Képviselőházi napló, 1931. IV. kötet • 1932. január 14. - 1934. február 24.

Ülésnapok - 1931-46

154 Az országgyűlés képviselőházának J>6. ülése 1932 február 5-én, pénteken. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Én te­hát ezt^ szükségesnek tartom. Különben kiala­kult már körülbelül az egész közvéleményben az a hit, hogy egy olyan minisztérium felosz­latásáért, amely ilyen szennyes ügyeket tudott csak produkálni, senki sem fog sírni. Hangsú­lyozom ezt. Egy ilyen minisztérium önmaga ásta meg a sírját és semmi szükség nincs arra, hogy a jövőben is kompromittálja a népjólétet az ilyen intézkedésekkel, amelyek itt történtek. - r En tehát szükségesnek tartottam itt a Ház és az ország- nyilvánossága előtt leszögezni azt a tényt, hogy a múlt Képviselőháznak egyik ülésén igazat mondtam, amikor azt mondottam, hogy az albertfalvai építkezésnél három milliót loptak. (Felkiáltások jobb felől; Nem loptak! Veszteség volt! — Zaj.) Elnök: Szólásra következik 1 ? Herczegh Béla jegyző: Gáspárdy Elemér! Gáspárdy Elemér: T. Képviselőház! Tudva­levő dolog, hogy az albertfalvai építkezések ügye most vizsgálat alatt áll, (Felkiáltások a szelsőbaloldalon: Hol?) amint azt a miniszter­elnök úr is kijelentette. (Ellentmondások a szelsőbaloldalon. — Peyer Károly: Rosszul tudja a leckét, ez be van fejezve! A bicskei kastélyt vizsgálgatják csak! — Györki Imre: Hova lett a százezer pengő? — Peyer Károly: A százezer pengő differencia hol van*? — Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Gáspárdy Elemér: Ennek a vizsgálatnak eredményét és annak nyilvánosságrahozatalát feltétlenül meg kell várni, ha pedig az ügy a bíróság elé tartozik, (Peyer Károly: Ez már be van fejezve! — Györki Imre: Rosszul tudja a leckét! — Zaj. — Elnök csenget.) akkor egye­dül a bíróság illetékes abban ítéletet hozni. (Zaj.) Ha pedig a mélyen t. képviselő úr ab­ban a hitben és véleményben van, hogy a mi részünkről nem kívánjuk az alapos vizsgála­tot és ez a párt nem sürgeti minden téren a purifikációt, akkor óriási tévedésben van. (Úgy van! Ügy van! jobbfelől.) Mi is tisztaságot akarunk és azért harcolunk. (Nagy zaj a bal­és a szélsőbaloldalon. — Bródy Ernő: Csak szavalnak az urak! Cselekedjenek!) Cselek­szünk, (Esztergályos János: Sorban végig jöt­tek a panamák egymásután, és végig helye­seltek!) Soha panamákat nem helyeseltünk (Jánossy Gábor: Nem is voltak! — Zaj.) és ez a párt mindig küzdött a panamák ellen. (Zaj a bal- és a szélsőbaloldalon.) Mi sohasem es­tünk abba a hibába, hogy előzetes vizsgálatok nélkül és bírói ítélet nélkül ítéletet mondjunk. (Zaj.) Egyébként is a parlamenti testület nem alkalmas bírói funkcióknak elvégzésére, ki­vizsgálásoknak megejtésére, a Képviselőház törvényhozó testület. (Bródy Ernő: Mi van az álláshalmozásokkal?) Ezt kérdem én is. (Bródy Ernő: Ugy-e? — Zaj a szélsőbaloldalon.) Elnök: Csendet kérek! Gáspárdy Elemér: T. képviselőtársam, azt hiszem, ebben a parlamentben én voltam az első, aki az álláshalmozások ügyét megpendí­tettem. (Rassay Károly: Téved!) Az, hiszem, én voltam az első, aki a fővárosnál tapasztalt visszásságokról beszéltem, és akkor önök vol­tak az elsők, akik engem! megtámadtak és meg akartak kövezni. (Andaházi Kasnya Béla: No, no, ez valótlan!) Most már programmpontja a mélyen t. ellenzéknek az álláshalmozás és a mammutfizétések elleni harc. (Zaj a szélsőbal­oldalon.) Elnök: Csendet kérek! Gáspárdy Elemér: Ha van valakinek joga beszélni ebben a parlamentben a purifikáció­ról, az álláshalmozások és a magas fizetések ellen, úgy elsősorban nekem van. (Bródy Ernő: Cselekedni, nem beszélni! — Esztergályos Já­nos: Miért tűri, hogy egyik kollégája 29 igaz­gatóság tagja legyen 10 Elnök: Kérem Esztergályos képviselő urat, méltóztassék csendben maradni. (Zaj. — Andaházi Kasnya Béla közbeszól.) Csendet ké­rek, Andaházi képviselő úr. Gáspárdy Elemér: Nem akarok, igen t. Képviselőház, minden közbeszólásra válaszolni, azonban azt hiszem, hogy a képviselői össze­férhetlenségről szóló törvényjavaslat szintén készülőben van, amely minden visszásságot meg fog ezen a téren szüntetni. (Bródy Ernő: Kész van már harminc év óta! — Rassay Ká­roly: Végre kellene hajtani! — Bródy Ernő: Már Szilágyi Dezső idejében készen volt! Is­meri ezt a nevet? — Derültség a bal- és a szélsőbaloldalon. — Zaj a jobboldalon és a kö­zéven.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Gáspárdy Elemér: T. Képviselőház! A ma­gam részéről tehát a parlamentet ennek az ügynek megvizsgálására alkalmasnak nem tar­tom, mert az illetékes fórumok elé tartozik a vizsgálat megejtése. De annak hangsúlyozása mellett, hogy ez a parties mi is szívvel-lélek­kel kívánjuk a purifikációt és mindazok meg­büntetését, akik ebben vétkesek voltak, külön­ben fel sem szólaltam volna és nem védelmez­tem volna ezt az álláspontot... (Nagy zaj a szélsőbaloldalon.) Elnök (csenget): Csendet kérek, képviselő arak! (Zaj. — Esztergályos János közbeszól.) Esztergályos képviselő urat rendreutasítom. (Peyer Károly: Az összes lekötelezettek ott ültek a túloldalon!) Csendet kérek, Peyer kép­viselő úr! Gáspárdy Elemér: ... és ismételten han­goztatva az előbb elmondottakat, amelyektől semmi körülmények között eltérni nem fogok, mert igenis, továbbra is harcolni fogok az ál­láshalmozások és a magas fizetések ellen (Ras­say Károly: Miért nem hozzák az erre vonat­kozó törvényt?) és minden visszásság ellen ab­ból a szempontból, hogy ezek a magyar köz­életből kiküszöböltessenek — tisztelettel javas­lom az előbb említett okok folytán, hogy az elnöki napirendi javaslat fogadtassék el. (He­lyeslés a jobboldalon és a közéven. — Zaj a szelsőbaloldalon.) Elnök: Minthogy szólásjoga többé senki­nek sincs, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a ha­tározathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e az elnöki napirendi indítványt, szemben Peyer Károly és Sándor István képviselő urak napirendi in­dítványával, elfogadni, igen, vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat, akik az elnöki napirendi indítványt fogadják el, szíveskedjenek felállni. (Megtörténik.) Többség. A Ház az elnöki napirendi indítványt fo­gadta el. Következik a miniszterelnök úr írásbeli válasza Kertész, Miklós országgyűlési képvi­selőnek a szellemi munkások helyzete tárgyá­ban az összkormányhoz intézett interpelláció­jára. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az írás­beli választ felolvasni. (Zaj.) Héjj Imre jegyző (olvassa): «Válasz Ker­tész, Miklós országgyűlési képviselőnek a szel­lemi munkások helyzete tárgyában az összkor­mányhoz intézett interpellációjára. 1. A gazdasági válság a szellemi munkás­ság életviszonyaira is kihat és növeli a munka-

Next

/
Oldalképek
Tartalom