Képviselőházi napló, 1931. IV. kötet • 1932. január 14. - 1934. február 24.

Ülésnapok - 1931-46

156 Az országgyűlés képviselőházának £6. ülése 1982 február 5-én, pénteken. a miniszterelnök úr válaszát tudomásul venni, igen vagy nem 1 ? (Igen! Nem!) Akik tudomásul veszik, méltóztassanak felállni. (Megtörténik.) Többség. A Ház a választ tudomásul vette. (Turchá­nyi Egon: A házszabályok 143. §-ának a) pontja alapján személyes megtámadtatás cí­mén kérek szót!) A szót a képviselő úrnak nem adom meg. (Nagy zaj és felkiáltások a bal- és a szélsőbaloldalon: Miért? — Elnök csenget.) Csendet kérek! Tessék meghallgatni az elnököt A szót nem adom meg azért, mert a képviselő úr itt Fráter képviselő úrnak egy olyan közbeszólását... (Nagy zaj a bal- és a szélsőbalodalon.) Csendet kérek! (Szakács An­dor közbeszól.) Szakács képviselő urat rendre­utasítom. (Zaj. — Halljuk! Halliuk! — Anda­házi Kasnya Béla: Nem lehet haraggal elin­tézni a dolgot!) Andaházi képviselő urat rendreutasítom. (Andaházi Kasnya Béla: Kö­szölnöm! — Peyer Károly: Mi lesz, itt? — Fel­kiáltásak a bal- és a szélsőbaloldalon: M> ez? Mi van itt? — Zaj.) Csendet kérek! Méltóztas­sanak meghallgatni az elnököt. (Büchler Jó­zsef: Joga van felszólalni!) Csendet kérek. Az elnököt nincs joga önnek zavarni. (Zaj a bal­és a szélsőbalodalon. — Diniek Ödön közbe­szól.) Dini eh képviselő urat rendreutasítom. (Dinich Ödön: Akkor is megmondom!) A kép­viselő urat másodszor is rendreutasítom. (Felkiáltások balfelől: Harmadszor is! — Folytonos . zaj.) jCsendet kérek. T. Képviselőház! Turchányi képviselő úr azzal a panasszal jött hozzám, hogy őt Fráter képviselő úr egy közbeszólással megsértette. (Felkiáltások a baloldalon: Megtörtént!) Ezt a közbeszólást én meg nem. hallottam. (Peyer Károly: Akkor is joga van felszólalni ! — Ras­say Károly: Persze!) Peyer képviselő urat rendreutasítom. (Peyer Károly: Miért?) Mert az elnököt nem szabad zavarni a házszabályok értelmében. (Folytonos zaj.) Csendet kérek. Én a gyorsírói jegyzeteket felhozattam, de a gyorsírói jegyzetekben nyoma sincsen semmi­féle sértésnek. (Zaj a bal- és a szélsőbalolda­lon.) Ha megadnám a szót bárki privát értesü­lése alapján, akkor bármikor csinálhatnának személyes kérdést. Ezért nem adtam meg a szót. (Helyeslés jobb felől. — Szakács Andor: A házszabályokhoz szót kérek, elnök úr!) Mél­tóztassék. Szakács Andor: T. Képviselőház! Úgy em­lékszem', Peyer t. képviselőtársam beszéde alatt egy parázs kis incidens játszódott le itt a Házban, amelynek csaknem az egész balol­dal szem- és fültanuja volt. jÉn nem óhajtom részletezni két képviselőtársunk összekoccaná­sát, de személyesen láttam, hogv a túloldalon ülő képviselőtársunk a helyéről felugrott, (Ügy van! Ügy van! balfelől) támadólag akart ide a baloldal felé közeledni (Felkiáltások bal­felől: Visszatartották!) és a mellette ülő Far­kas képviselő úr fogta őt meg és csillapító szavakkal nyugalomra intette. (Nánássy An­dor; Fiatalos tempó!) Hogyha erről az oldal­ról az érintett képviselőtársunk ezt az ügyet személyes kérdésben szóvá óhajtja tenni, (Peyer Károly: Ez igazán személyes kérdés! — Űay van! Ügy van! balfelől.) azt hiszem, ez ellen senkinek semmiféle házszabályszerű vagy észszerű kifogása nem lehet, annál ke­vésbbé, (Györki Imre: A tábornok úr rohamra akart indulni! — Derültség a szélsőbalolda­lon. — Györki Imre: A háborúban nem igen csinálta, itt pótolni akarta! — Simon András: Limanovánál ott volt! —Györki Imre: Akkor Xaeg akarta újrázni! — Zaj.) mert hiszen nem is tudjuk, hogy mit akart képviselőtársunk kifejezésre juttatni. Mielőtt tudnók, hogy mi­ről akar és mit akar nyilatkozni, senki énsze­rintem lojálisán a felszólalásban meg nem akadályozhatja. Tisztelettel kérem tehát az elnök urat, méltóztassék ebben a kérdésben az álláspont­ját megváltoztatni, (Helyeslés a bal- és a szél­sőbaloldalon.) azért, mert ha a gyorsíró urak itt nem végzik úgy a dolgukat, — hiszen em­berileg erre nem is lehetnek berendezkedve — hogy mindent észleljenek, ami a teremben tör­ténik, itt ülünk tízen-tizenöten, akik ezt a r szó­váltást igenis hallottuk, ezt az incidenst láttuk és akik méltányosnak tartjuk, hogy a mi ta­núságunk után méltóztassék az elnök úr a szót képviselőtársunknak megadni. (Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon. — Peyer Károly: A házszabályokhoz kérek szót!) Elnök: A szó Peyer képviselő urat illeti. Peyer Károly: T. Képviselőház! Turchányi képviselő úr a házszabályok egyik szakaszára való hivatkozással szót .kért. Sem én, sem so­kan ebben a Házban, akik talán más irányban voltunk elfoglalva, nem hallottuk azt az ese­tet, amelyről most itt utólag értesülést szerez­tünk, de el sem tudom képzelni azt, hogy az elnök úr a nélkül, hogy tudná, hogy az illető képiselő úr mit kíván mondani, előre meg­vonja az illetőtől a felszólalás jogát Ha ez gyakorlattá, válik, akkor a házszabályoknak ez a szakasza teljesen felesleges. (Zaj a jobb­oldalon.) Az elnök úr előre nem tudhatja, hogy az illető képviselő úr milyen ügyben kíván felszólalni. (Simon András: Megmondotta neki! — Egy hang a baloldalon: Joga van! Nem az elnök úr kontrollálja!) A képviselő úr világo­san megmondta, hogy a házszabályok milyen szakaszára való hivatkozással kíván felszó­lalni. (Györki Imre: Szólaljon fel és újból kérje!) Ha majd a képviselő úr elmondotta véle­ményét, elmondotta, amit akart, csak akkor jut az elnök úr abba a helyzetbe, hogy tudo­mást szerezzen hivatalosan arról, hogy az il­lető képviselő ár mit kívánt itt a Házban el­mondani. Az, hogy a képviselő úr az elnök úr­ral előzőleg mit beszélt, engem nem érdekel. (Ügy van! Ügy van! a baloldalon.) És nem egé­szen csak Turchányi képviselő úrnak és az elnök úrnak ügye, hogy Turchányi képviselő úr mit kíván itt szóvá tenni, hanem a Képvi­selőház ügye, mert nekem, mint képviselőnek jogem van tudni, hogy a képviselő úr mit kí­ván elmondani személyes sérelem, címén, és nem tudhatja az elnök úr sem, hogy azt az ügyet kívánja-e szóvátenni, amelyről előzőleg az elnök úrral beszélt vagy más ügyet kíván-e szóvátenni. (Simon András: Szóval feltételezi, hogy hazudik! — Zaj.) A képviselő úr egyelőre nem nyilatkozott, a képviselő úr csak a ház­szabályok illető szakaszára való hivatkozással kért szót. (Egy hang a baloldalon: Ahhoz meg joga van!) A szót a képviselőtől elvonni nem lehet ahhoz az, elnök úrnak nincs joga. Az el­nök úrnak csak akkor van joga a személyes meg­támadtatás címén felszólalni akaró képviselő úrtól a felszólalás jogát megtagadni, ha a vita folyamán, az ülés folyamán, vagy az ülés ele­jén kér szót, de a napirend letárgyalása, vagy a napirend megállapítása után nincs joga az elnök úrnak ilyen címen a felszólalás jogát megtagadni. Éppen azért itt a házszabályok olyan meg­sértését látom, amely ellen a leghatározottab­I

Next

/
Oldalképek
Tartalom