Képviselőházi napló, 1931. IV. kötet • 1932. január 14. - 1934. február 24.

Ülésnapok - 1931-47

î?â Az országgyűlés képviselőházának ht. tokát, indítványokat téve, hogy teremtsen munkaalkalmakat. munkaalkalmak teremtésével szüntesse meg azt az irtózatos nyomort, amelyben a munkanélküliek vannak. Követeltük és követeljük számtalan esetben, hogy ha nem tud, vagy nem akar munkaalkalmakat teremteni, akkor adjon a nyomorgó, éhező munkanélkülieknek munkanélkülisegélyt. A válasz kíméletlen és kegyetlen volt eddig mindig a kormány részéről s a kormány mögött ülő egységespárt részéről. (Jánossy Gábor: Se nem kíméletlen, se nem kegyetlen!) Állandóan azzal utasították és utasítják vissza a munkanélküliek, az éhezők, a nyomorgók jogos követelését, hogy szegény az ország, nincs pénz munkaalkalmak teremtésére, nines pénz a munkanélküliek, az éhező gyermekek, az éhező anyák, az éhező munkások részére. Eddig mindig elutasította a kormány követeléseinket. (Jánossy Gábor: De megszervezte a nyomorenyhítő akciókat!) A szociáldemokrata párt képviselői részéről számtalan esetben felhangzott az a kívánság: szüntessék meg az álláshalmozás lehetőségéit, intézményesen, törvényes intézkedésekkel. (Kun Béla: Mi is követeljük! — Gáspárdy Elemér: Mi követeltük legelsősorban! Önök védelmezték az álláshalmozást a fővárosnál! — Propper Sándor: De itt meg is állanak! Tovább nem mentek a követelésben!) Követeltük és követeljük, hogy a törvényhozás gondoskodjék olyan törvényről, amely lehetetlenné teszi azt, hogy egyes egyének, akik jó összeköttetésekkel bírnak, az állások tömegeit töltsék be ugyanakkor, amikor itt van a felnőtt ifjúság, (Gáspárdy Elemér: Ezt mi is követeljük, nemcsak önök! Innen indult ki!) amely elvégezte iskoláit,^ amely ifjak járják az élet szörnyű nyomorának és szenvedésének országútját napról-napra egy falat kenyérért, és akiket egy vagy több diplomával a zsebükben látunk könyörögni bármilyen szerény állásért. Ott látjuk a felnőtt ifjúságot, a háború utáni ifjúságot, akik mint gyermekek végigélték az irtózatos háborús őrület minden szenvedését, akik ma felnőve a maguk kis kenyere után kell, hogy nézzenek, s akik diplomával a zsebükben könyörögnek azért, hogy utcaseprői állásokat kaphassanak, (Gáspárdy Elemér: Elég sajnos dolog!) vagy más alacsonyabbrendű, nem diplomás embereknek való állásokban elhelyezkedést találjanak. Hallunk hangzatos frázisokat a túlsó oldalról!, (Felkiáltások jobbfelől: Önöktől!) közbeszólások formájában mondja mint állandó refrént a túloldalról az egységespárt, hogy: mi is akarjuk a megszüntetést. (Zaj.) Tisztelt uraim, ne játsszunk a szavakkal! Elnök: A képviselő úr összeférhetlenségi bejelentést kíván tenni. Legyen szíves a tárgyra rátérni! Esztergályos János: Ügy érzem, hogy a házszabályok értelmében jogom van megindokolni előterjesztendő bejelentésemet. (Kabók Lajos: Már azt sem szabad? Indokolni sem lehet?) Az urak a túlsó oldalon azt kiáltják közibe, hogy: mi is akarjuk. De kérdem az igen t. ^egységespártot: ha akarják, miért nem csináljak meg? Ott állanak a kormány mögött és nagyságukkal, hatalmukkal módjuk van a r kormányt arra kényszeríteni, hogy az ifjúságnak teret adjanak, hogy az ifjúság a kenyérhez való jogát érvényesíthesse, és szüntessék meg az álláshalmozásokat. (Jánossy Gábor: Útban van! ülése 1932 február ll-ên

} csütörtökön. Maholnap idekerül!) T. Jánossy képviselő úr, ne tessék most viccelődni! (Jánossy Gábor: Sohasem szoktam viccelődni!) Látjuk pusztulni a kisiparosságot, látjuk az állástalan kistisztviselők százezreit. A válasz, az elutasító válasz mindig az, hogy: nincs pénz, nincs pénz és nincs pénz, r,zért nem lehet. Ha így volna, talán valahogy, fájdalmasan bár, de meg tudnánk nyugodni ebben. Azt látjuk ellenben a kormány különböző intézkedései alapján, hogy ezek a szavak a tényeket nem fedik. Csak egyetlenegy példát hozok fel. Nem akarok már az elmúlt esztendők tékozlásairól és pazarlásairól beszélni, de a legutóbbi időben arról értesültünk, hogy a kormány az optánsok részére az optánsok kasszájába 600.000 svájci frankot utalt be. Ennek az a célja, hogy az optánsok az őket megillető pénzhez jussanak, amely részükre megítéltetett. Kérdezem: nem erkölcstelen politika-e az, hogy amikor idehaza nem akarnak segíteni a nyomorgók és szenvedők milliónyi^ nagy tömegén, akkor egy úri gesztussal az államkasszából, az adózó polgárság véres, verejtékes filléreiből 600.000 svájci frankot utalnak ki az optánsok javára? Talán nem is tettem volna szóvá ezt az esetet, ha nem látnám azt, hogy éppen a kormány egyik tagja az, aki ebben az optánsügyben alaposan érdekelve van. (Gáspárdy Elemér: Ki az?) A helyzet tehát az, hogy gróf t Károlyi Gyula miniszterelnök, akinek a kormánya ezt a 600.000 svájci frankot az optánsok kasszájába beutalta, maga is érdekelve van ebben a kérdésben és maga is ott tartja a markát, hogy az optánsok kasszájából kapjon. (Zaj és ellenmondások a jobboldalon.) Elnök: A képviselő urat ezért a sértő kifejezésért rendreutasítom. (Kabók Lajos: önmagának kiutalja! — Büchler József: Ez igaz!) Esztergályos János: Miután én ezt erkölcsi szempontból összefér heti ennek tartom, (Simon András: Maga beszél erkölcsről. — Zaj.) ezért összeférhetlenségi bejelentést teszek gróf Károlyi Gyula miniszterelnök ellen, (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) akinek miniszterelnöksége alatt a pénzügyminisztérium, bizonyára a minisztertanács határozata alapján 600.000 .svájci frankot utaltatott át a Nemzetközi Fizetések Bankjának az optánskassza javára. A .miniszterelnök ezzel az átutalással összeférhetlen helyzetbe jutott, mert ő maga 8738 és a gróf Károlyi-család 97.017 katasztrális holddal érdekelt az optánsok kártérítésében. Kérem bejelentésemnek az összeférhetlenségi bizottsághoz való utalását. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Az összeférhetleiuségi bejelentést a házszabályok 68. Va értelmében kiadom az állandó Összeférhetlenségi bizottságnak. Most pedig visszatérünk a mentelmi ügyek tárgyalására. Következik a mentelmi bizottság jelentésének tárgyalása sajtó útján elkövetett osztály elleni izgatás bűntettével gyanusíott Farkas István országgyűlési képviselő mentelmi ügyében, (írom. 71) Krüger Aladár előadó urat illeti a szó. Krüger Aladár előadó: T. Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség 8007/1931. f. ü. szám alatt Farkas István országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntető törvényszék B. XXXV. 13.407—1930

% számú megkeresése szerint ellene a bíróság, mint felelős szerkesztő ellen, büntető eljárást indított, a «Népszava» politikai napilap 1930. évi november hó 19. nap-