Képviselőházi napló, 1931. IV. kötet • 1932. január 14. - 1934. február 24.

Ülésnapok - 1931-45

Az Wszággyűlés képviselőházának &$. ülése 1932 február %-én

} csütörtökön. 111 függesztését kérte, mert ellene a budapesti kir. büntetőtörvényszék megkeresése szerint a bíróság, mint felelős szerkesztő ellen büntető eljárást indított a «Népszava» politikai napilap 1931. évi január hó 13-án megjelent «Négy pengő» feliratú cikk egész tartalma miatt. A cikk tartalnm a királyi ügyészség szerint az állami és társadalmi rend erőszakos megsemmisítésére irányuló egyenes felhívás vétségének a jelenségeit tünteti fel. A cikk névtelenül jelent meg, annak szerzőjét az illetékes szerkesztőség nem nevezte meg, így a sajtójogi felelősség a sajtótörvény 35. 4-a értelmében Farkas István országgyűlési képviselő, felelős szerkesztőt terheli. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés^ illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és SL vélelmezett bűncselekmény között nem kétséges, de mert ia fenti közlemény nem meríti ki a hivatkozott törvényben meghatározott . vétség ismérveit, mert sem az állami és társadalmi rend erőszakos felforgatására vagy megsemmisítésére, sem valamely társadalmi osztály kizárólagos unalmának erőszakos létesítésére irányuló bűncselekmény elkövetésére egyenes felhívást nem foglal magában, zaklatás esete forog fenn és ezért javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Farkas István országgyűlési képviselő mentelmi jogát ezen ügyben ne függessze fel. Elnök: Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a mentelmi bizottság javaslatához hozzájárulni

1

! (igen!) A Ház ebből az ügyből kifolyólag Farkas István országgyűlési képviselő mentelmi jogát nem függesztette fel. Elnök: Következik a mentelmi bizottság jelentése Gaal Gaston és Szilágyi Lajos országgyűlési képviselő urak mentelmi ügyében. (írom. 31.) Az előadó urat illeti a szó. Váry Albert előadó: Tisztelt Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség Gaal Gaston és Szilágyi Lajos országgyűlési képviselők mentelmi joguknak felfüggesztését kérte, mert a kir. büntető járásbíróság nevezett képviselők ellen párviadal vétsége miatt bűnvádi eljárást folytat. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselők személye és a vélelmezett vétség között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Gaal Gaston és Szilágyi Lajos országgyűlési képviselők mentelmi jogát ezen ügyben függessze fel. Elnök: Kíván-e valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni? (Igen!) A Ház ebben az ügyben Gaal Gaston és Szilágyi Lajos országgyűlési képviselő urak mentelmi jogát felfüggesztette. Következik a mentelmi bizottság 32. számú jelentése Farkas István országgyűlési képviselő mentelmi ügyében. Œrom. 32.) Az előadó urat illeti a szó. Váry Albert előadó: T. Képviselőház! A budapesti kir, főügyészség Farkas István országgyűlési képviselő mentelmi jogának a felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntető törvényszék előtt ellene a bíróság, mint felelős szerkesztő ellen büntető eljárás folyik a «Népszava» politikai napilap 1930. évi november hó 16. napján kiadott 261. számában «Évforduló» felirat alatt, továbbá «Se istene, se hazája...» felirat alatt megjelent cikkek egész tartálma miatt. A közlemények tartalma a vád szerint a királyság intézménye megtámadásának vétsége és osztály elleni izgatás bűntettének jelenségeit látszanak feltüntetni. A szóbanforgó hírlapi közlemények névtelenül jelentek meg, a lap felelős szerkesztője pedig a cikkek szerzőjét felhívás dacára sem nevezte meg és a cikkek kéziratát nem szolgáltatta be. Mindezeknél fogva a vád tárgyává tett hírlapi közleményekért a sajtótörvény 35. Va értelmében Farkas Istvánt, mint a lap felelős szerkesztőjét terheli a sajtójogi felelősség. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között nem kétséges. Az egyik cikk azonban és pedig az «Évforduló» című közlemény nem meríti ki a sajtó útján elkövetett királyság intézménye megtámadása vétségének ismérveit, mert a királyság intézménye ellen nem lázít, s azt meg nem támadja. A másik közlemény azonban osztályoknak gyűlölet felkeltésére alkalmas módon való egymással szembeállítása foglaltatik, s mivel zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a bizottság a t. Képviselőháznak, hogy Farkas István országgyűlési képviselő mentelmi jogát csak a «Se istene, se hazája» című cikkre nézve a Btk. 172. §-ának 2. bekezdésébe ütköző, az 1912 : LXIII. te. 19. Va szerint minősülő osztály elleni izgatás bűntette miatt emelt vád tekintetében függessze fel, mi a* az «Évforduló» című cikkre nézve az 1913: XXXIV. te. 3. §-ába ütköző királyság intézménye megtámadásának vétsége miatt emelt vád tekintetében, ne függessze fel. Elnök: Szólásra következik? Herczegh Béla jegyző: Esztergályos János! Esztergályos János: T. Ház! Az igen t. előadó űr jelentését nagy figyelemmel végighallgattam. Azt hittem, hogy azt, amit én nem tudok ebben az inkriminált cikkben megérteni, majd talán az igen t. előadó úr előadásából megértem. Sajnos, csalódtam, mert egy hajszálnyival sem lett előttem világosabb az a kérdés, hogy ebben a cikkben hol, milyen formában nyilvánulj meg az osztályok ellen való izgatás. Éppen azért, mert e pillanatban még mindig nem látom, hogy az ügyész úr ezt hol és miben látja az osztály elleni izgatást, mert nem jelzi közelebbről, hogy miként nyilvánul meg az izgatás az osztályok ellen — megkísérlem, hátha talán a Ház bölcsesége megmondja, talán a Ház jelenlevő tagjai szívesek lesznek nekem, megmagyarázni, hogy ebben az inkriminált cikkben hol és miben nyilvánul meg az izgatás látszata. Miután az igen t. előadó úr csak egy kis részt mondott el a cikkből, valószínűleg megengedik nekem, hogy az egész cikket felolvashassam'. (Kabók Lajos: Csak úgy lehet megérteni. — Zaj jobbfelöl.) Hangzik tehát a cikk, amelyből az .igen t, ügyészség vádat kovácsol, a következőképpen. A «Népszava» 1930 november 16-iki számában felelet gyanánt a munkásosztály ellen folyó állandó támadásra és kíméletlen harcra a következőket írja (olvasisa): «Se istene, se hazája. Ezeket a jelzőket a kapitalista társadalmi rendszer ügynökei aggatták ránk, hogy rémítgessék a klerikálisnacionalista erkölcsi rothadásból kiábrándulásnak induló, felénk hajlani készülő kispolgári tömegeket.» <Usetty Béla: Nagyon szép!) Én az igen t. közbeszóló képviselő urat eddig nem olyannak ismertem, mint aki egyes mon-