Képviselőházi napló, 1931. IV. kötet • 1932. január 14. - 1934. február 24.

Ülésnapok - 1931-45

96 Az országgyűlés képviselőházának 4-5, tói, hogy a rendelkezésére álló idegen valutá­kat, külföldi fizetési eszközöket mire fordí totta. Teljes nyíltsággal és őszinteséggel kell elszámolni azokról az összegekről, amelyeket a kormány olyan célokra fordított, amelyek sem a munkanélküliséget nem enyhítették, sem pe­dig äz ország közgazdaságának nem használ­tak. Ha ezt a kormány elmulasztja, akkor en­nek igen katasztrofális következményei lesz nek. A munkanélküliség, amely egyik rendkívül komoly és súlyos jelensége ennek az ország­nak, amely ezen az általános gazdasági válsá­gon felül a kormány kétbalkezes kereskedelmi és ipari politikája, a Nemzeti Bank devizapoli­tikája következtében kiélesedett, már nemcsak azzal fenyeget, hogy az abban érdekelt mun­káisexiszteneiákat teszi tönkre — azokat már sajnos, jobban tönkretenni nem lehet, mint ahogyan tönkretették őket —hanem ez a tönk­retétel magával rántja az egész közgazdaságot is és az^ a kormány, amely a szent magántulaj­don í védelmében ült ide és amely a zászló­jára a polgári javaknak megvédelmezését írta, destruálni fogja, magával fogja rántani az egész polgárig társadalmat. Ha ez a magával­rántás nem járna azzal a fájdalommal, amely­lyel minden ilyen katasztrófa járni szokott, akkor mi csak örülhetnénk rajta, hogy a pol­gári érdekek védelmére ideült ^ magyar kor­mány maga segít devizapolitikájával, a kül­földi fizetési eszközök hely te 1 en kiutalásával a polgári társadalmat destruálni. A magyar nemzet történelmi múltjában igen sokszor találkozunk azzal, hogy a_ nemzet­nek ez, vagy az volt a hivatása. A múltban — azt mondják — a nemzetnek az vo't a hivatása, hogy a török-tatár veszedelem ellen védelmet nyújtson az európai keresztény és nyugati ci­vilizációnak. Ebbe a nemzeti 'hivatásba az or­szág és az ország néne egyszer már belepusz­tult- Az új honfoglalók, akik 12 évvel ezelőtt foglalták el újból Magyarországot, azt mondot­ták: a magyar nemzetnek az a hivatása, hogy Euróra előtt knltiWölényét bizonyítsa. Ez a kultúrfölénybizonyítás rengeteg pénzébe, ren­geteg nélkülözésébe és lemondásába került a magyar népnek. A Károlyi-kormánnyal egy új nemzeti hi­vatás szakadt reánk. Ez a nemzeti hivatás: adózni, fizetni és törleszteni a múltnak könnyel­műen csinált adósságait, dolgozni rogyásig, hogy külföldi adósságainkat, tőkét és kama­tokat törlesszük, körülbelül évi 400 millió pen­gőt; adózni a roskadásig, hogy előteremtsük az államháztartásnak mintegy 800 millió pengőt kitevő költségeit, amelyről a miniszter urak áb­rándoznak, hogy ennyit még a magyar néptől ki fognak préselni, dolgozni és fizetni, a belső adósságok törlesztésére évi 160 milliót, dolgozni és fizetni körülbelül 5 millió embernek a lakás­béréért évi 600 milliót. Ami ezenfelül marad, abból él meg a nemzet. így is néz ki ez a nem­zet, mert az a nemzet, amely dolgozó emberei­nek nem tud egzisztenciát biztosítani, ezeknek a terheknek súlya alatt össze fog roskadni. Kötelességet véltem teljesíteni e szerencsét­len, ínségben, nyomorúságban és munkanélküli­ségben vergődő magyar néppel szemben, amikor idehoztam a^ Ház elé a valutabeszerzés terén tapasztalható visszásságokat. Arra kérem a kor­mányt, hogy most, a tizenkettedik órában száll­jon magába és szüntesse meg a devizakiutalások körül tapasztalható hiányosságokat. A devizát az iparnak, a kereskedelemnek kell rendelkezé­sére bocsátani. Meg kell szorítani minden luxust, minden pénzeszközt, ami rendelkezésre áll, az ülése 1982 február U-én } csütörtökön. ipar fejlesztésére, a munkanélküliség enyhí­tésére kell fordítani. Ezt kérem a kormánytól és ha a kormány ma az én gyönge szavamat nem fogja meghallani, biztos vagyok benne, hogy a közvélemény sokkal erősebben és sok­kal drasztikusabb eszközökkel fogja ezt a kor­mánynak fülébe harsogni. Elnök: T. Képviselőház! Madai Gyula kép­viselő úr, mint a könyvtári és múzeumi bizott­ság előadója kíván jelentést tenni. Madai Gyula előadó: T. Ház! Van szeren­csém beterjeszteni a könyvtári és múzeumi bi­zottság jelentését Kérem a t. Házat, hogy a jelentést kinyo 1 matni, szétosztatni és annak idején napirendre tűzni méltóztassék. Elnök: A beadott jelentést a Ház kinyo­matja, szétosztatja; annak napirendre tűzése iránt később fogok a t. Háznak javaslatot tenni. Marschall^ Ferenc képviselő úr, mint a f öld­mívelésügyi és igazságügyi bizottság előadója kíván jelentést tenni. Marschall Ferenc előadó: T. Képviselőház! Van szerencsém beterjeszteni a Képviselőház földmívelésügyi és igazságügyi bizottságának j együttes jelentését a földbirtokrendezés befeje­zése végett szükséges rendelkezésekről szóló 1928 : XLI. te. 6. §-ának módosításáról szóló 124. számú törvényjavaslat tárgyában. Tisztelettel kérem, méltóztassék a jelentést kinyomatni, szétosztatni és annak idején napi- « rendre tűzni. Elnök: A beadott jelentést a Ház kinyo­matja, tagjai között szétosztatja; napirendre tűzése^ iránt annak idején fogok a t. Háznak előterjesztést tenni. Erődi-Harrach Tihamér képviselő úr, mint az igazságügyi és társadalompolitikai bizott­ság előadója kíván jelentést tenni, Erődi-Harrach Tihamér előadó: T. Képvi­selőház! Tisztelettel beterjesztem a Képviselő­ház igazságügyi és társadalompolitikai bizott­ságának együttes jelentését a társadalombizto­sítási bíráskodásról szóló 125. számú törvény­javaslat tárgyában. Tisztelettel kérem, méltóztassék a jelentést kinyomatni, szétosztatni és napirendre kitűzni. Elnök: A beadott jelentést a Ház kinyo­matja és szétosztatja. Annak napirendretűzése iránt később fogok a t, Hágnak előterjesztést tenni. A sürgősség kimondását is kívánja az előadó úr? Erődi-Harrach Tihamér előadó: Kérem a sürgősség kimondását is. Elnök: Minthogy az előadó úr a sürgős­ség kimondását is kérte, kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e ahhoz hozzájárulni? (Igen!) A Ház ho 7 zájárul. Erődi-Harrach Tihamér képviselő úr, mint a mentelmi bizottság előadója jelentést kíván tenni. Erődi-Harrach Tihamér előadó: T. Képvi­selőház! A Képviselőház folyó évi január hó 14. napján tartott ülésében Farkas István or- > szággyűlési képviselő úr az ugyanezen az ülés­ben tanúsított magatartása miatt a mentelmi bizottsághoz utasíttatott. A mentelmi bizottság az ügyet a folyó évi február hó 3. napján tartott ülésében tárgyalás alá vette és megállapította a következő tény­állást : A Képviselőház folyó évi január hó 14. napján tartott ülésén az elnök a napirendi vita során felszólalt egyik szónoktól ismételt rendre­utasítás után a szót megvonta. E-'en elnöki in­tézkedés ellen Farkas István képviselő úr fel-

Next

/
Oldalképek
Tartalom