatok előttünk nem állanak, (Kabók Lajos: Tipikus zaklatás esete!) nekem tehát az az álláspontom, hogy a mentelmi bizottság javaslatát fogadjuk el. (Buchinger Manó: Az üldözésben liberálisak! Egyetlen liberalizmus: akit kikérnek, kiadni!) Újságokban lehet viccelődni, Wolff Károlyt lehet támadni. Nekünk azonban egy kérésünk van a túloldalhoz: Istennek és Krisztusnak személyét viccelődés tárgyává ne tegyük és ne profanizáljuk. (Esztergályos János: Tessék ezt Wolffnak mondani! A címzés helytelen! Vissza a feladónak!) Amikor erről a kérdésről van szó, ha Wolff Károly pártja felé beszélek, akkor sem fogok mást mondani, mint amikor a t túloldalhoz intézem szavaimat. (Buehinger Manó: Nem lehet, mert őt sohasem akarják kiadni! Nem lesz alkalma rá! — Zaj. — Elnök csenget.) Most nem Wolff Károly pártjáról van szó, hanem az előttünk fekvő mentelmi ügy tárgyalásáról. Miután — ismétlem — a bűncselekmény alapos gyanúja fennforog és zaklatás esete nincs, javaslom, méltóztassék a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni. (Helyeslés jobb felől. — Zaj a szélsőbaloldalon.) Elnök: Miután szólásjoga többé senkinek sincs, a vitát bcárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. A Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadta (Propper Sándor: Wolff Károly tiszteletére álljanak fel! — Kelemen Kornél: Majd felmenti a bíróság, ha igazuk van) és így Farkas István képviselő úrnak mentelmi .jogát a most tárgyalt ügyben felfüggesztette. Esztergályos János képviselő úr a házszabályok 60. §-a alapján összeférhetlenségi • bejelentést kíván tenni. A «zót a képviselő úrnak megadom. Esztergályos János: T. Képviselőház! Hosszú esztendőkön keresztül vívja harcát ezekről a padokról a szociáldemokrata párt a nyomor, a nélkülözés ellen, a nyomorgó, nélkülöző és éhes emberek érdekében. Irtózatos pusztulás jellemzi az egész országot. A munkanélküliség és a munkanélküliség okozta nyomorúság olyan hatalmas, olyan nagy, amelyhez hasonlót eddig Magyarországon nem igen láttunk. (Propper Sándor: Még Indiában sincs párja annak, ami ma itt Magyarországon van!) Számtalan esetben felszólaltunk és kértük a kormányt, javasla-