Képviselőházi napló, 1931. IV. kötet • 1932. január 14. - 1934. február 24.

Ülésnapok - 1931-46

Ais országgyűlés képviselőházának 16 nek sincs, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. A Ház tehát a mentelmi bizottság javaslatát elfogadta, és így ebből az ügyből kifolyólag Weltner Jakab képviselő úr mentelmi jogát felfüggesztette. Következik a mentelmi bizottság jelentésének tárgyalása sajtó útján elkövetett osztályelleni izgatás bűntettével gyanúsított Farkas István országgyűlési képviselő mentelmi ügyéiben, (írom. 40.) Nánássy Andor előadó urat illeti a szó. Nánássy Andor eiőadó: Tisztelt Képviselőházi A budapesti kir. főügyészség 6886/1931.^ fü. szám alatt Farkas Látván országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntető törvényszék B. 9417/19—19i,0. számú megkeresése szerint ellene a budapesti kir. ügyészség indítványára mint felelős kiadó ellen «Magyarország Népéhezi Dolgozók! Munkanélküliek!» felirat alatt megjelent röpirat közzététele miatt büntető eljárást indított, mivel annak tartalma a Btk. 172. §-ának második bekezdésébe ütköző és az 1912 : LXIII. te. 19. §-a szerint minősülő, sajtó útján elkövetett osztály elleni izgatás bűntettének .a tényálladékait látszik feltüntetni. A vád tárgyává tett ezen röpiratnak felelős kiadója Farkas István országgyűlési képviselő, így a sajtójogi felelősség: a St. 34. §-a értelmében nevezett képviselőt, mint felelős kiadót terheli. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtói érkezett az összefüggés a vélelmezett bűncselekmény és nevezett képviselő személye között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, ennélfogva javasolja a t. Képviselőháznak, hogy 1 arkas István országgyűlési képviselő mentelmi jogát ezen ügyben függessze fel. Elnök: Szólásra következik?. Herczegh Béla jegyző: Esztergályos János. Esztergályos János: T. Képviselőház! Végtelenül szomorú és fájdalmas látvány ez, amiben itt a magyar közvéleménynek a legutóbbi időben része van. Kint az emberek millió vívják az élettel szörnyű küzdelmüket, napenta tömegesen dobják el maguktól az emberek az életet, mert nem bírják tovább azt az irtózatos küzdelmet, amelyet a mindennapi kenyérért, a száraz ittlétért vívniok kell és ebben az irtózatos küzdelemben még van egy parányi pont, amely felé az ország közvéleménye tekint és ez a parlament. Ettől a parla mentől hiszi, ettől a parlamenttől gondolja még az ország lakosságának egy része azt, hogy ebben az irtózatos küzdelemben, amely a létért, az életért folyik, a parlamentből fog valami olyan kiindulni, ami az életet ebben az országban könnyebbé és emberhez méltóvá teszi. Ugyanakkor azonban a Képviselőház nem veszi észre a milliónyi ember tekintetét és nap-nap után az ország adózó népének keserves, véres, verejtékes filléreiből itt politikai sintérmunkát végez. Elnök: A képviselő urat sértő és imparlamentáris kifejezéseért rendreutasítom. Esztergályos János: Ha emberek, politikusok, akik az életet kint ismerik, akik kint élilîèse 1932 február 5-én, pénteken. 137 nek a nép milliónyi tömegei között, látják és megírják ezt, vagy gyűléseken felszólalnak és elmondják azt, ami fáj a tömegnek, megjelenik az ügyész és — én e pillanatban nem keresem, parancsra-e, vagy saját túlfűtött ambíciójábói — olyan hajtóvadászatot indít ezek ellen az emberek éden, amelyhez hasonló Európa egyetlen kuitúrállamában sincs. Folyik az üldözés és második napja már tömegesen, száz és száz mentelmi ügyet hoznak ide akkor, amikor künn kenyeret és munkát kér a nép, amikor becsületes adópolitikát követel, amellyel meg lehetne akadályozni száz- és százezernyi becsületes kisiparos és kereskedő tönkremenetelét. Amikor ezrével lehetne életeket menteni egy becsületes belső politika révén, akkor itt kipécéznek embereket azzal az előre megfontolt és tudatos szándékkal, hogy börtönbe juttassák őket azért, mert megírják az igazságot. Ehhez hasonló eset talán egy fordult elő, amikor Omar kalifa, az alexandriai könyvtárat elégette, mondván, hogy nincs szükség az alexandriai hatalmas könyvtárra, mert az, ami azokban a könyvekben benne van, úgyis benne van a Koránban, ennélfogva feleslegesek azok a könyvek, ha pedig azokban a könyvekben olyan dolgok vannak bent, amelyek nincsenek benne a Koránban, akkor azért feleslegesek — és elpusztította a könyvtárt. Az a politika, amelyet ma az ország kormánya követ, ugyanezt mondja: nincs szükség itt szocializmus'ra, nincs szükség itt szocialista politikára, nincs szükség szocialista képviselőkre, mert annak, amit a szocialista képviselők írnak és hirdetnek, egy része benne van a kormány programimjában, — lásd az általános titkos választójogot — tehát ezért nincs szükség arra, hogy szocialista sajtó és szocializmus legyen; míg a másik része annak, amit hirdetnek a szocialista képviselők, nincs benne az egységes párt és a kormány politikájának programmjában, tehát ezért nincs szükség rá, ennélfogva minden eszközzel el kell pusztítani. Es folyik a pusztításra törekvő munka, ám örömmel és nyugodt lélekkel állapíthatom meg, hogy minden eredmény nélkül folyik ez a pusztító munka. Aim int előttem szólott t. képviselőtársam mondotta, nem lehet elpusztítani, kiirtani a szocializmust. Azokban a szörnyű, véres napokban, amelyek 1919 augusztusa után zúdultak az országra, nem bírtak az urak minket kipusztítani, mondjanak le tehát arról, hogy ez a jövőben talán sikerülni fog. Ez az egyik, amit el akartam mondani. A másik pedig az, hogy fel kell hívnom a közfigyelmet az egységespártnak arra a lebecsülésére, amely az igen t. előadó úr előadásában megnyilvánult. Az igen t. előadó úr — méltóztassanak csak figyelni — a nélkül, hogy ismertetné a többségi párttal azt, amiért a mentelmi bizottság a nevezett képviselő kij adatását javasolj nélkül, hogy ismertetné a cikket, azt egyszerűen elhallgatva, kéri és javasolja, hogy adják hozzájárulásukat ahhoz, hogy börtönbe juttathassák a

( nevezett képviselőt. En nem mernék az én pártommal szemben így eljárni, mert fel kell tételeznem mindenkiről azt, hogy amihez szavazatával hozzájárul, azt ismeri is. Százezret egy ellen, ha meg tudja egyetlen egy képviselőtársam is mondani, hogy ebben az esetben miért kérik ki Farkas Istvánt. Nem ismerik az ügyet, mint ahogy számtalan előbb lefolytatott ügyet sem ismertek az urak, csak gépiesen szavaztak. En meg akarom könnyíteni a lelkiismeretüket a t. túloldalon és nem akarom azt, hogy a cikk ismerete nélkül legyenek kénytelenek szavazatuk-